Rákos Vidéke, 1936 (36. évfolyam, 1-51. szám)

1936-05-31 / 22. szám

XXXVI. évfolyam. Rákosszentmihály, 1936. május 31. vasárnap. 22. szám RÁKOS VIDÉKI — Társadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap, Rákosszentmihály nagy kózségaés|*számos egyesület hivatalos lapja. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: RÁKOSSZENTMIHÁLY, Szentkorona-utca 103. Telefon : Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő : BALÁZS0V1CH ZOLTÁN Előfizetési ár : Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztár, csekkszámla : 647. sz. Pünkösdi lélek. Irta: Taraba József dr. Pünkösd ünnepen, a kereszténység megy emlékezik a Szentlélek eljöveteléről aki tü­zes nyelvek alakjában szállott az apostolokra. Ezzel az alkalommal figyelemre méjtó kísérő­jelensége volt, hogy az apostolok »elkezdtek szólarii különféle nyelveken, amikép a Szent­lélek adta nékik, hogy szóljanak.« (Ap. csel. 2, 4.) A bibliai történet a különböző nyelveK eredetét az emberek bünerieK tulajdonítja.-— A gonoszságukban megátalkodott emberek aZ Istennel akartak dacolni s hogy egv újabb vízözön ellen magukat bebiztosítsák,, magas tornyot építettek Bábel mezején. Itt éne fel őket az újabb büntetés: megzavarodbít a nyelvük és nem értették meg egymást. A tudományos ásatások eleddig sok bi­zonyságot szolgáltattak a Szentirás: szaval­nak, de mindennek ellenére lehetnek többen, akik a bábeli torony történetét legendás ha­gyománynak tartják. Nohát ezek nézzenek széjjel a ma: világban) s meglátják, - hogy a mai időkben is megvan az istennel szemben való dácolás jellege és megvan az egymásnak meg nem értésé, nemcsak különböző nyelvek thanem ugyanazon nyelven beszélők közölt is. Az eredmény akkor is, most is ugyanaz: az elszjéledés, a bizalmatlanság, a kölcsönös gyű­lölet ! A piündösdí Szentlélek nem egyesitette a nyelveket, sőt az apostolokat megszólaltatta kü lön féle nyelveken, s ágy ezen az ünnepen, ha­bár különbözői nyelven szólották, de mindnyá­jan megértették egymást. Most kérdés tárgyává tehetjük, hogy vol- íaképen mi volt az a közös színvonal, ahol a különböző emberek megegyeztek és kutathat­juk, hogy mi volt a pünkösdi Szentiélekben az, amelyet minden nyelven beszélő ember meg­értett? A Szentirás erre is megadja a feleletet. Szent János az »igazság1 lelkének« az újjászüle­tés lelkének«. Szent Pál apostol pedig a «sze­retet lelkének» nevezi, a Szentlelke^ így te­hát az igazság és szeretet az, amelyet .minden nyelven beszélő ember megért és benne ,az újjászületést, a folytonos tökéletesedést meg­találja. A mai válságos időben is úgy érezzük, ■ hogy kell valami újjászületés, valami helye­sebb társadalmi berendezkedés és mindnyá­jan tudjuk, mindnyájan hangoztatjuk is, hogy a világszerte összegabalyodott gazdasági és politikai helyzet m égj avulása lesz, az igazság .