Rákos Vidéke, 1935 (35. évfolyam, 1-51. szám)

1935-11-10 / 45. szám

XXXV. évfolyam, Rákosszentmihály, 1935, november 10, vasárnap. 45, szám. RÁKOS vidéke TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA, Szerkesztőség és kiadóhivatal: RÁKOSSZENTMIHÁLY, Szentkorona-utca 103. Telefon : Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap, Felelős szerkesztő: BALÁZSOV1CH ZOLTÁN Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő Negyedévre 2 P50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztári csekkszámla: 647. sz. Veszíti lejsze nyele. Az állami lakótelep kérdése már régen nem csupán Sashalom belüglye, hanem a vármegye és a fővárosi visz­kető kelevénye, amelyre egyelőre — úgy látszik — nincs gyógyító balzsam, sem a főváros giyógykonyháján, sémi a belügyminiszter patikájában. A Rájkos Vidéke legíutóbbi számában átfogó néző­pontú, igen talpraesett cikk jelent meg erről az egész kér­dés-csoportról. A cikk találóan nevezi labdarugősdinak a lakótelep körül folyó hivatalos játszmát, amelyben mind­egyik fél szabadulni igyekszik a tehertől. Senkinek s©m kell a Sashalmi barakktelep. Jól van hát, — ne beszéljünk most a telep Buda­pesthez való csatolásáról, hagyjuk a »kidludiorodas jellegű« határ vonat-^t, ne firtassuk a ba^akkl.akók illetőségiét, neí siránkozzunk az anyagi megterhejtetés miatt, hanem prói-' bálijuk legalább a veszett fejsze nyelét megmenteni. Tér­jünk vissza a sashalmi Polgári Társaskört javaslatára, a- mejy nem ábrándozik a telep elcsatolásáról, nem surbí nagybudapesti problémákat, hanem egész egyszerűen csak azt kivánjia, hogy a fővárosi rendőrség hatásköre idei is kiterjedjen. A társaskör beadványa csupán azt kérj a bel­ügyminisztertől, hogy a mátyásföldi kapitányság közbiz-1 tonság'íi okokból olvadjon be a budapesti rendőrség kör­letébe. Nem akarjuk most ismételni az érveket, — hiszen, a Rákos Vidéke egész -cikksorozattal támasztotta alá a tár­saskör kérését. Rendőri szlak-cikk is volt a, közlemények között, amejly ja főváros történetéből vett példákkal és precedensekkel bizonyította, hogy ez a megoldás kívána­tos és lehetséges. Ez a megoldás nem ütközhetik aka- clájíybkba, afrni;kior Kispest, Pestszenterzsébet, Csepeg Pestszentíőrinc, Pestújhely, Rákospalota, Újpest, mind1 a fővárosi rendőrség hatáskörébe tartozik. A rákbsszentmj- hályiak legjobban tudják, hogy a mátyásföldi rendőrség csekély létszámával ía közbiztonsági fenn nem tartható!. Sashalmon pedig nemcsak a törzslakosság, hanem a ba- ralkkíliakók tisztess,é‘g!es része js óhajtja a hatékonyabb‘rend­őri tevékenységlet. Maga a lakótelep gondnoka sem elle­nezné a szigorúbb rendőri ellenőrzést, mert — nyilatkö/ata szerint — tagadhatatlanul vannak a telepen bűnöző ele­mek. Tudomásunk szerint rendőri körökben is szívesen vennék a mátyásföldi kapitányság! tehermentesítését. S ha már mindenképen Nagy-Budapest gondolatával akarunk kacérkodni: ,akkoir i|s az az első lépés, hogy a fővárosi rendőrség előre küldi a maga csápjait, előőrseit a »pa­ci fik ásandó« kerületekre, -hogy amiklör a tényleges; Csat­lakozás megtörténik, akkorra már közbiztonsági szemL pontból megmunkált talaj várja a világvárosi fejlődést. A. sashalmi Polgári társaskör legutóbbi választmányi ülésén Mihaljik József elnök ismertette az ügy jelenlegi állását. A belügyminiszter hivatalosan még nem adott vá­laszt a kör beadványára, az azonban kétság|telenül meg­állapítható, hogy a nemrégiben megtartott helyszíni vizs­gálat ,a polgári társaskör mozgalmának folyománya. Mi­helyt a válasz megérkezik, a kör a szükséghez! képest újabb adatok (megvilágitásával alapozza meg eredeti ké­rését, hogy (legalább rendőri (szempontból tartozzunk' Budapesthez, vagyis a mátyásföldi kapitányság olvadjon a fővárosi rendőrség kebelébe. Ez a legkevesebb, amit joggal és ezerszeresen megindokoltan kérhetünk, hogy legalább közbiztonságunk (kérdése nyerjen ilyen módon megoldást. Az ügy többi része azután a természetes fejlődés^ fo­lyamán majd csak a helyes mederbejut, mert hiszen Nagy- Buaapest előbb-utóbb megszületik még akkor is, ha lét­rejöttét 'a rossz bábák pollitikájja hátráltatja. De ezt az egyet, a közbiztonság kiépítését nem lehet tovább halor; g|atni. Ehhez nemcsak, mint Nagy-Budapest leendő pol­gárainak van jussunk, hanem mint egyszerű sashalmi vagy rákosszentmihályi lakosok Is jogot formálhatunk ah­hoz, hogy kulturális színvonalunkhoz méltó közbiztonsági állapotban éljünk. Hiszen mindenki tudja, amit mi Is any- nyiszor hanglsulyoztunk már, hogy itt voltaképpen mind­nyájan fővárosi emberek vagyunk, akár megvan papírfor­mában Nagy-Budapest, akár mucsaiaknak számítunk. S mint ahogy lehetetlenség aZ, hogy a villamos közleke­dés terén továbbra is kiuzsorázott gyarmatlakók legyünk, épen olyan képtelenség az is, hogy közbiztonságunk mai állapotában maradjon. Félreértés ne essék: tudjuk (nagyon |ól, s számta­lanszor el is ismertük, hogy csekély létszámú riendőrsér günk mindent elkövet, sőt a hősiesség odaadásával küzd közbiztonságunk érdekében. De azt is nagyon jel tudjuk, hogy lehetetlent nem kívánhatunk tőle. Meg kell ntoz- gatnunk minden követ, hogy a Polgári társaskör1 mozgal­ma eredménnyel járjon. i És még egyet. Ne mondja senki, hölgy ez a társaskör egyéni akciója. A társaskör nem követeli magának an­nak elismerését, mintha a barakk elcsaíolásának gondolata vagy Nagy-Budapest eszméje onnan indult volna ki. De a veszett fejsze nyelét most a Polgári társaskör igyekszik megmenteni s községeinknek valóban legsürgősebb köz­érdeke, hogly a mátyásföldi kapitányságot a budapesti ren­dőrséghez csatolják. Az ideiglenes megoldásnak ez a le­hetősége a társaskör gondíoilata és kezdeményezése, de mindnyájunk igen fontos lérdeke |és óihajtása. Kárpiáthy László dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom