Rákos Vidéke, 1936 (36. évfolyam, 1-51. szám)
1936-03-15 / 11. szám
XXXVI, évfolyam Rákosszentmihály, 1:936. március 15. vasárnap. IS. szám — Társadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap, ivei ti.3öz,cíí um neu y Szerkesztőség és kiadóhivatal: RÁKOSSZENTMIHÁLY, Szentkorona-utca 103. Telefon : Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZS0V1CH ZOLTÁN Előfizetési ár : Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 iillér. Postatakarékpénztári csekkszámla ; 647. sz. Nemzeti iirsnep( Amióta március. í5 ét meg szoktuk ünnepelni, ez a nap egyebek közt arróil is mindig nevezetes volt, hogy ilyenkor mindenki, minden párt, minden osztály, sőt minden korosztály kizárólag a maga számára akarta kisg- fátitani a márciusi eszméket. A mindenkori; ellenzék ezekkel az eszmékkel vonult fel ,a kormány ellen, a mindenkori kormánypárt pé- dig ugyanezeket az eszméket szögezte vispi sza az ellenzék mellének. Petőfit hívták tanúnak a nemzeti.köztársaság h;vei épugy, midi a szociáldemokraták. A fiatalok a márciusi ifjúságra hivatkoztak, az öregek pe jig azt mond ták: hja, az egészen más ifjúság volt. Azt az ifjúságot még mindig mi képviseljük. A legkülönbözőbb kertesbeszédek számára kimeríthetetlen anyagot szolgáltatott »március idusa« s a kokárdák tömkelegében és a díszbank ettek) emelkedett hangulatában szinte elsikkadt az ünnep igazi jelentősége. Ám ez nem volt baj abban az időben, a régi, boldog .Nagymagyar- orsziág idején. Országszerte magasra csapott ilyenkor a hazafias lelkesedés íángja, s a vetélkedés inkább hasznos volt, mint káros. Most azonban egy kis baj van az ünneplés körül. Hiúba: március 15-ét akkor tudtuk igazán megünnepelni, amikor még nem nyilvánították hivatalosan nemzeti ünneppé. (Sőt, én még arra is emlékszem, hogy az iskolában március 15-ike helyett csak április (Iliikét vioiit szabadi megünnepelni.) Most vala- ihögyan túlságosan hivatalos színe van az' (e- gészn.ek. Hivatalos szónokok hivatalos komolysággal elmondják, amit a történelemben tanultak március 15-éről, azután megpróbálják Valamilyen kapcsolatba hozni a mai. idők szel- lemével. É's keltenek is vele amolyan (hivatalos lelkesedést, amely nem fűti izzóvá a sziveket, (Tisztelet a kivételeknek. Annyival is inkább, mert hiszen, amikor e sorokat írom, mégnem zajlottak le az idei márciusi ünnepélyek. De a tavalyi példákon okúivá, félős, hogy ország1- szerte megint meglehetősen lagymatag lesz az ünneplés.) Még nagyobb báj lenne .azonban, ha bárki is megint arra akarná felhasználni az alkalmat, hogy a márciusi /eszmék nevében egyenetlenséget szítson magyar és magyar között. Ezt most már nem engedhetjük meg magunknak, mint a boldogabb időkben. Elégszer tapasztalhattuk már, hogy a már oiusi. eszmék keretébe sok mindent lehet belemagyarázni, Ezeket a belemagyarázásokat kellene már abbahagyni. Kétségtelen, hogy március 15-e a magyar történelem egyik Teg- (emlékezetesebb és legszebb napja. Méltó árira, hogy nemzet; ünnepünkké avassük. De azóta a Viszonyok olyan gyökeresen megváltoztak, hogy nem szabad nemzeti nagyjaink alakját hovatovább elavult klisévé koptatni. — Tiszteljük és szenteljük meg nagyjaink emj. lékét azzal, hogy ne akarjuk őket napi torzsai- kjodiásaink kortes-szoígáiatába állítani. KileníC évtizeddel ezelőtt egy-egy mondásnak, egy- egy nagy horderejű kijelentésnek egészen más értelme volt, mint amilyen ma lenne. Éfe| értük meg, tanuljuk meg és. őrizzük jueg kegyelettel ezeket a megnyii atkoz ásókat annak a kos* n|ak tükrében, amelyre vonatkoztak. Ma azon- ban már a történelem ’távlatából kell .nézi- klünk az akkori eseményeket. S akkor ésZre 'fogjuk venni, hogy mit kell ezen a napon, ünnepelnünk. Semmi egyebet, mint a magyar |él- á i -akarás ünnepét. Ennek a hősei voltak ok, a márciusi ifjak és kor társaik1, s ennek a hősei akarunk lenni mi is, más 'körülmények közt, más eszközökkel, de ugyanazzal a magyar szívvel és lelkesedéssel, mint valaha ők. Élni akarunk régi országunkban magyar módon élni.! Minden szónoknak ezt kell a fülűjükbe zúgnia, a nemzeti ünnepen az pzerször hala községeknek és városoknak az inségmun- ka. A segítésnek ezt a módját az újabb időkben találták ki. Okos gondolat Volt, hogy ne kapjon dologtalanul segítséget a munkaképes ember, tehát kevesebb legyen ,a visszaélés a közisegéllyel, viszont a tisztességes és önérzetes szűkei ködőre nézve se legyen mogul 'zó. a kapott támogatás és végül a közület, amely h nagy összegre rugó. segélye ki verejtékezi, légi alább valami kis eilenszloig'hatáshoz jusson a súlyos áldozat ellenében. Hiba csak abban van, hogy a legtöbb esetben kevés a köszönet a(Z inségmunka gyümölcsében, A háláfílan segéj lyesek i mm e]-ám mai dolgoznak és igen kevés eredményt .mutatna!.: fel. Olyan helyeken,, ahol nagy tömeget kell foglalkoztatni, az efl- len.őrzés ás szakszerű vezetés' sem lehet tökéletes, tehát a legtöbb esetben sorsára bízzák a dolgot; ha végeznek valamit, jó, ha meg nem, arról sem tehetünk. Olyan helyeken azon ban, ahol kevés szórna segélyes foglalkoztatása a feladat, komoly hasznot is jelent a község számára az egyébként kelletlen inségmun- ka. Érdekes példát tudunk erre és hasznos Útmutatóul elbeszéljük A szerencsés Mátyásföld községének mindössze csak 22 nségmunkása van, .akiket szabály szerint meg is bíztak bizonyos munkák elvégzésével, de nem sok eredményt értek el. A jói emberek pipázglattak, beszélgettek, piszmogtak, csak épen dolgozni nem a- kartak. Mikor ezt kitapasztalta az uj törvén.y- .biró, Szőke Sándor, maga elé rendelte az embereket és kereken kijelentette, hogy ezntul szigorúan ellenőrzik a munka eredményét. — Nem hajszolnak senkit, nem zsarolják ki senkinek a munkaerejét, die aki a minimális munkateljesítményt nem produkálja, azt egyszerűen kirekesztik a munkából. Minden öt ember mellé egyet felügyelőnek jelelt ki és megmagyarázta, hogy aki nem dolgozik, ahelyett a többinek kell elvégezni a megszabott munkát, közjös érdekük tehát, hogy ne tőrjének maguk között henyélőket. A munka szépen megindult és a törvény bíró legközelebbi ellenőrzése alkalmával megkérdezte, hogy van-e panasz valaki ellen. Az emberek két társukat jelölték meg, hogy um erika zással kivonják magukat: a dolog alól. Ezek tiltakoztak a vád ellen. A törvénybi.rói .azt felelte, hogy rendben Vän, ha akarnak diolgozni,. akkor n’ncs baj. Kivette a két embert a csoportból és külön munkát jelölt ki a számukra. Ha ezt elvégzik, akkor nem vesztik el az inségfnunka segítséget. Egy utcát kellett egy nap alatt rendbehozniok. Megtörtént. Azóta mindennap többet dblgoz- n.ak a kijelölt külön munkán, mint az együttes csoport tagjai a magukén. Mátyás földön a máskor négy hétig tartó, fagalyazást az idén két hét alatt végezték el. A többet ésszel, mint erővel elve alapján talán másutt ,is eredményesebbé lehetne tenlőtt frázisok helyett, — de ezt olyan erős hitte! és olyan lobogó lelkesedéssel kell esete, kednie, hogy addig egy magyarnak se legyen (nyugta, amíg Szent István országát vissza1 nem szereztük. Akkor iesz itt igazán nemzeti ünnep, hivatalosan is, meg nem hivatalosan is. Kárpáthy László dr. ni az linsiégmunkát és ha már a szomorú sors ezt a gondot a nyakunkba zúdította, legalább valami hasznát is láthatnánk. Régi igazság1, hogy miniden rossznak van val;a(mi jó oldala is. Rákosszentmihályon is örömmel látjuk a parkká varázsolt Pállá János teret, a mindjobban kialakuló egykori kavicsbányát és a községnek sok más helyén is az (okoßan fe'hajsßv nált inségiuunka eredményét. Hát még mi lenne akkor, ha az a pár száz ember szive szerint, jói akarattal és komolyan akarna dolgozni, s példát venne a megrendszabályozott kis má-, tyásföltíi csapattól. A hazáról. Ez az ország leggyönyörűbb Ezen a világon, Itt dalolgat a legszebben A madár az ágon. A felhője be van vonva Piros bakacsinnal, H egye-völgye teleszórva Sárga kankalinnal. Muzsikáló bokor lombját Enyhe szellő fújja, Kövér füvü legelőin Kolompol a gulya ; Teltkalászu buzavetés Eodrosodik, hajlik, Árnyékában a fürjecske Pitypalattya hallik. Hogy pók-takács a hálóját Zavartalan szője: -Ráliajlik a Margitvirág Fehér napernyője, Éls amerre kakükfüves A dúl out árka: Megfürdik a napfényben a Katica bogárka. Azt dobogja magyar szivünk. Azt rebegi szánk is: Legyen ismét boldog a mi Gyönyörű hazánk is! Földrengető, vihar dühe Ne verdésse, tépje, Vad ellenség a határát Soha át ne lépje! Báthory Gábor. Vasárnap, március 15-én a nagymise pontosan kezdődik, mert a hazafias ünnepségek miatt a szentbeszád elmarad1. Krédó gyűlés lesz március 22-én a Nagy kaszinóban. Előadó Pohl Sándor dr. t.b. főszolgabíró. f 1 yy liter Szekszárd^vidéki asztali fehér vayy siller bor 48 fillér Kerner Emilnél) Rákosi^utn Súly os ezrekbe kerül
