Rákos Vidéke, 1937 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1937-07-11 / 28. szám

XXXVII. évfoSfai Rákosszen^iraiiiháSy, 1937. julius II. vasárnap. 28. szám. — Társadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap, Rákosszentmihálynagyközség és számos egyesület hivatalos lapja- — Szerkesztőség és kiadóhivatal: RÁKOSSZENTMIHÁLY, Szentkorona • utca 103. Telefon: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő Negyedévre 2‘50 P Egyes szám ára 24 fillér Postatakarékpénztár esekksz. sz-. 764, Várossá fejlődtünk:, immár bárki bármit mondjon is. Jó har­mincezer főnyi közönség lakik itt az egybe­forrt két községben, Rákosszentmihályon és Sashalmon s bárha még mindig községi szervezet alakjában kormányozza is a köz- igazgatás, még is el kell ismerni, hogy a valóságban itt hatalmas, szépen fejlődő kert­várossal állanak szemben, amelynek jogos igényei nem várhatnak már soká a kielégí­tésre. Már nem odázhatják el sokáig a mi kérdésünk megoldását és napról-napra idő­szerűbb lesz, hogy főispánunk, Preszly Ele­mér dr. régi elgondolása és terve szerint a fővároskörnyéke sorsát uj alapokon in­tézzék és az uj helyzet keretében a mi el­avult községi kereteink kinőtt csizmáját is lehúzzák a lábunkról. Köztudomású dolog, hogy a Pestkör­nyéke önálló törvényhatóságba tömörítése ügyében az előkészitő munkálatok már igen előrehaladott állapotba jutottak, az is ös- meretes, hogy a székesfővárosi közmunkák tanácsának hatáskörét az uj városrendező tör­vény kiterjesztette a főváros környékére és előadóul Pestszenterzsébet h. polgármeste­rét, Helle László dr. főjegyzőt rendelték be szolgálattételre a közmunkák tanácsához. A közmunka tanács a városrendezés és fej­lesztés ügyét az érdekelt városok polgár- mesterének és képviselőtestületének meg­kérdezése után intézi el és másodfokú épi- tésrendőri hatóságunk lesz. Ügyeink elinté­zésében ott a vármegye képviselője is részt vesz. Mint hírlik, a fővárost környező er- dő-övet is teljessé akarják tenni, Ezt már a főváros sok évvel ezelőtt megkezdette Kun Gyula tanácsnok kezdeményezésére. Ez az eredete a Nagyitcénél lévő úgynevezett kis erdőnek. Annak idején a Rákosmező ho­mokját akarták felfogni az erdő-ővvel, az ültetést azonban később abbahagyták, mert attól féltek, hogy az erdő nem kívánatos elemek búvóhelyévé válik. A közmunkatanács szerepe minden­esetre Nagybudapest kérdését készíti elő és nagy mértékben elő fogja mozdítani a környék fejlődését. A mi nagy kérdésünk tehát egyre jobban megérik és közeledik a végleges megoldás felé. A közmunkatanács szerepe már most elsősorban az, hogy a környék fejlődését összhangba hozza a főváros terjeszkedésé­vel és jővő terveivel, hogy a formaszerü egybeforrás műve simábban és könnyebben' történhessék meg, A valóságban már a leg­több helyen Ugyanúgy megtörtént ez az egy­beforrás, mint Rákosszentmihály és Sasha­lom között. A Rákos mezején csak husz- harminc év előtt is milyen lakatlan terüle­ten keresztül haladtunk Szentmíhályig, bol­gár kertek és szántóföldek között. A Kere­pesi ut mentén pedig ma már házak sora­koznak véges-végig, a Zugló és Horthy Mik­lós kertváros villái pedig rohammal foglal­ják el a mezőt s maholnap eljutunk egészen a vármegye határáig, vagyis egészen a mi utcáinkig. A főváros közművei is mindjobban be­hálózzák a határmenti területet és bizonyára nem lesz megoldhatatlan feladat, hogy azo­kat a fővároskörnyékére is kiterjesszék. Rá­kospalota most tárgyal a fővárossal a víz­szolgáltatás ügyében és ez a kérdés immár teljes mértékben előtérbe tolul a főváros környéke többi részén is. Elvégre nem le­het százezreket kirekeszteni a kultúra és ci­vilizáció áldásaiból pusztán a határkő babo­nája miatt ! A környék helységei pedig a maguk erejéből, külön-külön nem tudják ezeket a súlyos kérdéseket megoldani, egye­Színház. Csütörtökön a hideg időben kevesen nézték! meg! A szerelmes királynő előadását. Péntekien azonban megint forró estje volt a színháznak. Szépszámú közönség előtt .ját­szották A két lány az utcán címül yi gj átékot. A szép darab jós az igen jó telőadás nagy hatást tett és könnyes kacagás kisért min­den jelenetet. Nagyon jó volt Földessy Lil­la a főszerepben. Kedves,, (élethü 'és meleg, csak fegyelmeznie kell magát, hogy min­dig uralkodni tudjon az idegein. Csanády Ila kiváló alakítását már tavalyról ismer­jük és ezúttal is mély meghatottsággal ün­nepeltük. Szűcs Vilma harsogó nevetést keltett vaskos, de kitűnő játékával, Lédeczy mélyen emberi ,és meginditó. — Igen jó volt Zách és Bánó, valamint az egész együt­tes. —- Szombaton délután A csavargó lányt játszották fokozódó érdeklődés mellet, este pedig nagy közönség