Rákos Vidéke, 1935 (35. évfolyam, 1-51. szám)
1935-01-06 / 1. szám
1 oldal IKÄROS Vlómt 1. szám. R szemüveg. közben a szemüvegem naponta azt mutogatja, hogy még mindig vannak nálunk az utcán kolduló gyermekek, minden hatósági szigor és társadalmi támogatás dacára. Talán mégis meg fogom próbálni, hogy az orvos barátom tanácsa szerint séta közben más szemüveget használjak. Kárpáthy László dr. Bn|go" HÍREK n5|lS' Jan. 5. „ 6. „ 12. » 13. „ 19. Febr. 2. „ 9. » 24. Márc. 2. „ 9. KASZINÓ-NAPTÁR. Egyetemisták bálja. D. u. Polgári leányiskola. Frontharcos bál. Krédó zenekar. Tűzoltó bál. , ■ Katholikus bál. Evangélikus bál. Polgári fiúiskola műsoros estélye. Egyetemisták bálja. Izraelita Nőegylet bálja. Gyermekkorom óta rövidlátó vagyok. Most is valahogyan rövidebbnek látom az egész életet, mint amilyenre a jó Isten szabhatta volna. Nem tudom, lesz-e még alkalmam megérni mindazt, amit még megérni szeretnék. De ez most nem tartozik ide. Sok bajom volt azzal, hogy az ismerőseimet nem ismertem meg az utcán. Hogy aztán ne legyen belőle kellemetlenség, fiatal koromban minden szép asszonynak köszöntem. De igy még több kellemetlenség kerekedett belőle. (Nem tudom, azóta a szemüvegem változott-e meg, vagy az asszonyok, — de egyre ritkábban köszöngetek az utcán. Azt hiszem, én vénültem meg.) A minap egy orvos barátom azt magyarázta nekem, hogy minden rendes, komoly rövidlátó honpolgárnak illik többfiéle szemüveget kéznél tartania. Egyet olvasáshoz, egyet színházban, egyet sétálás esetére, és igy tovább. (Temetésen bizonyára fekete pápaszem az illendő.) Sokat tűnődtem ezen, mert elvégre mégse szeretném a vagyonomat pápaszemekbe fektetni. Szerencsére rájöttem, hogy erre nekem nincs is szükségem. Az én szemüvegem ugyanis minden alkalomra kiválóan! megfelel. Bámulatosan hozzáidomul a látnivalókhoz,'; sőt a szinét is változtatja, mint a kaméleon, amelyből különben jó volna egy párat importálni nyárára, mert megeszi a legyeket. Előfordul néha, hogy hajnal felé rózsaszínűnek tünteti fel egész Szentmihályt, sőt Sashalmot is. De mire befordulok az Anna-utcába és a kapumhoz érek: egyszerre az ártatlanság fehér szinét vetiti az orcámra, mert a feleségem nem nagyon kedveli a rózsaszínű hajnalokat. A múltkor a Rákos Vidékét olvasgattam. Egyházi hirek, Krédó-zenekar, passió-játékok, miegymás. Csupa szép és nemes dolog. (A csirkelopások nem azon az oldalon voltak.) A szemüvegem andalitó égszinkék hangulatba ringatott. Milyen derék dolog is az, hogy nálunk ilyen szépen virágzik a vallásos élet. Magamnak sem ártana, ha egy kissé megint belemélyednék az egyházi zene kultiválásába, a Gregorián kottafejekbe és a régi himnuszokba. A »Kondorosi csárda« mégsem elég az üdvösségre. De egyszerre csak szinét változtatja az én szemüvegem. Égszínkékből átcsap valami mérges, zöldes- sárga árnyalatba. Tudom már. Az egyházi adót jönnek inkasszálni. Hát ez mégis rettenetes. Én, a szegény hadirokkant, aki semmiféle adót nem fizetek, én fizessek ilyen magas egyházi adót? Hát nem fizettem én meg minden tartozásomat három év alatt a fronton? De hiába, ezt meg kell fizetni. Talán ez az egyedüli adófajta, amit meg se lehet fellebbezni, s a mit mégis legszívesebben fizet az ember. Legfeljebb kérni lehet, hogy mérsékeljék. A szemüvegem villámokat szór. Legalább állítanák fel már a pénzemből azt a templomtornyot, amely — nyilván tévedésből —- a templom helyett a Wetzl doktor villájának tetejére került. Hát igy játszik velem az én szemüvegem. Sötétnek látom a horizontot, ha a borbély a gazdasági válság okait fejtegeti. De rögtön kiderül körülöttem még az ég is, ha a pápaszemem mögül látom, hogy az ismerős kofaasszony a gazdasági válság közepette megint tiz kilót hizott, mióta legutoljára onduláltatta magát. Csak egy dologgal nem vagyok kibékülve. Séta I Fehér János pápai prelátus. A pápa Fehér János vecsési plébános, pápai kamarást a váci püspök 'előterjesztésére pápai prelátussá nevezte ki. Fehér János egykor Rákosszentmihály rajongva szeretett lelkésze volt, kinek a hitélet és a kath. társadalom szervezésé* ben, valamint a templom felszerelése körül soha el nem múló érdemei vannak és soha el nem múlik az a szeretet, amely híveit a példás életű és buzgalmu lelki- pásztorhoz és a nemeslelkü jóbaráthoz elszakíthatatlan kötelékekkel kapcsolja. Eltávozása óta Vecsés község plébánosa, s mint ilyen Valósággal apostoli működést fejt ki. Templomot, zárdát építtetett, minden jövedelmét odaáldozza egyházközsége javára, teljes lemondás az élete, nincs más öröme, csak a pásztorkodás, a szakadatlan munka és alkotás Isten dicsőségére, egyháza javára. Egyik legnagyobb papja egyházunknak, és egyik legnemesebb egyénisége klérusunknak. A nagy egyházi méltóság méltóbb férfiút nem díszíthet ő nála. Az egyházmegyében egyébként még több nevezetes előléptetés és kinevezés történt. XI. Pius pápa dr. Hanauer Á. István megyéspüspök előterjesztésére Kolossváry Mihály pápai prelátus, általános püspöki helynököt a váci székeskáptalan nagyprépostjává, dr. Kestler István pre- látuskanonokat olvasókanonokká, Terlanday Rudolf preláius-kanonokot éneklőkanonokká, Kokovay János prelátus-kanonokot őrkanonokká, dr. Varázséji Béla prelátus-kanonokot székesegyházi főesperessé nevezte ki és a fokozatos előlépés folytan megüresedett utolsó mesterkanonoki stallumot dr. Herrhof Mátyás galga- mácsai esperes-plébánosnak adományozta. Wimmerth Béla dr. pestszentlőrinci prépost-plébános pedig pápai prelátus leit. Wimmerth Béla nevezetes vezérférfia a kath. mozgalmaknak, akinek kitüntetésében szintén kiváló érdemek nyertek méltó jutalmazást. Katholikus bál. A XII. katholikus bál rendezősége már teljes készültséggel végzi előkészületeit. A bál február 2-án lesz ese 9 órakor a Nagykaszinóban. A megjelent hölgyek díszes táncrendet kapnak. A termet fényesen feldíszítik és nagyszerű világítással látják el. Tisztujitás a leány kongregációban. Vasárnap választották meg a leány kongregáció uj vezetőségét. Prefekta lett: Radomszky Mária, I asszisztens Bilcsik Mária, II asszisztens Orsay Erzsébet. A választás után vidám karácsonyfa ünnepséget rendeztek a leányok és kedves mókákkal szórakozva maradtak együtt sokáig.