és szeretet érvényesülésének kelléke. Eddig mindenki egyetért! Az, elszéledés, a különválás azonban ott kezdődik, mihelyt Pontius Pilátussá! feltesszük a kérdést; mi az igazsági?Mi az igazság! ?Mi a szeretet? Az egyik azt mondja, neki van igaza, a másik egészen mást mond s mégis azt állítja, hogy igaza van. AZ egyik a régi monarchia nagy gazdásági egységében, a másik az öncélú kis országban találja az igazság érvényesülését. Az állás­talanok az álláshalmozóknál látják az igazság ellenfelét, míg ezek tehetségük nélkülözhetet­lenségét bizonyítják az igazság erejével. Mi, csonka magyarok .ezeréves határaink gazdasági egységét hirdetjük, míg az utódál­lamok a kard jogát ás kormányzásuk, kultú­rájuk jótékony hatását /hangoztatják. A tőke a pénz szentségét, a dolgozók a munka Szent­ségét hirdetik, mint (igazságot. (Jgy látszik,— mintha sok igazság1 lenne, pedig az igazság csak egy! Csak iaz érdekek különbözők. Már pedig az érdek nem igazság, legalább is nem mindig! Innen ered (a mai bábeli nyelvzavar, hogy az érdekeket iaz igazság köntösébe bur­kolják. Minthogy pedig; (az érdekek nagyon is egyéniek, azért nincs egyetértés, nincs társa­dalmi egység: Tárgyilagos igazság, amely egy — iez igen soh emberinek fájná, sok le- mondásba, önmegtagadásába kerülne s ki ne akarna mindig többet, mint kevesebbet;? Ezért nincs béke, pincsi leszerelés, nincs ha­tárkő gaZitás, mert az érdekellentétek igfer/ na­gyok és csökönyösek. Avagy nem ez az pka, annak, hogy az europáil és, világpolitikában, folyton bukdácsolunk s 'hovatovább évezredes Istenem, de sok mindem történt tavaly pünkösd óta. Szentmáhályoin váró-házikó épült, Sashalmon bárót választottak, az olasz király­ból abessziin császár lett, a Thököly utóm ma­gas-vasút készül a háztetők felett, a Népszö­vetség sikeresen elhalasztotta mindén tenni­valóját, emberek születtek és meghaltak, né­melyeket díszpolgárrá választottak, a föld fo­rog, országok buknak, népek forrong an ak, jel­szavak kavarognak, nemzetek barátkoznak és újra összevesznek és a magyar reviizió ü'gjye hol tűnő idiélibábnak látszik, hol a megvaló­sulás reményét csillogtatja. Jóformán napról­napra változik a horoszkóp, a világ helyzete, és Magyarország utjának jelzőtáblája. De ha az egyházi ünnepek éVröl-évte visz- szatérő világító-tornyainál megpihentetjük el­ménket és szivünket, rátalálunk a megnyug­vás és biztonság ama szintjére, amelyet az -e- semények forg an dóságában hiába keresünk.— Micsoda hatalmas hullámtöriő gát a Krisztus közel kétezer éves egyháza! Micsoda megL nyugtató állandóság sziklaszilírdság és győz­hetetlen erői! Ebbe a, szíribe kell kapaszkod­nunk, az örökkévalóság és örök igazság szín­jébe, A hit fénye mellett kiszélesedik szemünk előtt a láthatár, hétköznapi gondjainknál mesz- szebbre látunk és nem lesünk kétségbe pillanat­nyi esett ségiin kön. Pünkösd a Szentlélek ünnepe, ak:t Krisz­tus maga helyett küldött nekünk, hogy ere­jével megvilágítson és megerősítsen bennün­ket. Két évezredi óta út van a Szentlélek kö­zöttünk, állandóan és tevékenyen s örök pünkösdije van annak, ak? szivét tárva-nyitva tartja a Szentlélek befogadására. A világ sora sokszor nem o/lyianí, (s m'ost kü­lönösen nem olyan,) amilyennek mi szeretnek. De a gyarló ember nem bírálhatja felül Isten rendeléseit. Bizalommal meg kel! nyugodnunk Isten akaratában s a bajok és szenvedések el­len a Szentlélek a mi vértünk. A hajt és szen­vedést is javunkra szolgáló megpróbáltatás­nak tekintsük s a tövises utón is pünkösdi lé­lekkel járjunk. Hinnünk kell. hogy Isten akara­tából a magyar sors jis jóra fog1 fordulni, jm méltóknak találtatunk