gyűlt össze á Nagy Pál jubileumi mii vészestély érc. A dolog azon­ban aggasztóan indult s már úgy látszott, ‘hogy ezen az estén a közönség lesz a*.faagy pah. Ugyanis', a hirdetetté vendégek legna­gyobb része nem jött el, noha Írásban kö­telezték magúkat a közreműködésre és a többiben sem . volt köszönet. Juhász István és; Cz'akó Elemér konferált, Latabár Kálmán egyetlen táncos kupiét énekelt, Sa­lamon Béla egy ismert színpadi tréfát adott elő Íréit társával. Legtöbb örömünk telt Vidor Teriké mindig jó cseléd nótáiban jés kedves emlékeink éledtek Romlóssy Emma még1 mindig érdekes nótázásában. Stefájii- desz karnagy kisérte őket zongorán, aztán furcsa dolgok történtek volna, ha nem Sza- ■lay Károly a szinigazgíatónk, aki ebben la válságos pillanatban is korrekt urnák és tapintatos igazgatónak bizonyult, aki, bár ezt az estét nem ő rendezte, mégsem' tűrte el, hogy színházában a közönség rövidsé­get szenvedjen: a saját társulatával bősé­ges és élvezetes kárptólást nyújtott, ezen­felül pedig kihirdette, hogy a belépő jegyeik a keddi előadásra érvényesek, csupán a pótfillérek megtérités'ére kell 10, illetve 30 fillért ráfizetni. A közönség megnyug­vással fogadta a gavalléros intézkedést, szeretettel ünnepelte a meggyötört direktort és zajos tetszéssel jutalmazta a mi színhá­zinak kitűnő produkcióit. Lédeczy és Hor­váth Gyula nagyon mulatságos Hacsek (és Sajó jelenetet. Enyedy jés Vámos Ibi tánc­jelenetet, Zách János pedig Kosztolányi ver­seket adott elő, ezlenkivü.1 pedig két Tö­rök Rezső féle mulatságos parasztegyfelvo­sült erővel azonban és mint egy nagy, ha­talmas közület tagjai mindent, elérhetnek és a ma még fájdalmasan ellenséges székesfő­várossal is, mint komoly és számottevő fél állhatunk szemben. A közigazgatásilag elnyomott, önkor­mányzatuk látszatával is alig rendelkező községek teljességgel tehetetlenek és még szóba is alig állnak velük, az állapot tehát mindjobban tűrhetetlenné válik és fenn nem maradhat, A városrendező törvény életbe­léptetése az első lépés a kapu felé, ame­lyen az áhított jobb jövő útjára bejutha­tunk. násost adták elő, a szó teljes érteimóbfclni tökéletes művészettel. Horváth Gyula ma­gas színvonalú alakítása dísze lehetne bár- moly fővárosi színpadnak. Szűcs Vilma re­mekelt, Lédeczy ragyogó volt. A meghök­kenés és bosszúság élmlényszerii örömre változott s1 mindenki büszke volt a Iámula­tunkra, mely megint csak nőtt a közönség szeretetében és becsüléslében. 1 Vasárnap" végre igazán ragyogó idő. Délután igen nagy közönség szórakozott a Nincs szebb, mint a szíerelem előadásán, (este pedig [zsú­folt ház; örült, hogy a Tavaszi mámor című uj operettel me gi stale rke d be tett. A kedves és mozgalmas darab megfelelt a hozzáfű­zött várakozásoknak; alakjai, ha nem is u- jak, de mulatságosak, kellemesek, a cselek­mény szórakoztató, poétikus, megható jele­netek váltakoznak a kacagtató helyzetek­kel, amiben a színész-szerző rutinja és te­hetsége nyilvánul meg. Nagyon kellemes és ügyes a darab zenéje is: Isikérült, fülbemá­szó, hatásos eredeti számok között régi, jó népdalok gyönyörködtetnek. A tavaszi má­mor kezdetű tangót a közön sóig, égy üti ének­li a szereplőkkel. A kedves operettet, mint ismeretes, Horváth Gyula, n társulat kivá­ló tagja irta, akit jóízű alakításáért és mint szerzőt is zajosan ünnepelt a közönség. A szereplők1 kollegiális szeretettel és buzga­lommal vitték diadalra a darabot. Különö­sen kitűnt Földessy Lila kedves és bájos fiu-alakitása. Szialay igazgató szép kiállítás­sal, Ízléses uj díszletekkel járult a siker fo­kozásához. Az előadást másnap, hétfőn lá­togatott, népes nézőtér előtt hasonló siker­rel ismételték! meg. Itt az ideje, hogy egy­szer már a színház régi, jó zenekaráról is megemlékezzünk. Pesti László karmester minden este igazán szakavatott művészi mun­kát végezi, amiben társai híven és tudással támogatják. Kedden az Eső után köpenyeg cimü o- perettet, helyesebben zenés bohózatot ját­szották szinülíig megtelt nézőtér előtt. Bo­londosán vidám, ötletes, fordulatos, sőt he- lyenkint szellemes ez a darab, s igazání (ked­ves órákat szerez a közönségnek. Zenéje is igen jó, a második felvonás fináléja, az opera-paródia nagyszerű. Remekül játszot­ták. Szalay Gyula ezer ötlettel, fogással telt­té szenzációssá kacagtató alakítását. Kí­vüle Radnai Irén,,Fö.klesy Lila> Vámos Iby, az ügyes és friss Enyedy, a megnyerőén Vi­dám Bánó és Szántó Lili vitte diadalra a kedves darabot. Csak .a rendezőt kérjük, hogy a darabban hemzsegő budapesti ma­gyartalanságokat irtsa ki. Elvégre mégsem fez a bad a színpadról terjeszteni a mételyt jés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom