Rákos Vidéke, 1935 (35. évfolyam, 1-51. szám)

1935-06-09 / 23. szám

2. oldal RÁKOS VIDÉKÉ 23. &zam. veszélytelennek olyan országban, amely kultúrája s történelme legtöbb értékét a kereszténységnek köszön­heti. Az uj Krédó-tagok felvétele után nagymisét ce­lebrált P. Böhle, akinek Krédó-előadását is nagy kö­zönség várta a kaszinó szinháztermében. A vonzó, ter­mészetes szépségű s rendkívül magvas, tartalmas elő­adás Jézus Szive hónapjának, júniusnak megszentelé­séről s a Krédó-tagok vallási élményekben gazdag életéről szólt. Nagy Géza esperesplébánosnak szives köszönő szavai után a junius 23-ra tervezett mária- besnyői zarándoklatot beszélték meg, majd megemlé­keztek a Krédó buzgó tagjának, a derék Nándory Márk Györgynek elhunytáról. A Nép ifjúsági gyűlése. Áldozócsütörtökön délután volt a Nemzeti egység rákosszentmihályi ifjúsági cso­portjának nagy gonddal előkészített ifjúsági gyűlése a kaszinó szinháztermében. Idejében összegyűlt a hazafias közönség, megérkezett Bodó Ádám elnök, Rőczei Mi­hály titkár és Rákos Béla dr. ifj. elnök vezetésével a sashalmiak negyven tagú küldöttsége s megérkeztek az újpesti, rákospalotai vendégek is, köztük Nádas János dr. az újpesti szervezet vezetőtitkára, az »Igaz Szó« főszerkesztője. Megérkezett Csik József dr. apát­plébános, országgyűlési képviselőnk is Urbán Zoltán választókerületi titkár kíséretében, de Béldi Béla dr. országgyűlési képviselő, a propagandaosztály vezetője és Láng János dr. sajtófőnök váratlanul közbejött aka­dályok miatt nem jelenhetett meg s a gyűlést nélkü­lük kellett megtartani. A politikai élet ismerői megértik az ilyet, de községünkben szokatlannak tetszett s szo­katlan volt az egyórás késés, amellyel a gyűlés meg­kezdődött. A gyűlést Krenedits Sándor községi köz­ponti elnök hazafias emelkedettségü megnyitója ve­zette be, majd Csik József dr. nagy erejű beszéde kö­vetkezett. Arról beszélt, hogy a reformpolitika már el­kerülhetetlen. Uj világ Ígérkezik, meg kell újulnia a nemzeti élet egészének. Békeévekben a polgári Magyar- ország életét, szellemét változhatatlannak éreztük, a háború azonban meghozta a változást. A háború után bekövetkezett a gazdasági válság. Reorganizálás már csak részben lehetséges: időszerű és feltétlenül szüksé­ges az uj szervezés. Nem kezdhetjük mással a nemzet- épitő munkát, mint a jövedelem igazságosabb meg­oszlásának biztosításával. A hübérrendszer, majd a mo­dern kapitalizmus virágkora: a gazdasági liberalizmus nagy vagyonok képződésének, megerősödésének ked­vezett. Ez a világ elmúlt visszahozhatatlanul, noha sokan álmodoznak ma is arról, hogy a régi dúsgazda­gok sorába jutnak valamiképen. A háború után az államok barátságtalan gazdasági viszonyban éltek egy­mással. Autarchiára próbáltak berendezkedni, s közben győző és legyőzött államok egyaránt gazdasági vál­ságba jutottak. Sokan ma is a nagybirtok produktivi­tását emlegetik, — ezek nem számolnak azzal, hogy életképes kisbirtokpolitika megváltoztatná a helyzetet. Statisztikai adataink ma egyébként sem igazolják a nagybirtok sokat dicsért produktivitását. A mammut- vagyonok kiváltságait meg kell szüntetni. Egymillió proletár s egymillió munkanélküli él országunkban, —• ezekről a nagytőke a termelésben nem tud s nem is nagyon igyekszik gondoskodni. Telepítésre, hitbizo­mányi reformra feltétlenül szükség van ma, amikor a 450.000 holdas nagybirtok is teljesen eladósodott s a termelésben a fejlődés útját megtalálni nem tudja. Szükség van családvédelemre, s az exisztenciák em­berségesebb megosztására. Meg kell szüntetni az állás­halmozásokat S a női munkaerők tultengéseit, hogy az ifjúság, amely az uj világ szellemében él, munkához és kenyérhez jusson. Meg kell reformálniok önmagukat