Rákos Vidéke, 1935 (35. évfolyam, 1-51. szám)
1935-11-03 / 44. szám
XXXV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1935. november 3. vasárnap, 44, szám. RÁKOS vidéke TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: RÁKOSSZENTMIHÁLY, Szentkorona-utca 103. Telefon : Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap, Felelős szerkesztő: BALÁZS0V1CH ZOLTÁN Előfizetési ár : Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő Negyedévre 2 P50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztári csekkszámla ; 647. sz. A községi jégpálya ügye. (Képviselőtestületi közgyűlés) A szokott kép. Schulek Károly biró elnököl, Dibusz Sándor főjegyző az előadói. Formaságok, semmitmondó, unalmas tárgysorozat, mégis nagy kabaré lett belőle. A (községi jégpálya ügyénél keletkezett a kétesé'rtékü mulatság Ismerni kell az előzményeket. Schulek Károly biró gjondoit egyet lés az jnségmünkásokkal községi jégpáf- lyát készíttetett. Régi panasz, hogy nincs megfelelő korcsolyapályánk, a legkitűnőbb megoldást, hiogy a Nagy- kaszinó rendezzen be a községháza rnegett levő beépítetlen községi telken tennisz-, és jégpályát, néhány évvel ezelőtt meghiúsították. A Schuiek-féle messze van ugyan és a pusztaságban, de mégis jobb a ,semminél. A község téliké neim lévén elegendő, Rozmanith János esküdttel kötöttek megállapod|ást, hogy kiegészítésül átengedi a szomszédos telkét, amelyért cserébe 'más helyen kap a községtől ugyanolyan területet és a cserét majd hivatalos utón is lebonyolítják, Schulek biró embereivel ügyesen végezte a dolgát, a korcsolyapályát a közönség megszerette és sűrűn látogatta. Tavaly télen az időjárás is kedvező volt, s igy a pálya 800 pengő bevételt hozott, amit az inségmun- ka-álláphoz csatoltak s bej,öle ennyivel több inséglmunkát végeztettek. Tudni kell ugyanis, hogy az inségmunka tu- lajdoi.képen segélyezés, amelyre évente egy bizonyos előre meghatározott összeg gll az elöljáróság rendelkezésére. Amiig ebből telik, addig tart az inségmunka, sí mihelyt kimerül, az azonnal megszűnik. Nos, hát a községi j|élgpá|lya nemcsak megajándékozta a községet a nélkülözött korcsolyázó területtel, hanem 800 pengővel megtoldotta az inségmunka fedezetét és igy megnyujtotfa az inségmunka időtartamát. Mindezeket nem méltányolta azonban á vártnegyei számvevőség. A vizsgálatok alkalmával kifogásolták, hogy a jégpálya-üzem költségvetés nélkül működik és minden allakiság mellőzésével létesült. Amikor pedig az évad folyamán nem akarta az elöljáróság' a pályát becsukni, súlyos fegyelmi eljárással fenyegették meg. Hónapokkal ezelőtt bejielentték ezt a képviselőtestület közgyűlésén is, ahol a biró kereken kimondotta, hogy ő bizlony nem fáradozik mikör ilyen méltánylásra talál, hanem a jégpályát megszünteti. A főjegyző ugyanekkor kijelentette, hogy a jégpályát nem hajlandó a költségvetés keretébe belefoglalni, mert a jövedelme bizonytalan, s teljesen az időjárás szeszélyétől függ. , A képviselőtestület sajnálattal vette tudomásul a bejelentéseket, és elég hangosan tiltakozott a számvevőség rideg és bürokratikus eljárása ellen. A Rákosszentmihályi egyetemi és főiskolai hallgatók egyesülete értesülvén a községi jégpálya sorsáról, elhatározta, hogy bérbe veszi lés üzembe helyezi a telepet. Ajánlatot tett a községnek, s az elöljárósággal 200 pengő évi bérben megállapodott. Az elöljáróság elfogadta az ajánlatot s erről a imult közgyűlésen jelentést tett a főjegyző a képviselőtestületnek, mely egyhangú határozattal szintén hozzájárult a bérbeadáshoz. A mostani közgyűlésen az erre vonatkozó bérleti szerződést kellett volna jóváhagy* ni. amikor a főjegyző előterjesztése után váratlan események történtek. Felszólalt Ferenczi Gyula dr. ny. szám- tanácsos és hevesen támadta a vármegyei számvevőséget. A jégpálya 800 P jövedelmet hozott a községnek, ezt nem adja oda 200 pengőért. Különben is, ha bérletről van szó’, bár szereti az Egyetemistákat, ae, mint a NÉP szervezet alelnöke, kijelenti, hogy jó lenne az a NEP-nek isi, annak is vannak fedezetlen szükségletei. Nem keil meghunyászkodni, hanem tartsa meg la jégpályát továbbra is az elöljáróság a maga kezelésében. — Gunther József ugyanezt a javaslatot fogadja el. Nyolcvan százalékos pótadó mellett nem lehet jövedelemről lemondani. Balázsovich Zoltán az elöljáróság javaslata, tehát a bérbeadás mellett érvelt A pótadónak semmi köze sincs a jégpálya bevételéhez, mert az nem tartozik a költségvetés keretébe. ,ö sem szokta könnyedén behajtani a derekát és elismeri, hogy a számvevőség nem dolgozott szívvel és mélyebb (belátással. ;amikor nem siklott át a dolgon, de ha már a kérdést élére állították, nem lehet az elől jíáróságot kitenni a félielősségrevonás veszedelmének é^ át kell látni, hogy jogi formák nélkül, rend'szertelenül, szabályszerű kezelés és ellenőrzés nélkül csakugyan n©m lehet fentartani a jégpályát, melyet most már községi ü- zernnek kell tekinteni. A 200 pengő bér biztos jövedelem, az Egyetemisták eddigi működése kiérdemelte a bizalmat, a községnek pedig érdeke, hogy a sport- és közegészségügyi szempontokból is kívánatos jégpálya fennmaradjon és megfelelő kezekbe tegyük a vezetését. — Megjegyezte még, hogy a 800 pengő bevétel tulajdbnké- pen nem tiszta jövedelem volt, mert ebből le kell vónni a ráfordított inségmunka értékét. A 800 pengő ugyan s bruttó bevétel volt. Ha az inségmunkásbk nem ezen dolgoztak volna, úgy elvégezhettek voilna egyebeket. Akad még a községben utakon és egyebütt munka elég Gombás Károllv törvénvbiró — általános meglepetésre, — az elöljáróság javaslata ellen szólt. Az Egyetemisták eddig nem tettek eleget szerződéses kötelezettségüknek. A Pálfi János téren nem készítették el a teniszpályát, és a bányában sem gondoskodtak a pályák rendben- tartásáról, Az inségmunkásók nem dolgoznak, csak ak-
