Rákos Vidéke, 1936 (36. évfolyam, 1-51. szám)

1936-02-09 / 6. szám

XXXVI. évfolyam. Rákosszentmihály, 1936. február 9 vasárnap. 6. szám. RÁKOS VIDÉKÉ —. Társadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap, Rákosszentmihály nagyközség és számos egyesület hivatalos lapja. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: RÁKOSSZENTMIHÁLY, Szentkorona-utca 103. Telefon : Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOV1CH ZOLTÁN Előfizetési ár : Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24. fillér. Postatakarékpénztári, csekkszámla ; 647. sz. | Szabó Lajos. | Szabó Lajos volt munkácsi esperes-plé­bános, a Szent Imre kápolna lelkésze, váratla- sntil meghalt, Vasárnap reggel a Nagy dice $llpm|ásoin. — Szivszélhüdiés oltotta ki éle­tét. — A szatmári egyházmegyében szentelték piappá, s ezután 1927-ig a Felvidéken« mükőr- tííött. 1902 és 1909 között beregszászi; segéd- lelkész, majd 1920i;g 'Királyházán plébános!, 3920—27-ig pedig munkácsi esperes-plébános volt. Hazafias érzelmiéi ismertek voltak a cseh hatóságok előtt és állandóan keresték az alkal­mat, hogyan köthetnének bele. 1927 őszén tör­tént azután, hogy a Csehszlovák állam kilenc­éves fennállását ünnepelte s ebből az alkalom­ból elrendelték, hogy minden középületre fel kell huzni a csehszlovák nem zen lobogók Munkács város épületeire is kitűzték a . cseh zászlókat, a katolikus templom tornyára azon­ban Szabó Lajos nem engedte kitűzni s emiatt T927 november 17-én azzal az indokolással, hogy nincsen csehszlovákiai illetősége, kiutasí­tották. A kiutasítás azonban ebben az esetben abból állott, hogy a cseh detektívek; egyik napról a másikra áttették a rlo'mán határon. Romániában elfogták s a kolozsvári signranca börtönébe került, rövid vizsgálat után azonban a román hatóságok visszafej sértették Csehszlo­vákiába. itt megint elfogták és ismét áttették Romániába, ahonnan újabb fogság után sike­rült végre Csotnkiamagyarországra menekülnie., delmiindén vagyonát, mindén alkotását ott kel­lett hagynia. Gyújtó, erejű, fanatikusan hazafias, magá­val ragadó szónok és nemes lelkű lelkipásztor volt. A váci egyházmegyében mutatkozó pap­hiány miatt kapott igen szerény javadalmazá- su beosztást Rákosszentmihályon, hol a Szent [Imre kápolna lelkésze lett. Hívei rajongásig szerették,a szegények áldották jóságát. M'in:t| !a Magyar nemzeti szövetség lés Tesz vezértagja részt vett az ernyedetlen hazafias munkában lés lobogó erejű szónoklataival élesztette a nemies tüzet mindenfelé s az egész Pestkörnyéken i's felen nagy népszerűségre és megbecsülésre tett szert. A lelkesedése, ,a maga ofda/adläsa.. (ölte meg, mint a sZépemlékü Bihari Ákos sz'nmü- müvészt, aki hasonló véget ért- Annyira átad­ta magát érzéseinek, tomboló indulatának,/ hogy valósággal feíperzselte önmagát és szi­vét (elbírhatatl an munkával terhelte meg1. A megboldogult esperes a magánérintkezésben is módfelett szeretetreméltó, vonzó egyéniség Volt. Mindenki tisztelte és szerette lés mindig optimista, nagy reményeket hirdető szavait ö- liömmel hallgatta. A villamoson azonban naponta gyengéden magára hagyták, mert a hagy elfoglahságu férfiú ott Végezte ’el a bre­viárium esedékes részleteit. Égbe szállott lelke a magyar vértanuk megd'icsőült seregét sza­porítja. Elgyötört szivét Vasárnap reggel végzetes [próbára tette. Az Ilon a-utcában akart felülni a villamosra, die lekésett, s ezért leiébe futott a hurokvágány végére. Fel is jutott a vonatra, de rosszul lett, a szivét fájlalta, majd a Gizel­la 'útnál áléit an hanyatlott a szomszédjára., A I 'Nagyitoénél leemelték a kocsiból, de már nem volt benne élet. A sashalmi hullaházba vitték, (Csütörtökön délelőtt temették (a rákosszeními- hlályi plébániatemplomból. Vedres Béla apát végezte a szertartást, és gyászmisét nagy se­gédlettel. A Krédó fájdalmas gy.ájszdalótkat é- nekelt. A díszes ravatalt az árpadföldi egyház- tanács vette körül. A zsúfolt templomba^ ott ,VOlt Rákosszentmihály és az egész környék gyászolói közönsége. A Felvidékről is küldött­ség érkezett, Vedres apát megindító, gyászbe­szédben búcsúztatta ecsetelve mérhetetlen szen fedéseit és nagyszerű hazafias önfeláldozá­sát. A temetőben a felvidékiek, a? szatmári egyházmegye képviselője és még két más szó­nok búcsúztatta, majd felharsant a tárogató. |Mindenki könnyezett. A temetésen megjelent Csík József dr. országgyűlési képviselő, az egész környék papsága Schwarcz apáttal az é- iién, de ott voltak szegényei is, akikért annyi jót tett. =3 8=zE*Sa£=3 &=Sí2E8EK=!=t S==2£2^=3gKI2==^s3s=3 S= A napokban kerül a tizenhetes bizottság elé a villamos tarifa. A helyzet elég reménytelen. A 30 filléres. Beszkárt-jegyeket állítólag már ki is nyomat­ták- A bizottság csak Véleményt mond, fáz uj tarifát a főpolgármester rendeleti utón lép­teti életbe, valószínűleg március elsejére. A mi sérelmeinkkel az (utóbbi hetekben sokat foglalkozik a rákosszentmihályi ház- és telek­tulajdonosok egyesülete is és legutóbb több (OÍlyan körülményre mutat rá, amelyeket ed­dig nem domborítottak ki kellő nyomatékkel. Az egyesület fejtegetései a kővetkezőket emelik ki: f i : I \ & vSJgy á Máv, valajtfeStt a magján-' és he­lyiérdekű vasutak a sz'elmélydijszabást 5, ké­sőbb 10 kitotné téren kint állapítják meg, ez­zel szemben a BITÉV 4—12 km-igf kilométe­ren kint' 1—3-ig, azután 13—15 km-ig 3f kilo- 'mjéterenkint és csak 16 km-től kezdVe 5 kik> feléterenkint. Ennek nevezetes következményei Vannak. Igfy a BHév 1—3 km-ig 20 f., 4 km. 30, 5 kknl 34 f., 6 km. 40, 7 km. 46, 8 km. 60 fillér, 9 km. 62 és 10 km-re 68 fillér, míg a többi miagán- és helyiérdekű vasútnál 1—5 km-ig 16—30 f.. 6-10 km-ig 30' fill. — 40 fillér a menet díj a III. kocsiosztályban. • lila a két menetdíjat összehasonlítjuk, 50 70 százalékig terjedő, emelkedés mutatkozik', a BHév javára, illetve az Utasok, a közönség ká­rára. A 11—15 km. távolságban 50 százalék, 16—20 km. 20 százalék, 21 km-eh felül pe­dig általában azonos a többi magán és helyi­érdekű vasul menetdijával. Az í—10 km. távolságban, hol a Bhév U- tasfotgjalomi a legnagyobb, ott a díjszabása 50—70 százalékkal drágább, mint aj; többi vasúté, amiből