Rákos Vidéke, 1935 (35. évfolyam, 1-51. szám)
1935-09-01 / 35. szám
XXXV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1935. szeptember 1. vasárnap. 35. szám. RÁKOS vidéke TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: RÁKOSSZENTMIHÁLY, Szentkorona-utca 103. Telefon : Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ár : Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő Negyedévre 2 P50 fill. Felelős szerkesztő: BALÁZSOV1CH ZOLTÁN Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztári csekkszámla : 647. sz. Épül az ut. ErdélvLXoránt dr. alispán szeptember 7-én délelőtt 10 órára tűzette ki a versenytárgyalást a Rákosszent- mihályon és{ Sashalmon átvonuló vármegyei ut burkolására. Mint a Rákos Vidéke ismételten hírül adta, még az ősszel kiskocka burkolattal építik ki a Kerepesi úttól a rákosszentmihályi Károly király útig vezető útvonalat, vagyis a sashalmi Thököly utat és a rákosszentmihályi Batthyány utcát/ Az útvonal, amelyet kiköveznek, 2130 méter hosszú. Burkolásával véglegesen kitűnő összekötő utat kapunk a főváros felé, eltűnik a nyoma a Batthyány utcában olyan rosszul sikerült Strasser-féle makadám-bur- kolásnak, és megszűnik az annyit panaszolt, tűrhetetlen 'por és sár a Batthyány utcában és a Thököly utón. A gépkocsi' közlekedés most már könnyű és zavartalan lesz a két községbe és községben, és a teherfuvarozás is olyan' mértékben megkönnyebbedik, hogy remélhetőleg ezen, az alapon meg is fog olcsóbbodni. Az útépítés tehát mérhetetlenül nagy jelentőségű haladást ésj fejlődést biztosit községeinknek. Szerénytelenség nélkül elmondhatjuk, hogy nagy diadalt jelent a Rákos Vidéke számára is, mert lapunk volt ennek az ügynek következetes' ‘'és egyetlen szószólója. Számtalan cikkben sürgettük a fontos kérdés megoldását. Sok panaszos felszólalást közöltünk, mely az érdekelt lakosság köréből kereste fel lapunkat. A Rákos Vidéke szerkesztője készítette az alispánhoz intézett kérvényt. Mi végeztük az aláírások (gyűjtését, és szerveztük a küldöttséget, mely a kérvényt Erdélyi alispánnak átnyújtotta. Szerényen a háttérben húzódtunk^ üreg1, mint a színpadi rendező. Az alispán, mint annak idején hírül adtuk, nagy megértéssel fogadta a kérelmet és határozott ígéretet tett, hogy a bajokat orvosoljía;.' Nem bürokratának mutatkozott, hanem olyan talpig urnák, aki igazi gondviselője a kormányzása alá tartozó közületnek és lakosságinak. Kijelentette, hogy személyesen győződik meg az elébe tárt állapotokról, s ha a kérvényben foglaltakat igazaknak találja, úgy azonnal intézkedni fog, de nem fél munkát végeztet, nem olajozásra pocsékolja a pénzt, hanem egyszersmindenkorra segít a, bajokon. így is történt és igy jutunk a kitűnő uj úthoz, amely mindenkor Pestvármegye alispánjának dicsőségét fogja hirdetni, Rákosszentmihály és Sashalom közönsége pedig mindenkor hálásan fogja emlegetni Erdélyi Lóránt dr. nevét. Amikor Prometheus) ellopta a tüzet az istenektől, nagy kincset ajándékozott vele az emberiségnek. De nagy veszedelmet is. Az ősember' gondosan őrizte fel-felszitotta a tüzét, mert a tűznek, a hasznos tűznek a kialvása mérhetetlen bajt jelenthetett az egész törzsnek. De a tűz, a csendesen parázsló, enyhe, melengető, lángokkal simogató tűz, a hasznos, jó szellem, olykor megharagudott, kicsapott emberszabta korlátáiból és féktelen, borzalmas pusztítást vitt végbe. A szolgából erőszakos kényur, kegyetlen ellenség lett ilyenkor, félelmet és tiszteletet gerjesztve a hámuló emberben. így lett a primitiv ember tüzimádóvá. A kultúra fejlődésével a tűzoltás és a tűz megelőzése lassanként társadalmi feladattá válik. Már a régi egyiptomiaknál találkozunk a tűzoltóság első nyomaival. A tűz veszedelme) azonban nem szűnt meg. A történelem' legszomOrübb eseményei közt maradtak emlékezetesek azok a ^borzalmas tűzvészek, amelyek nemzedékek anyagi és szellemi javait, műkincseit, könyvtárait, városait pusztították el, jóformán percek alatt, s a legdrágább kincset, az emberi ‘életet sem kímélték. De eltekintve az ilyen történelmi nevezetességű füzektől, — hány névtelen embertestvérünk jutott már koldusbotra tűzkár miatt, hány apa, anya, gyermek lett már gyilkos lángok martaléka, mennyi szorgalom és munka ment már veszendőbe egy fellobbant szikra (miatt... Ma már minden modern (államban van szervezett tűzoltóság. A tüzveszedelem lehető megelőzése és a tüz- kárbiztositás sok anyagi katasztrófát elhárít. Másrészt azonban a technika fejlődése; a benzin jároímba-fogása, robbanó vegyi anyagok boszorkánykonyhái, .veszélyes üzemű gyárak, nagyfeszültségű villamos berendezések elterjedése, — mindez mindig újabb és újabb veszedelmeket rejt magában és újabb feladatokat ró a tűzvédelemre. A gátjaiból elszabadult tűz ma is olyan félelmetes ellensége az: embernek, mini régen A dolgozó: ember napi elfoglaltsága közben nem is gondol arra; hogy valójában hányszor van kitéve a tűz veszedelmének. Azí feldobott cigarettától kezd1 ve a kályhából kipattanó szikráig! naponta előfordul, hogy csak véletlen szerencse folytán nem történt semmi blaj!, de ugyanilyen véletlen1 folytán a házunk is leéghetett volna. Az ember elméjét egyéb gondok foglalkoztatják, s csak egy- egv tüzeset alkalmával döbben arra a tudatra, hogy a veszedelem mindig) itt leselkedik köröttünk. Most, hogly a derék szentmihályi tűzoltó testület negyedszázados fennállását ünnepeljük, gondoljunk mindA líizQitúh nagii napja
