Rákos Vidéke, 1935 (35. évfolyam, 1-51. szám)
1935-05-12 / 19. szám
XXXV. évfolyam* Rákosszentmihály, 1935. május 12 vasárnap, 19 szám. RÁKOS VIDÉKE Társadalmi, kÖziuazgatAsi és közgazdasági hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 103. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZS0V1CH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztár! csekkszámla: 647. sz R% öivenéves iskola. Igazán szép, szivet-lielkét gyönyörködtető ünnepséggel ülték meg szombaton és vasárnap a Károly király (Csömöri) úti állami elemi iskola fennállásának ötven éves jubileumát. A Nagykaszinó díszterme mindkét alkalommal nyomulásig megtelt emelkedett hangulatú, lelkes közönséggel. A rendező iskolát, elsősorban természetesen Hild László' igazgatót és vezérkarát meleg elismerés illeti az ügyes és sikeres rendezésért, amely igen nagy fáradságot és odaadást követelt. A nem könnyű feladatot kitünően oldották meg. A műsor tartalmas volt és változatos, de nem túlterhelt, nem fárasztó és nem hosszadalmas. Kidomboritotta az ünnepély jelentőségét és teret adott a kedves gyermekseregnek is a megfelelő közreműködésre. Igen sikerült volt a Hild László igazgató ünnepi besiéde, amelyből alább bőséges részleteket közlünk. Néhány vonással megrajzolta az iskola keletkezésének töiténetét és kidomboritotta az intézmény közművelődési és erkölcsi jelentőségét. Az iskola történetével három név forrott össze: első tanitója, Wayand Károly igazgató, Wayand Károlyné és Pálfi János ny. főszámtanácsos neve. Mindhármójukat tüntető szeretettel és megindító melegséggel ünnepelte a két előadás közönsége. A Wayand pár példás tanítói működése és élete a félszázad alatt egybeforrott Rákosszentmihály életével és bőven megérdemelt méltánylásra talált a közönség, a felsőbbség és kartársak részéről egyaránt. Büszke öröm számunkra, hogy ma is itt láthatjuk őket magunk között és elhalmozhatjuk szeretetünk és megbecsülésünk jeleivel. — Pálfi János a tulajdonképeni megteremtője a tengődő telepek korszaka után a virágzó községnek. A ma közöttünk élő legrégibb szent- mihályi, s az egyetlen azok közül, akik az első állami iskolagondnokság tagjai közül még életben van. Huszonegy éven át elnöke is volt a gondnokságnak és tisztétől csak akkor vált meg, amikQr a róm. kath. egyházközség világi elnöki székéből elgáncsolták. Az ő tevékenysége iskolaügyünk szolgálatában is el nem múló nyomokat hagyott. A közönség szívesen ragadta meg az alkalmat, hogy az ünneplés részesévé avassa. Ha a rákosszentmihályi iskola félszázados jubileumáról beszélünk, nem szabad hálátlanul megfeledkeznünk arról a férfiúról, akinek mindenkinél többet köszönhetünk, aki az iskolánkért és egyesekért legtöbbet tett és legnagyobb támogatónk volt, de a kit sajnálattal nélkülöznünk kellett a szép ünnepségen: Szűcs István dr. ny. államtitkárról, akinek érdemeit azonban a hálás szivek és igazságos lelkek sohasem fogják elfelejteni. Jubileumi ünnepélyünket igen sok kedves és kiváló vendégünk tisztelte meg megjelenésével. Szombaton itt volt Csik József dr. apátplébános, örszgy. képviselő, Padányi Andor dr. kir. tanfelügyelő, Sövényházy Gusztáv dr. ny. igazságügyminiszteri h. államtitkár, Galla Endre az állami tanítók orsz. elnöke, Berkényi Károly Pestvármegye ált. tanító egyesületének elnöke, a környékbeli állami iskolai igazgatók, lelkészek, elöljáróság stb. A műsort az ipartestületi Erkel zenekar nyitotta meg a Himnusszal, majd igen szép, élvezetes zene-; számmal, Lengyel István, mint mindig, jeles karnagynak bizonyult. Hild László igazgató nagy tetszéssel fogadott ünnepi beszédéből idézzük a következő részeket : . »A régi Pusztaszentmihály, ahogy nevezték, a székesfőváros szomszédságában elterülő szántóföldjeivel, rétjeivel, legelőivel a terjeszkedésre lehetőséget nyújtott egy nagy világváros számára, mely a Duna balpartján bontogatta szárnyait. Budapesttől északra Újpest, Rákospalota községek a budapestieknek kedves kiránduló helyei voltak, számos nyaralóval, mulatóval, hasonló- képen Mátyásföld egyik legszebb nyaraló-telepe volt az előkelőbb fővárosi családoknak. A kis és nágy Zuglóban szintén nyaralótelepek létesültek és a Nagyzuglón kívül a cinkotai utón épült fel már rendes utcákkal Rákosfalva, mely akkor a VII. kerülethez tartozott. Innen már pusztaság terült el déli irányban, szántóföb dek, rétek, legelők, melyeken jobbára tanyai gazdálkodás folyt. A mai József-utcától egész a Szilas patakig mintegy 400 holdas terület Almásy Pál birtokos, a többi rész pedig 50—100 holdas parcellákban a Közbirtokosság tulajdonát alkotta, melynek elnöke Müller Károly volt. Ezeken a részeken kezdődött meg a szanlóföldék“parcellázása házhelyek részére 30—50 krajcárért négyszögölenkint. Az első lakosság a szegényebb, zsellér osztályból került ki, nád és szalmafödelesi házikókkal, később fővárosi urak vásároltak parcellákat házhelyek részére. A megnépesedett puszta szükségessé tette az első kultúrintézménynek az iskolának felépítését. és a közbirtokosság ügybuzgó és fáradhatatlan elnökének, Müller Károlynak támogatásával elhatározta egy magán iskola felépítését. Az iskola első növendékei Almásy Pál birtokos pusztájának cselédségéből kerültek ki. 1884-ben az iskola felépült. A hajó tehát készen állt az indulásra, az árbócra felkerült a háromszinü lobogó, de a parancsnoki hídról hiányzott a kormányos, aki a hajót elindítja. S megérkezett a kormányos is, egy ifjú, daliás legény, telve erővel, nemes ambícióval, aki a Bakony vadregényes! tájáról, Zircről indult el a főváros szomszédságában lévő Pusztaszentmihályra, teljesíteni néptanítói hivatását. Ez a kormányos Wayand Károly volt, Pusztaszentmihály, legelső tanitója, aki elindította a kultúra kicsiny hajóját 35 utasával, ezzel a jelszóval: »Istenért, hazáért, királyért«. Amikor az idetelepült lakosság gyermekeinek ne-