elsősorban a vezetőknek: puritánoknak kell lenniök. Hamarosan ilyennek kell lennie az egész magyar köz­életnek, a nemzeti szellemnek pedig telítődni kell iga- zabb szociális és magyarabb erkölcsi tartalommal. —- Csik József dr. érdekes és változatos beszéde után Lénárd Ferenc az iparos és munkásifjuság nevében szó­lalt fel s az értelmiségi pályák ifjúságával, nemkülön­ben a megszállt területek magyar ifjúságával egybekap­csoló sorsközösség gondolata mellett tett hitet, Schre­ker Ede dr., a Nép rákosszentmihályi ifjúsági csoport­jának elnöke pedig lelkes meggyőződéssel tolmácsolta az ifjúság igazát s kívánságait. Nádas János dr. a rákcspalotai és újpesti ifjúság üdvözletét tolmácsolta. Krenedits Sándor elnök rekesztette be a gyűlést s az ifjúság Csattogányi István kitűnő karnagyunk zeneka­rának hangjaira felvonulásszerüen a Nép párthelyiségbe ment, amelynek udvarán a helybeli frontharcosok há­rom tagjának buzgólkodásával s a hazafias munkában mindig fáradhatatlan Dóra Mihályné és Homor Gyu- láné vezetése alatt készült a jó gulyásvacsora, amelynek bőséges anyagát Dóránén és Hornomén kívül Kerner Emilné, Pillér György, Homor Gyula, Stoffer Gyula, Meiszner Emil és mások gyűjtötték össze szives ado­mányokból. A házigazda tisztét ifj. Krenedits Sándot töltötte be, — fáradhatatlan volt, csupa figyelem, szí­vesség. Az ifjúság testvéri érzésben s jó hangulatban töltötte az estét a mai idők korszellemét s eszméit hir­dető gyűlés után. Nép gyűlés. A Nemzeti egység rákosszentmihályi szervezetének női csoportja hétfőn délután tartotta munkaévének zárógyülését a Tihanyi vendéglőben. A nagyszámban megjelent tagokat Regősné Kohajda Margit dr. elnök üdvözölte, majd Domby Margit fő­titkár jegyzőkönyvének ismertetése után Regősné dr. megemlékezett arról, hogy a nőcsoport résztvett a Károli Gáspár cserkészcsapat zászlóavató ünnepségén lés a Hősök napja ünnepségén. Résztvett a női csoport a Nép ifiuságának rákosszentmihályi gyűlésén. A községi központi elnökség igen hálás köszönetét tolmácsolja azoknak, akik a gyűlést követő vacsora rendezésében, a bőséges anyag összegyűjtésében lel­kesen buzgólkodtak. Főleg a hölgyek tevékenységének köszönhető, hogy meg tudták vendégelni a környék­beli vendégeiket és a helybeli ifjúságot. A községi köz­ponti elnökség hálásan köszöni Dóra Mihályné, Ho­mor Gyuláné szives, áldozatkész segítségét és Kemer Emilné támogatását. Homor Gyuláné unokája: Görgey Kató is példaadó büzgósággal dolgozott. Köszönetét mond a központi elnökség Bánffy Endrénének is, aki a pénzadományokat gyűjtötte. Regősné dr. elnök örömmel megemlékezett arról, hogy a nagy magyar Írónőt, a Mansz országos elnökét: Tormay Cecilt a Népszövetség részéről nagy kitüntetés érte, amikor Curiené helyére a szellemi együttműködés bizottságá­nak tagjává választották Laval javaslatára. Jelentette továbbá, hogy III. körzeti alelnöknek Krieger György - né tevékeny, értékes tagot hívták meg. Megemlítette, hogy Bornemissza Géza kereskedelmi miniszter a mun­kásság szociális helyzetének javítására rendszeresíteni fogja a női iparfelügyeletet. A múlt gyűlésen elhang­zott indítványokról az elnök megjegyezte, hogy meg­fontolás tárgyává tették azokat, de nem tartják idő­szerűnek. Ezután az alelnökök, titkárok jelentései kö­vetkeztek, amelyekből kitűnt, hogy a szervezés mun­kája eredményesen halad s közel 1000 tagot számlál a nőcsoport. A pénztáros jelentette, hogy a gyűj tőive­ken összesen 257 pengő gyűlt egybe. Uj tagok fogada­lomtétele, a nyári hivatalos órák rendjének megállapí­tása s apróbb ügyek után a gyűlés végétért s megkez­dődött a trianoni ünnepség. Palkovits Jolán költői pro­lógusa és Farkasné Z. Irén hangulatos verse után Rett-

Next

/
Oldalképek
Tartalom