sorsunk jobbra fordu­lására. És erről a magaslatról nézve nem déli- bábos álom a magyar revíziói, hanem Isten a- karatába vetett bízó reménység. Munkálkodjék bennünk az örök pünkösd szelleme, a Szentlélek legyőzhetetlen ereje és kultúrák elpusztulása fenyeget? Szinte gon­dolni is rémes a minap elhunyt Spengler által megjövendöli európai összeomlásra. A Pünkösdi), Lélek szava az igazság!, ia- mely szeretetben érvényesül és valósul meg. Ha (mi, emberek, jobb társadalmi és gazda­sági helyzetet, vagyis .-»újjászületést« akarunk, akkor azt nem azzal fogjuk elérni, hogy la kiélezett ellentéteket fergeteges összecsapás­hoz engedjük, hanem minden oldalról és minden részről a me ggondol tság, higgadtság, és méltányosságnak kell érvényesülni. Bár­csak az ..emberek és nemzetekkel ne veszítenék józan eszüket és a rombolás ördöge helyett az érdekeken felülálló Szentlélek igazságára hall­gatnának. Ez lenne a legszebb pünkösd! a ma,í ünnepen tegyünk jujólag bitet arfóljhogy Szűz Miáriia országa, Szent István birodalma régi telj'ességében és fényében fog éini és virá­gozna Mert ennek az országnak nagy és di­csői hivatása van s a népek eszeveszett halál- tán qáb an Szűz Mária lobogója fogja diadal­ra vezetni. Imádkozzunk, hogy ug'y legyen, és higyjük, rendületlenül, hogjy ugv lesz1! Kjárpathy László dr. Hősök napja. Vasárnap tartották községünkben a Hősök napiját. Az ünnepséget az p-rszágjo® Fronthar­cos szövetség rákos szén tmíihályi csoportja rendezte. A katolikus templom előtt történt a gyülekezés a felvonulásra. A menetben elől voltak a hadirokkantak, frontharcosok, egyen­ruhás testületek, cserkészek, majd pz iskolák.; Utána a községi elöljáróság, a Mansz ;és más egyesületek. A sportpályán lévő hősi emléknél az elrendezést vitéz Nagy", Szabói Sándor le­vente h. főoktatói intézte. (A Krédó énekkar és Polgári dalkör együtt énekelte el Pornóy Já­nos vezényletével a Aáagyar, Hiszekegyet. Gör­gey Kató szép alkalmo,verset szavalt hatá­sosan. A Krédó énekkar müvésZ szépségű é- nekszáma után Nagy Géza esperesplébános, a Frontharcos Szövetség társelnökei nagyere- jü és lendületű beszédben méltatta annak az önfeláldozásnak, hazafiságnak szellemét, amit a világháborús hősök a,mai nemzedékre hagy­tak. Beszéde s a Himnusz hangjai ütá'n a tu­lajdonképpen! ünnepség Végletért. AZ iskolák, egyesületek rövid! jelmondattal koszorú he­lyett néhány szál virágot tettek le s a létesíten­dő — községünkhöz méltóan; Impozáns — hő­si emlékalapja javára .kiosZorumegváltást vállal­tak. A jelmondatok között különösen nagy tap­sot kapott Fekete Sándor dr,, a Rákosszentmi­hály; Nagykaszinó igazgatója, aki ezt mond­ta: »Fogadjuk e szent helyen, hogyha üt az óra, még egyszer elmegyünk, mi, akik már egyszer ott voltunk, de .visszük azokat is, akik­nek már egyszer ott keltett volna lenni. — A községi fúvós zenekar Csittogányi. István kar­nagy és a közönség; őszinte sajnálatára nem szerepelt az ünnepélyen, mert több tagja külön­böző más elfoglaltsága miatt nem jelent meg. Az ünnepség tisztelgő elvonulással árt vé­get. Az örök pünkösd. Egy liter Szekszárd-vidéki asztali fehér- vagy sillerbor 48 fillér Kerner Emilnél, Rákosint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom