Rákos Vidéke, 1935 (35. évfolyam, 1-51. szám)
1935-11-17 / 46. szám
0. oldal. RÁKOS VIDÉKE 46. szlám. latban jött létre. Az »Istvánmező« és »Herminamezö« elnevezések a török hódítás megszűnése után kefietkeztek'-. Áz utóbb említett, valamint a »Rákosfalva«, »Alsórákosi rétek« és »Felsörákosi rétek« elnevezéseknek felemlitésre méltó történelmi alapjok nincs, a Pest-vár!osi telekkönyvekben is csak nem rég'en szerepeltek s így az fuj közigazgatási kerület elnevezése szempontjából e városrész-elnevezések tekintetbe alig jöhetnek. A kerület központi fekvésű területe a »Zugló« elnevezést viseli. Ezt az elnevezést újabban az egész kerület megjelöléséül is használják és ezért figyelemre kell méltatni. AmeddÜgj a többi városrész-elnevezések a német nyelv hivatalos használatának ideje alatt némiet fordításban is előfordulnák (Stephansfeld, Herminenfeld, Türkische Schilldwacht, Rákioscher Wiesen, Stadtwäldchen), addig1 a »Zugló« név a németnyelvű hivatalos iratokban is mindig magyarul, a régebbi »Szugló« alakjában fordul elő. (1816. évi pesti pénztári számadás.) Ebből [arra lehet következtetni, hogy amint a »Rákos« név ,is korban megelőzi a török hódoltság megszűnése után keletkezett elnevezéseket, úgy ez az elnevezés is valószínűen régebbi eredetű. A XIV. közigazgatási kerületben fekvő területek közül azonban a legrégibb és a legértékesebb történeti ejtn- lékeiink a Rákosmezőhöz fűződnek. , A Rákosmező és Rákospatak két partján elterülő síksági, amely |a régmúlt évszázadok folyamán nagyjelentőségű eseményeknek volt színhelye. Ide vonult Géza hercegi a később I. Géza király és Szent László is seregeivel, hogy az idegen befolyás alatt álló Salamont a mogyoródi ütközetben megfutamítsák. i Ez a terület yolt színhelye két évszázadon át a magyar őrszággyülésnek, amelyen személyesen vett részt az egész magyar nemesség. A Rákosmező joggal nevezhető tehát Magyarország »Campus Martius«-ának. Az első országgyűlés, amelyről tudomásunk válni, IV. (Kun) László alatt az 1826. évben folyt le . Ez a gjyülés jobbára csak törvénykező célt szolgáló összejövetel volt. Az 1298. évii pesti országgyűlés (már törvényben Írja elő, (1298. évi XXXIV. törvénycikk ), hogy a főpapoknak, a főuraknak és a [nemességnek mindlen év Szent György napján itt kell egybegyüjníök. Ugyanezt határozza el é- pen 200 évvel később az 1498. évi I. törvénycikk. A rákosi síkságot tehát a törvényhozás a magyar országgyűlések'nyilvános szinterévé emelte, éppenugy, mint a későbbi törvények a törvényhozás helyéiül Pozsonyt, Budát ésl Pestet jelölték m(eg|. A XIV. század törvényhozói is mlég a Rákoson megállapitott esküt voltak kötelesek letenni. A Rákosmezején lefolyt országgyűléseken a nemzeti történelem számos nagyjelentőségű eseménye játszódott le. Itt választották meg 1308-baíi Róbert Károlyt magyar királlyá, és az ország rendjei itt emelték 1445-ben Hunyadi Jánost Magyarország kormányzói méltóságába, A Rákoson volt 1458. januárjában a királyválasztó országgyűlés és itt táboroztak Szilágyi Mihály katonái is, várva Budán a főrendek határozatát és végre innen a beállott Duna jegére kivonulva kiáltották ki, a néppel együtt Hunyadi Mátyást Magyarország királyává. Az 1505-iki rákosi végzést az teszi emlékezetessé, hogy a Werbőczy Istvánt követő köznemesség ezzel az elhatározásával egyhangúlag a nemzeti királyságot támogatta. De nemcsak a dicsőség1 és az elragadtatott lelkesedés fénye ragyogott mindig Rákos térségein. Az 1526-ik évi rákosi országgyűlés fölé (már a végzetes balsors sötét felhői tornyosultak, Mohács következett. A magyar történelem változóan fényes és gyászos lapjairól olvashatjuk tehát Rákos nevét. Legütoljára az' 1)751-ik évben vollt kimagasló esemény szintere, amikor Mária Terézia tett látogatást Pesten és Budán. Az uralkodó kísérete ekkor Rákoson ütött tábort. Az eddigiekben a XIV. kerület által egyesitett városrészek elnevezéseinek történeti eredetét fejtegettem, a továbbiakban pedig az uj XIV. közigazgatási kerület elnevezésével kívánok foglalkozni,. Budapest székesfőváros közigazgatási kerületeinek elnevezésénél ezideig részint az egyes kerületekben fekvő plébániatemplom védszentjei iránt érzett tisztelet megnyilatkozása, részint az uralkodó család iránti ragsazkodás kifejezésre juttatása, részint pedig a magyar nemzeti történelem emlékeinek megörökítése volt az irányadó szempont. A XIV, kerületi polgárság óhajtása aZ, hogy az uj közigazgatási kerület elnevezése a magyar nemzet történelmének e helyhez fűződő emlékét örökítse meg s ezérí a »Rákosmező« elnevezést viselje. Ezt az óhajtást a magam részéről is indokoltnak találom. ! | Helyesebbnek tartanám azonban, ha a XIV. közigazgatási kerület la »Rákosmező« nevet viselné, mert ez az elnevezés a helyhez fűződő történelmi emlékeket megfelelőbben juttatja érvényre. Meggyőződésem, hogy ez az elnevezés nemcsak a történelmi emlékekbleh gazdag kerület lakosait, hanem, egész Budapest polgárságát fogja emlékeztetni nemzeti történelmünk dicsőséges napjaira és hogy ebből az emlékezésből mindenkor a bizalom és a hit erőforrása fakad1 ahhoz la munkához, amelynek célja: Budapest székesfőváros és a nemzet további felvirágoztatása.« És még;is Rákosyáros lett!... Hétfőn vegyünk sorsjegyet mert a PESTKÖRNYÉKI BANK FIÓKJA hétfőn d. u. 4-től 7-ig van nyitva. Más napokon Mátyásföldön, az uj székházban: Horthy Miklós-ut 17------Fra telli Deisinger Kávé O Tea cégnél, Budapest Fe- renciek-tere 1 szám. (Királyi bérpalota.) O Hum TsJ mAC női kézi munka és rajzmüterme Budapest IV., Petőfi Sándor-utcza 11 szám. SPLENDID-szálloda IV* Magyar-u. 34. Tels 861-26 Budapest legolcsóbb, elegánsan berendezett úri szállodája. A villamosról lekésők számára 4 pengőért fényes szobák mindenkor kaphatók.
