Rákos Vidéke, 1935 (35. évfolyam, 1-51. szám)
1935-03-31 / 13. szám
2 oM»i nAKÜS VWÉKt sasastssa nemzet szellemi és gazdasági fejlődésének feltételeit is, mert azok nélkül lelkiismeretien kockázat volna a fejlődés sürgetése. A nemzeti reformmunka idején, kü- lönöien a gazdasági válságokkal kapcsolatban természetszerűleg könnyen erőre kaphat a demagógia: a nemzet érdekeivel való lelkiismeretlen kufárkodás, amely a világháborút követő forradalmakban örök szégyenünkre egyszer már a sir szélére sodorta az országot. Még szerencsénk, hogy a nemzetben minden előfeltétele megvan annak, hogy újból felemelkedjék, mert a magyar faj mélységeiben csodálatos erők és értékek szunnyadnak. Ápolnunk, fejlesztenünk kell itt magunkban ha:a_ias és kultu áás törekvéseinkben Széchenyi szellemét, de ki is kell vinnünk ezt a szellemet az é.etbe, Rákorszentmihály társadalmának minél szélesebb rétegeibe, hogy a magyarság erkölcsi megújhodását mé.tóképpen szolgálhassa minden liazafiasan gondolkozó polgár itt szükebb pátriánkban is. Tegyük magunkévá, — mert korszerűnek és nagyjelentőségűnek kell tartanunk, szeretett és nagyrabecsült elnökünknek, Krenedits Sándornak azt a törekvését, hogy minél szélesebb táradalmi körnek középpontjává tegye kaszinónkat, hogy erővel és élettel teljes hazafiságával az a nemzeti re ormkorszak é.te ő sze.eme legyen. Természetei, hogy kas-iaónk szelemé jen nemcsak a történelmi példákat kell irányitóul elfogadnunk, hanem a közelmúlt, a legutolsó évtized nagy tanulságait is. A tűrő/ kitartó, egymást megbecsülő, az egyéni lemondásra, a hazaíiságnak áldozathozatilra kész szellemét is erősitenünk kell, amely szellem a forradalmak után talpraáliitani s konstruktiv munkára előkészíteni segi- tette a nemzet vezéreit. Föl kell ismernünk a nemzeti élet nagy értékeit, de éppen úgy fel kell ismernünk hibáinkat is. A magyar intelligenciának talán legfőbb hibája a kishitűség! Nem men tudunk teljes hittek bizni a nemzet ve é ei :ek cé.ki.ü é:ei Jen, nem tanu;i unk kellő buzgalmat és kitartást a jobb jövőért vívott küzdelemben. Pedig a józan optimizmus, a reménység éltethe.i a nemzeti erőket éppen úgy, mint ahogy éltette Széchenyi korában. A mai sorsdöntő napokban érdeke nemzetünknek, hogy küzdelmeink eredményességében való hitet komoly megfontoltsággal, meggyőző erővel hirdessük. Nemzetünk feltámadásába vetett rendithetetlen hitünknek s a korszerű optimizmus szellemének terjesztésére, valamint példaadóan férfias önfegyelmezésre kérem a méiyen tisztelt közgyűlést s valamennyi szeretett tagtársamat, amidőn megkezdem titkári jelentésem tárgyi részének előterjesztését: Igen tisztelt Közgyűlés! Az elmúlt évben a következő jelentősebb mozzanatok fordultak elő: Pillér G)ö py lene, tartán u ík e r.o adott a 1 aszinóban \iset igazgatói állásáról, a tisztségé /el járó teendőinek eilá- tá á al dr. Fekete Sáido: tagtársunkat bizta meg a választmány. A kugligazdai tisztségről lemondott Reich Rezső tagtársunk teendőinek végzését a vá asztmány nregbizá-ából Fekete László tagtársunk vádalta. Az elmúlt évben hunyt el Horváth Károly, régebben volt egyesületi pénztárosunk, választmányi rendes tagunk, ki az alapkástól kezdve buzgó tagja volt egyesületünknek. Emlékét kegyelettel őázzük! A halálával megüiü t választmányi tagsági helyre Pillér Györgyöt hivta meg a választmány. Tagtársaink száma az elmúlt évben felvett 23 uj taggal szaporodott; ezzel szemben 3 tag kilépett a tagok sorából. A közgyűléstől nyert felhatalmazás alap án az évi tagdijakat e.őbb 23 pengőről 16 P-re, majd az 1934. évi juíius hó 1-től kezdődőig 12 pengőre mérsékelte >3 svSrr.. a választmány. A kaszinó helyiségeinek régebben tervbe vett átalakulását is keresztül vittük az elmúlt évben, miáltal csendes, nyugodt és elkülönített tágas helyiséget biztosítottunk tagtársainknak. A kugiizóházat is helyreállítottuk, amiben főérdeme volt Molnár Gyula tagtársunknak. A sikerült kugliévadot novemberben kedélyes vacsorával zártuk le. A beszerzendő uj zongora alapjára Szilveszter estet és e’őacá.t rendeztünk. Juniá.ist is tartottunk. A szomszédos társegyesületekkel való barátságos viszony istá- polására ismételten összejöveteleket, kugli- és bridzsversenyeket ionoitunk. Így elsősorban a vSnshal ni Kaszinó« és a Rákosszentmihályi Postatisztek Egyesülete lépett velünk barátságos érintkezésbe. Kaszinónk e két egyesülettel való kugliversenyekre »vándorserlegdijat« alapított. Tagjaink közül többen hálánkat és köszönetünket érdemelték ki adományaikkal: igy Irgang Kálmán és Dóra Mihály, kik pénzbeli- adományukkal, ifi. Poros István pedig munkájával tették lehetővé a szükségessé vált átalakiÁsókat és felszerelések beszerzését. Dr. Un- gár Gyula egy bridzsasztallal, dr. Fekete Sándor pedig egy képpel gazdagították berendezésünket. A képhez való keretet Léderer György tagtársunk ajándékozta kaszinónknak. A nemes szivü adományozók fogadják ez alkalommal is a kaszinóvezetőségnek köszönetét. Több jelenteni valóm nincs, miért is kérem évi beszámolómnak szives tudomásulvételét. A Nagykaszinó választmánya a közgyűlés egyhangú választása alapján a következőkép alakult meg: A választmány rendes tagjai: Bakos Károly dr., Balogh Mátyás, Blesz Ferenc, Bokotey Emil, Donner János, Dóra Mihály, Döf fel László, Fekete László, Garay Lajos dr., Gaulinszky Andor, Gergely András, Plegedüs Lipót dr., Hild László, Hörömpő Dezső, Irgang Kálmán, Juhász István, Kabay János, Keresztes István dr., Kökény Péter, Krieger György, Kubinyecz Lajos dr., Lauró Ferenc, Léderer György, Lippe Ödön Sándor, Meiszterics Ferenc, Molnár Gyula, Nagy Géza, Nagy István Lajos, Pillér György, ifj. Poros István, Prokopp Endre, Puskás Lipót, Schvarczl József, Tóth Pál László dr., Tóth Szöllős Mihály, Tölgyesy Elemér, Töröcsik Gyula, Wayand Károly, Weidách Oszvald és Zámory Imre. A választmány póttagjai: Benkő József, Erőss Béla dr., Kiss József, Matyus Béla, Pálfy László dr., Pásztor József dr., Petráss Antal, vitéz Puczodó Zoltán, Schubucz Sámuel és Tomcsányi Nándor. a m. #§§ ur. I osztálvsorsjátákot csak azok ne >• szeretik, ak>k nem ismerik. Mert akik t d- ják, mi y óriási összegeket i yertek már osztálysorsjáiékon, hányán lettek ál ah gazdagok és hogy i0 -ZU 25 30— 40—nO— 100—200 300 ezer pengő nyerhe ő rövid idő alatt tgész kis k ckazattal, hogy az egész intézményt állandóan a Pénűntézeii Kö/.pont ellenőrzi, azok még áldo/atok árán is vesznek egy sorsjegyet 3—ö— 2 24 pengőért és kipróbálják a szerencséjüket. Mindenkinek és minden egyes sorsjegynek egyenlő a nyerési esélye. A húzás már április 13-án kezdődik. Rendeljen még ma bármelyik főárusitónál, kifizetni van idő a húzás előtt. W"* A szerencse forgandó! '*^5
