Rákos Vidéke, 1936 (36. évfolyam, 1-51. szám)
1936-03-01 / 9. szám
XXXVI- évfolyam Rákosszentmihály, 1936. március I, vasárnap. 9. szám — Társadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap, Rákosszentmihály nagyközség és számos egyesület hivatalos lapja. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: RÁKOSSZENTMIHÁLY, Szentkorona-utca 103. Telefon : Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap, Felelős szerkesztő: BALÁZS0V1CH ZOLTÁN Előfizetési ár : Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztári csekkszámla : 647. sz. A villamos tarifa ügyében nagy gyűlésezés folyt. Rákosszentmihály, Sashálom, Mátyásföld és Cinkota közönsége hatalmas mom stre-giy ülést tartott szombaton este a sashalmi Nagyiitce nagytermében. A termet zsúfolásig megtöltötte az érdeklődök, jobban mondva érdekeltek tömege. A Hév tarifa életbevágó kérdése egy táborba tömöríti községeink lakosságát. A gyűlést Krenedlits Sándor, a rákosszentmihályi NÉP elnöke nyitotta meg s bevezető beszédében röviden ösz- szefoglalta azokat la'sérelmeket, amelyek ezt la! nagy megmozdulást kiváltották. A Rákos Vidéke olvasói előtt nem kell ismételnünk ezek két a sérelmeket, hiszen évek pta szakadatlanul küzdünk az orvoslásért s legutóbbi szjáp inunkban a legújabb séreelmekre mutattunk rá A gyűlésen tulajdonképen egyebet sem: tettek, mint hogy ia Rákos Vidéke panaszait összej gezték. Krenedlits indítványára előbb a négy 'község kiküldöttei körvonalozták álláspontjukat, majd Boiczonádi Szabó országgyűlési képviselő foglalta össze az elhangzottakat, hozzáfűzvén a maga megjegyzéseit . Qnkota nevében Fridiik Ágoston főjegyző szerint a legnagyobb sérelem az, hogy1 a 24 filléres jegyek nem érvényesek egészen Cimkotáig. Különben is Cinkota igen alkalmas lenne Beszkárt végállomás céljára1. Tud'ja, foogy a harc igen 'erős lesz a különböző érdekekkel szemben. Éles szavakkal ostorozta Budapest helytelen várospolitikáját. Végül js elveszítjük a türelmet s ez Budapestnek sein lehet étdeke. ( Mátyásföld1 kiküldötte Gaál István db. mágiáévá teszi Fridiik érveléséit, csupán néhány helyi vonatkozású megjegyzést fűz hozzá Sashalom képviseletében Bodó Ádíám e- legendönek találná, ha legalább a Nagyítóéig járnának a Beszkárt járatok, azután kis-szakasz megoldással volna további csatlakozás. A gyűlés közönsége zajosan tiltakozott ilyen félmegoldás ellen. ■, Tölgyessy Elemér Rákosszentmihály nevében követelte a 24 filléres Beszkárt járatok kiterjesztését ‘Rákosszentmihály jbelső körzetéig! s egyúttal fontosnak találja a zuglói ví|L- lantos kiépítését Rákosszentmihály irányában. IMoldoyám Ferenc sashalmi ipartestületii elnjök alz ipar és kereskedelem1 szempontjából foglal között a kérdéssel, s ezZel kapcsok latban kitért a vám-kécd'ésre já. Szemléltető! példákkal mutatta be azt a lehetetlen állapok tot, amielyet az igazságtalan vámsórompók o- löoznak .. * i ;í A gyűlés elnöke KreneÖits ßajndjcxr ráh mutatott arra, hogy a jó és olcsó közlekedési mellett mennyire fontos a távbeszélőnek Budapesthez való központi, közvetlen bekapcsolása is, s felhívta a figyelmet )áz erre irányuló mozgalomra,'. (Szintén a Rákbs Vidéke kezdemény ezése.) Boczonádi Szabó Imre orsZáigigyülési képviselő nagy beszédben összegezte az idevágó (problémákat Elismerj, hogy nehéz kérdésről (vjah sZój, amelyet csak összefogással lekéit megöldiani. Részletesen ismertette mindiazo- tzökat a lépéseket, amielyeket ez ügyben miáj( megtett s ha a sikeb késett, ez nem ő rajta múlott. Nagy baj, hogy ellentét van Budapest jós a kornyék között. Itt van az első trianoni VÖtnal. Ez nem pártpolitika, hanem létkérdést Nem akar feilengés Ígéreteket temp, azt azonban kijelentheti, hogy az ő sürgető közbenjárás sara maga Gömbös miniszterelnök intézkedett, hogy ez az ügy soronkivül kerüljön elintézésre. Az elintézés eredményéről nem vállalhat felelősséget, de szerinte a nemzeti egység Pestkörnyéken ezzel a kérdéssel á^nvagy oukíjk. Boezonádi Szabó beszédét szűnni nem a- karó viharos í>;tszés követte. A gyűlés elnöke már ki akarta hirdetni a határozati javaslatot, amikor szólásra jelentkezett Gál hálái József, sashalmi háztulajdonos. A közönség zajos felháborodása mellett azt akarta indítványozni, hogy a gyűlés csatlakozzék a következő na,pon ugyané tárgyban tartandó gyűlési állásfoglalásához. Krenedits elnök, többször higgadtságra intette, végre .is kijelentette, hogy a gyűlés nem »csatlakozik« senkihez, hanem mindenki, aki akar, csatlakozzék közérdekből a most lefolyt politikamentes gy;ül|és!ha tározatáhozj A nagy lelkesedéssel fogadott határozati javaslat szerint a Beszkárt végállomása Cinko- tán legyen, ezen az egész vo)nalpin Bjeszkiáríi járatok közlekedjenek 24 fillérért. Addig is, amíg ez keresztül nem vihető, legalább a Nagy f teléig jöjjenek a 24 filléres járatok, — de a négy község lakossága ezt csak átmeneti állapotnak tekinti a végleges megoldásig. A határozati javaslatot a legrövidebb ;dö alatt eljuttatják a képviselőkhöz, a honnanyelnökhöz és. a főváros uraihoz, elsősorban Sir pőcz főpolgármesterhez. Vasárnap délután tartották a másik gyűlést ugyancsak a Nagyitcáben. Erre már kevesebb közönség jutott, csak jó félteremnyij, de több képviselő Csík József dr. gavalléros következetességgel itt jelent meg, mert máíf előbb megígérte részvételét. A gyűlést Dániel Lajos dr. ügyvéd nyitotta meg, vázolva a isimért siralmas helyzetet,. Hatásos beszédet mondott Fábián Béla dr. képviselő és a többi! képviselő is: Tioiblcr János, a szociáldemokrata Propper Sándor és végül Csik József dr., a'ktij ezúttal is igen nagy sikert 'aratott. Hangsúlyozta, hogy ebbe a kérdésbe U|efn szabíafír belevinni politikát, az egész lakosság érdekéről van szó. A főváros intézményei tulajdonkén pen az egész országéi s igy Budapest politikája nem irányulhat a klörnyék ellen. A gyűlésen egyéb sérelmek is szóba kerültek, igy a vámügy, az iparosság kívánságai, a közszáiíjjtásoik (és egyebek. A budapesti napilapok legnagyobb részben lagymatagon foglalkoznak a mozgalmimmal, sőt egy részük némán halad el mellette).Sashalmi és nem Sashalomi: Győzött a Rákos Vidéke álláspontja. A Rákos Vidéke kifogást tett az elleny hogy újabban sashalmi helyett némelyeik a sashalmi alakot használják és ebben a kér-; désben szembe találta magáit a sashalmi r!. Id polgári leányiskolával. Barta Borbála dir. igazgató M éli eh János dr. egyetemi tanár véleményét kérte ki. A tudós professzor úgy nyálat - kozott, hogy a Sashalomi nem épen hiba, de szokatlan .és ellenkezik a közhasználattal! A kérdéssel behatóan foglalkozik a »Magyarosan« ci'mlü akadémiai folyóirat legújabb füzete, amelyben a kiváló tudós, Zolnaj Gyula drf. ny. egyetemi tanár, a magyar tudományos a- kadémia rendes tagja ir alapos tanulmányt róla és a vitát végérvényesen a Rákos Vidéke javára dönti el. A legnagyobb magyar nyelvészünk kitüntető figyelméből az érdekes és tanulságos értekezést (egézs terjedelmében itt közöljük: Sasha[m,i-e Vagy Sashalomi? A Rá^ kos Vidéke ctimü lapnak jam. 19-iíki száímábaln »Sashalmi és nem oas halomi!» címei egy vitázó cikket olvasunk, amelyből megtudjuk, hogy a nevezett újság felszólalt »a nem ritkáin jelentkező furcsaság ellen, hogy némelyek Sashalomit írnak sashalmi helyett.« Minthogy a sashalmi r. k. polg. leányiskola bélyegzőjén! is a Sashalomi alak szerepel, iskola igazga-, tónője — aki 'egyébként éppen a magyajr nyelvtudomány doktora — ebben a vitás kérdésben M el ich Jánostól, a Magyar Nyelv szerkesztőjétől kért jelőbb Vél emémytés aj Választ) közlés végett átadta az említett újságnak. Ez) a válasz a M. Ny. mUlt évi utolsó füzetében] is Uiegielent egyik bizonyítékul felhozott példának me’lőzésével (354. 1.), amről ajább lesz szó. Melich helyesen á 1 lapítjh meg, hogy ai Szeghalom — szeghalmi, Kőhalom — kőhalmi, Százhalom — százhalmi példák tanúsága! szerint a sashalmi melléknévalak a szokájsopl (Hozzátehetjük a Bashalom. — bashalmi, Cser* hatóm — cserhalmi, Hegyeshalom — hegyeshalmi, Szí halom,— szili aj mi eseteket is.) E- gyetérthetünk .a M. Ny. szerkesztőjével abban' is, hogy nyelvtanilag a Sashalomi formát sem hely tel eniti, legfeljebb szokatlannak mondja. 1A! Rákjos Vjidéke MeJich levelét — mivel eZ (aj »Sashalomi« alakot szokatlannak minősítette — örömmel tette közzé és a hozzáfűzött szert) késztői megjegyzések között azt mondja: «Sashalom népe magát sashalminak nevezi. Nemj vitás íés merni kétes, hogy ez igy helyes is és megszokott is. Mi szükség tehát arra, hogy a papirszagu és mesterséges szokatlant tegyük! helyébe? » j Az igazgatóinlő a hírlapi cikket nekem;, mint egykori tanárának és folyóiratunk dolgo-' Zótársának megküldve, arra kért, hogyínond- jak magam is véleményt a kérdésről. Levelében előadja, hogy a »Sashalomi« alakot o kezdte használni a helységben és ő állapította meg laZ iskola címét és bélyegzőjét is ezzel a nyelvtani formával, Tudatosan járt el lgy? még pedig — mint írja — nyelvtudományi elgondolás alapján, a nyelvben »különböztetés« jelentőségére figyelve, amely sZerint a család- és helynevek nem követik mindenben ]a| köznevek nyelvi törvényeit: a »Bokor« családnévnek például «bokort« a tárgyesete, ési nem «bokrot», |az »Arany« névfé Aranyt» és! nem «Aranyat» stb. Az alaki küjönböztetést azért tartotta szükségesnek, mert «SashaEgy liter Szekszérd-vidéki asztali fehér vagy’siller bor 48 fillér Kerner Emilnél, Rákosi-ut* I