következik, hogy a Biiev nagy íorgalómnál még nagyobb hasznot húz. Rákosszentmihály — Budapest között a BJlíév napi átlagforgalma az oda és! pssza- utbian meghaladja a napi 4000-et. tehát olyan Utasmennyiséget szállít, amilyen napi forgal­ma a többi összes Hév esj magán vasútnak ’együttvéve nincsen, mlégis 70 százalékkal 'drágább, mint a. többi kis forgalmi vasút. Vajjioin helyes-e az, hogy ahol nagyobb a forgalom, ott 70 százalékkal drágább legyen a viteldlij, mint ott, hoj a Vonafök; [üresen, vagy alig használva, futnak? Nézetünk szerint azonnal megszűnnének a zúgolódások, ha a Bhév a hu ne!dijakat a- káf a Gy. S. E. V., vagy AcséV, vagy Debre­cen—nyíregyházai vasút díjszabásai szerint állapítaná még.« Ni soha sem simít lobban a kaihoius bál, mint az idén. Mindig fényes mulatság volt iez, de az idei mind a tizenkét .elődjét felülmúlta. Az Örvendetes eredményt a Pornói János kán­tor kipróbált vezetése alatt nagyszerűen műkö­dő rendezőség buzgalmán és ügyességén kí­vül, nyilvánvalóan annak köszönhetjük, hogy a bál jövedelme a plébániatemplom kibőivitésé- nek költségeire szolgál, Ez a fc|é;l az egész kato­likus társiadíalom szívügye, és lelkes vágya. /A bál felkarolása kiáltó bizonysága annak, hogy mennyire közóihaj a templom kibővítése és nagyszerű bizonyítéka az az ezerpengős ado­mány, iamelyet Nagy Géza esperesplébánoshoz juttatott valaki azzal a szigorú kikötéssel, hogy nevét nyilvánosságra hozni nem szabad. Ma­napság ezer pengő! Gyönyörű ajándék és felemelő bizonyítéka a nemes áldozatkészség­nek. A bál bevétele ezzel együtt meghaladja la 2300 pengőt. A terem kérdését is ügyesen Oldotta meg Pornióy János. Nem dobta! ki a píénzí szinpadszerü díszítésre, hanem szépen, ízlésesen kifesttette a termet a Kaszinó veze­tőségének támogatásával. A helyiségek nyo­mulásig megteltek. Táncolni aiig lehetett, a zsúfolt éttermekből kiszorult közönség pedig megtöltötte a vitéz Regős vendéglőt is. A hangulat mámorosán kitűnő' volt. Soha any- nyi jókedvű ember egy seregben, mint ezen a mulatságon./A 12 tagú cigányzenekar,jól Végezte feladatát. A bálanyáknak a Földközi tenger partjáról hozott virágcsokorral kedves­kedett a rendezőség. Fel ül fizetésiek: G. A. 1000 (ezer) Hőfer ístvánné, Pálfí János, Derbész Bertalan, Líndmejer Károly, N. N, 20.-, Lendvay és Nyíkos család, Ruisz Antal. Wolstadt Raymond 15.- P. Vittek Testv., Lippe Ödön, Lippe Vilmos, Fuchswans Ernő, Schreker Ede, dr. Nagy Sándorné, Dános Gusztáv, Lederer Gyögy, Hímmel Miklós, Lauró Ferenc, Marótí István dr, Fekete Sándor, Hámor Gyula, Gombás Károly, Krenedíts Sándor, Schulek Károly, Matyus Béla, dr. Sór Ferenc, dr. Kubínyecz Lajos, ífj. Poros István, Csipke István, dr. Ottíík András, Szírotny István, Dibusz Sándor dr. Bajmóczy István, vitéz Tóbiás János, dr. Garay Lajos, Lázár Sándor, Frontharcos csoport, Babits László, Bokotey Emil, dr. Éder Gyu^a, Halía Dezső, íd, Mikes István Í0.-, Meíszterits Ferenc, Bogyay Antal, 8.- P. Varga László 7,-, Döffel László, Csonka István, Baka Mátyás, 5 P. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom