Rákos Vidéke, 1935 (35. évfolyam, 1-51. szám)

1935-07-07 / 27. szám

2. oldal. RÁKOS VIDÉKE. 27. 'szám ról hallunk, akiknek a legmesszebbmenő támogatása ke­resztényi kötelesség. Tudjuk mi ezt jól, szegénységünkhöz képest erőnkön felül is támogatjuk őket, — de gazért ta­lán mégsem vagyunk kötelesek hálát adni sorsunknak, a- zért, hogy állandó rettegésben kell élnünk miattuk. A nagytehetségü, nagyra hivatott fiatal pap, aki iga­zán apostoli lelkülettel buzgólkodik a barakklakók anyagi és lelki gondozásán, érdemei elismeréséül a minap meg­kapta a TESz munkakeresztjét. Megérdemelte. Nem kér­te a kitüntetést, sőt egészen meglepetésszerűen érte azj elismerés. Beszédében, amelyben megköszönte a kitün­tetést, olyasmit mondott, hogy ő ebből csak a keresztet tartja meg magának továbbra is, de ami fényi,és dicsőség! tapad hozzá, azt átruházza a szegény barakklakókra. Paphoz méltó, szerény, szép beszéd. Egészen bizo­nyos, hogy nem a csirkefogókra, és betörőkre gondolt akkor, amikor ezt mondotta. De legyen szabad arra kér­nem: imádkozzék miérettünk, is, akik szegénységünkben sem lakunk a barakktelepen. Imádkozzék velünk1 azért, hogy a jó Isten mielőbb szabadítson meg bennünket et­től a rettenetes barakkteleptől, amelyet bizonyára bűneink büntetéseképen bocsátott ránk. Egy szó, mint száz: Rákosszentmihályon, Sashalmon és a környező községekben meddő marad minden jóté­kony szándékú kísérletezés, amig a barakk a mfa'ga jiyomot- rával, és bűneivel itt tornyosodik a hátunk megett. ]És| hovatovább a közbiztonságunk sem fog érni egy fabatkát sem, ha a budapesti rendőrség hatáskörét nem terjesztik ki a mi községeinkre, Az öreg Cato annyiszor mondotta: »Ceterum censeoi Carthaginem esse delendam«, amig Karthágó végre csak­ugyan rombadőlt. Én pedig addig fogom emlegetni, hogy a barakk-ügy gyökeres rendezése nélkül községeink nor- Imális élete és fejlődése lehetetlenség, mig végre csak­ugyan megszabadulunk ettől a reánk nehezedő súlyos1 átoktól Kárpáthy László dr. Ezer ember! (Sziliházi hét.) Csudát láttunk, amilyenre még nem volt példa Rá­kosszentmihályon: ezer főnél nagyobb tömeg,egy helyi­ségben! Nem is egyszer, hanem két ízben is: vasárnap és most kedden. A nyitott, dohányos, kerti színház idézte elő ezt a csodát, amelynek, túlzás nélkül korszakalkotói jelentőséget kell tulajdonítanunk községünk életében. A Szalay Károly színigazgató merész vállalkozását a siker igazolta. Számítása komoly és alapos volt, mi pedig őszinte örömmel állapítjuk meg, hogy közönségünk telje­sítőképességében nem csalódott: az uj színház már a má­sodik héten igazolta létjogosultságát, bebizonyította, hogy Rákosszentmihály közönsége megérdemelte a bizalmat és áldozatot. Most már biztatóan bontakozik ki a jövő képe, mely a további rohamos fejlődést és a végleges íszinház körvonalait vetíti elénk. A közönség napról-napra jobban szereti a színtársu­latot és méltányolja odaadó, lelkes munkálkodását. Múlt csütörtökön a Nápolyi kaland előadásán még elfért volna több néző is, de az volt a vesztes, aki otthon maradt. Kedves, vidám darab, és igazán kitűnő előadás szerzett zavartalan örömöt. Legjobb szerepében láttuk a tehetséges és kitűnő táncos Gaál Zoltánt. Minden szereplő elismerést érdemel. A kis Molnár Oszkár megint nagy sikert aratott betét énekszámával. A Hazudik a muzsikaszó is tetszett pénteken este. Tihanyi Mária és Ekecs Ferenc remekelt. A Mágnás Miska ismert két alakjának testvére a .szerepük, amelyben képességeik legjavát megmutatták. Á mókázá- suk, a táncuk, ötletes játékuk egyaránt elsőrangú. Csa­nádi Ica mindig kedves, finöm, kellemes. Minden nap le kellene írni az egész szinlapot, de unalmas lenne az is­mételgetés. Szalay igazgató választékos, Ízléses játéka mel­lett, a férfias, és intelligens Léviczky Andor, a ,sokoldalú, tehetséges és mindig méltányolt Szánthó Méry, az érté­kes B. Polgár Béla, Szakács Rózsi, Antalffy József, Halmi Jenő és minden társuk minden alkalommal csak elismé“ rést és dicséretet érdemel, ezért tehát csak akkor emelünk ki egyeseket, ha arra különösebb alkalom kínálkozik. — Szombaton délután a János vitézben gyönyörködött a meglehetősen népes nézőtér. Szalay igazgató János vi­téze nagy sikert aratott, Csanádi Ica aranyos volt, Sza­kács Rózsi jó boszorkány, Léviczky pedig Bagó szere­pében jeleskedett. Este még nagyobb érdeklődés mutatko­zott a szép zenéjü Kálmán-operett: az ördöglovas iránt, amelynek szövegkönyve jobb is lehetne, ezt a gyengéjét azonban a lelkes előadás és ügyes rendezés könnyen .'fe- lejttette. Vasárnap d. u. az Éto és a kisöcsém előadását' ismételték, estére pedig megszületett a csuda: ezer főnél nagyobb tömeg morajlott a nézőtéren a »Százhuszas tem­pó« bemutatására. A darab ezúttal is igazolta szenzációs sikerét: csakugyan kitűnő. A társulat ezúttal szerepelt nálunk először bemutató előadás keretében és lelkiismere­tes munkájának adta ezúttal is bizonyságát. A legjobb művészekből összetoborzott és hosszú heteken át előké­szített budapesti előadással nem szabad összemérni a vegyesen zenés és prózai darabokból álló repertoáf-együt- tes teljesítményét, de még az összehasonlítás is csak ;azt mutatná, hogy ez a színtársulat is becsületes igyekezettel és élvezhető módon tudja tolmácsolni a darabot. Tihanyi Mária talán egy hajszállal érdesebb volt a kelleténél, de friss, ügyes, temperamentumos. Ekecs ezúttal Rátkai Márton stílusában játszott — virtuóz módon. Levitzky becsületesen oldotta meg feladatát, Szirmay szertartásos előkelőséggel alakította a bankvezért. Halmi is jó volt, csak egy kissé gonoszabbra fesse igazgatóját. Hétfőn a Nyitott ablak ismert kacagtató jelenetei nagy mulatságot szereztek. A társulat sok uj ötlettel fűszerezte az ^előadást, melynek központjában ezúttal is az Ekecs-pár állott. Ked­den vonult fel a második néző-ezred a színházba, ezúttal Szedő Miklós dr., a kitűnő vendég tiszteletére, akit zajo­san ünnepeltek. A Kék Duna sorvatag és ötlettelen .szö­vegkönyve mellett minden siker a szépséges Strauss-mu- zsikának jutott. Ezúttal Szedő dr. is pompás énekével ha­tott, azzal azonban annál jobban. Tombolva követelték a ráadásokat. Szánthó Méry meglepően finom és keilen mes éneke volt az est egyik kellemes meglepetése. Ekecs hősiesen harcolt a sikerért, Gaál Zoltán pedig a szerep*- körétől távoleső területen is ügyesnek bizonyult Csanády Ica és Tihanyi Mária nem szorul« dicséretre. — Mu­lasztást pótolunk, amikor a kiváló karmester, Herr Zol­tán működését méltatjuk. Kitünően érti a dolgát, pompá­san zongorázik és kiváló a zenés darabok betanításában és vezetésében. A zenekar általában jobb a szokottnál. Két este betétként Keleti Aranka lábujjhegy táncot lej­tett és forró sikert aratott értékes mutatványával. Szerdán francia bohózat újdonság került a műsorra nagy közönség előtt: »Hölgyeim, elég volt!« Mulatságos, de nem olyan szellemes, mint amilyen malac. A közönség igen sokat kacagott a kitűnő előadáson, melynek megle“ petése Léviczky Andor igazán sikerült komikus alakítása volt, ami bonvivántól nem mindennapi teljesítmény. A ki­tűnő együttesből Szakács Rózsi, mint kacagtató komika,

Next

/
Oldalképek
Tartalom