Rákos Vidéke, 1936 (36. évfolyam, 1-51. szám)

1936-08-02 / 31. szám

31. szám. RÁKOS VIDÉKE 3. oldaf. A Bhév és a logika. Nem egyszer rámutattunk már azokra a következetlenségekre, amelyek a Bhév. tari­fájában a humoros fejezetet képviselik. Most egyik olvasónk panaszkodik az egyik logikát­lan és méltánytalan rendszabály ellen, amelyet a közönség bosszantására és gyötrésére talál­tak ki és alkalmaznak makacs következetesr séggel. De szóljon a levél: »T. Szerkesztő ur! Budapesti ember vagyok, ritkán fordulok meg maguk felé. A múlt héten azonban jegyet Vál­tottam a villamosukra, hogy Sashalmon lakó Rokonomat meglátogassam^ A jejgjy érvényes­sége a GizellaJutig szólt. Alig; indultunk el, a Hungátia-utnál máris felszállt a kocsiba a sashalmi család egyik tagja, aki elmondta, hogy hozzátartozóit nem találom otthon, mert Rákosszentmihályon Ivánnak egyik kö­zös barátunknál; ő is oda igyekszik. Terrnéi- szetesen nyomban elhatároztam, hogy én sem fogok Sashalmon [eszállni, hanem tovább uta­zom Rákosszentmihályra. Rendszeretői ember vagyok, tehát már a Ferenc József kaszárnya Után mindjárt szóltam a kalauznak, hogy szán­dékom megváltozott s így a Gizella-utnál ad­jon nekem újabb jegyet. A kalauz kijelentet­te^ hogy azt nem teheti, mert nem szabad. A baijätom erre megjegyezte, hogy a Gizella- út­nál nincs pénztár, tehát ott a kalauz köteles jegyet tudni. A kalauz makacskodott, hogy ínég sem lehet. Jött az ellenőr, az js (kijelen­tette, hogy njem lehet. Érte a Gizeilai-utnál leléptem a kocsiról és felszálltam a második kocsiba, mint uj! utas. Ekkor is azt mondták,' hogy ez szabálytalan, a viteldijon felül tí­zes s|em meg a bírságot js. Én kérem józary eszü ember vagyok, de ilyen ostobaságot, hogy ne mondjam: komiszságot keveset ta­pasztaltam az életbéli. Nem js lehet rá más magyarlázat, mint az, hogy a kalauz és; ellenőr egyaránt rosszul értelmez valami rendelkezést. Éppen ezért kérek nyilvánosságot a panaszom­nak, embertársaim érdekében s kérem ezen az Utón az igazgatóságot, hogy oktassa ki a kö­zegeit. Ha pedig netalán, mégis a vasút veze­tősége a 1 udas ebben az etióp iái logikában, akkor kérjük a vas'uti és hajózási felügyelőség! közbelépését, mert ezt a badarságot eltűrni nem lehet. |Sz. L. v Az álmomat add vissza újra. A szivem nem kérem vissza. Meghalna az a Te szived után. Csak egyért könyörgök neked: Az álmomat add vissza csupán. Az éjszaka réme megfojt, Oz tehozzád és én nem mehetek, Mert a sorsom gyilkos kézzel Bénára tört, rabságbaa vetett. Könyörgök nelced, kedves, Szabadítsd fel megláncolt két kezem, Hogy elűzzem az éj rémét; Csak az álmom az enyém legyen. Tudod jól, mindenem a Tiéd: Hitem, szerelmem jövendő' útja, Ne ölj meg, Kedves, ne ölj meg: ( Csak az álmomat add vissza újra! Surányi 11a. vitéz Regős Ágoston vendéglője a piac (Ferenc JózsefUtéren Frissen csapolt sör. Saját szüretelésü fajborok. ZENE! Minden csütörtökön halászlé. Olcsó árak! - Ízletes konyha A Cinkota Hév Budapest Kerepesi-uti állomáson lévő CUKORKA ÁRUSÍTÁS tisztelettel ajánlja tisztán kezelt cukorká­éi csokoládé-különlegességeit. — Rend­kívül olcsó árak. Szives támogatást kér: ROSNER HUGÓ. Cinkotai strand­fürdő Pestkörnyék egyik legszebb strandja 23° forrásvíz. Rádiózene, torna, tenniszpálya. Árnyas lige­tek, kényelmes napozó. Hév-vei kombinált fürdőjegyek. Társas kirándulásra, testületeknek külön kedvezmény. Kitűnő vendéglő uj vezetésben. Danis Győző a pestszenterzsébetí színház élén. Az országos szinészegyesület Danis Győzőt küldte ki Pestszenterzsébetre, hogy a konzor­ciummá alakított Darvas-szintársulatot az é- vad végéig vezesse. Danis nagy ambícióval fo­gott ‘ hozzá, hogy eleget tegyen a kitüntető jnegbizásnak és a rendelkezésére álló öt hét alatt művészi és anyagi sikereket biztosítson a társulatnak. Darvas színigazgató a szinház- épités (áldozata lett. Helyét nem töltik be, ha­nem kerületét felosztják. Pestszenferzsébet a jövő évtől kezdve a debreceni színtársulat nyári állomása lesz. Három öngyilkosság. Valentini Gusztáv Beszkárt alkalmazott ön­gyilkossági szándékból, a kutyának irt orvos­ságot megitta. Állapota súlyos. Antal Józsefné, Ida u. lakos nagymennyi­ségű orvosságot vett be s igiy akart véget vet­ni életének. Állapota súlyos, de nem életveszé­lyes. Kreivich István sashalmi tűzoltó felesége lugkőoldatot ivott múlt vasárnap. Súlyos ál­lapotban szállították a kőbányai Horthy Mik­lós jkórhába. Rablótámadás. Vakmerő' rablótámadás történt a minap éjsza- szaka Argyelán Mihály Csillag u. 52. sz há­zában. Három álarcos férfi az ajtót akarta ki- fesziteni. A zajra felébredt Argyelán Mihály felesége és kiment az udvarra. A három álar­cos földre teperte az asszonyt, majd valami erős tárggyal agyba-főbe verte, úgy, hogy el­ájult. Azután a nyitott lakásajtón bementek és az összes ruhanémüt és egyéb ingóságot elvitték. A közben magához tért asszony sikol­tozására felébredt a férje, minek láttára a me­rénylő rablók elmenekültek. A koldusasszony titka. Az egyik hivatásos rákosszentmihályi koldus­asszonyról kiderült, hogy ezreket rejteget a szalmazsákjában. Rongyokban járt, nyomor­góit, segélyekért járt, koldult, könyörületbői kapott 1 akást, mig a rejtekhelyen egyre sza­porodott a pengő'. Az asszony utóbb beteg lett, kórházba került s ekkor derült ki a fél­tett' jcitka. ' * DÍJTALAN «emotvosi vús­d. e. 72Íz­től í-íg, d. u. 4—6-íg. „REFRAKTIÓ" specíál/s látszerészetí intézet. Budapest,IV., Ferenciek-tere 1. Oberbauer A. utóda Magyarország legrégibb miseruhák, egy- házászerek, zászlók, oltárépitő és temp­lom-berendező vállalata, B udájpest, Vácirutca 41. — Telefon: 833 — 44. — A közönség köréből *) Mélyen tisztelt szerkesztő ur! Kedves barlátom! Amidőn az idei év eddigi térméssikertéi­ből és az év további, joggal remélhető ered­ményeiből hitet, reményt igyekszünk meríte­ni nemzetünk jövője iriálnt; amikor felszárnyaló bizakodás tölti el lelkünket, hogy tahin kit- simulnak az arcokon a gondok által mélyre szántott barázdák: megdöbbenéssel észleljük, hogy vannak intézmények és vannak embíet rek, akik mintha csak harcba akarnának száll­ni a jó Istennek azon áldásával, amely mintha csak föl akarná szabadítani bizakodó nemzet­iünket a nyomorúságok sorozata alól. Mint­ha arra volnának elszánva, hogy megkeserít­sék a jövőbe vetett hitünket és bizakodásun­kat. Budapesten súlyos megtorlást érdemlő hanyagság és felületesség), lelkiismeretlenség és slendrjánság idéz elő döbbenetes szerencsét fenséget, melynek híre bejárja egész Európát. Hákossízentmihályon a Rákos Vidéke előbbi számában olvasható híradás szerint akadt egy tejtermelő, aki naponkint 250—300 liter tejet hord szét a községben és akinél hivatalosan megállapittatott, hogy vérhasban elhullott te­henének a dögjét kimérés céljából eladta kül­telki mészárosoknak. És, ha nincs meg az éber ellenőrzés (köszönet és elismerés érette Pillér György állatorvosnak), a súlyosan fertőzött dögöt kimérik itt, a szépen fellendült idegen­forgalmú fővárosunk tőszomszédságában. Irtózatos még gondolni ,is arra, hogty mi­lyen szenzációs botrány állhatott volna elő a tömeges husmérgezések miatt, amelyet nem késtek volna ellenségeink fenékig kihasználni. Megdöbbentő gondolni is arra, hogy hát­ha annak az elhullt tehénnek a tejét az elhul­lás előtti napokban belevegyitette a többi te­hén tejébe a lelketlen tejtermelő, aki idehozta balkáni oláh fajának a magyarságot pusztitó felr (köleseit. Jó volna megkérdezni ettől a lelketlen o- láh embertő, hogyha magyar ember követne el ily súlyos következményekkel járható gaz­tettet az oláhok között, vájjon mit csinálnának iaz oláhok a gonosz merényletet elkövető ma­gyar) emberrel? Ezzel [hálálja meg ői azt, hogy itt semmi bántódás nem érhette? Konkurálhatott szaba­don magyar fajú termelőkkel, vagyont gyűjt­hetett, jó helyzetben élhetett, mint akármelyik másik magyar honpolgár. Bizonyára megtorolják a magyar törvé­nyek a lelketlen merényletet. De mit fog tenni a magyar, társadalom az ily lelketlen merénylet megtorlására, vagy hasonló merényletek elha­lására, megelőzésére? Tovább is megveszi ettől az embertől naponként a fejet, vagy a tejtermékeket? Én kirúgnám a portámról a te­jével együtt. Egyelőre ennyit a lelketlen tejtermelőről. Azonban rá kell mutatni a kimérést Vál­laló mészárosok lelketlenségére is. Vájjon ezek az emberek tovább is fognak húst kimérni? Van-e a törvénynek ezt megakadályozó parag­rafusa? Ha nincs, én azt hiszem, hogy a tár­sadalom megbünteti az ellene irányuló go­noszságért a következményeiben kiszámítha­tatlan merényletet. Vagy talán lesznek a társa­dalomnak olyan tagjai is, akik az ilyen lelket­len embereket elősegítik abban, hogy ezután is módjuk legyen hasonló gonoszságok elkö­vetésére és ennek á sokat szenvedett nemzet­nek 'ártalmára? Aggódó kérdések, feleljen rá a magyar társadalom! Fenti soraim közlését tisztelettel kérve, vagyok őszinte barátságijai: Rákosszentmihály, 1936. jul. 28. Benkő András. *) E rovatban közlőitekért nem vállal fe­lelősséget a szerkesztőség. i Csézly Lukács fogászata Sashalom, Járóka-u.32 Olcsó árak. — Részletre is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom