Rákos Vidéke, 1934 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1934-02-18 / 7. szám
TTÁKOS VIDÉKE 3 oWal. 7. wám f «s§gg» HÍREK BSg|s° Templomi hir. A nagyböjt mindeT vasárnapján d. u. 4 órakor keresztuti ájtatosság és utána szentbeszéd lesz templomunkban. Az ev. tánces ély. Az ev. bál régi hírnevén nem esett csorba múlt szombaton a Nagykaszinóban. Az ev. nőegyesület fáradhatatlan elnöke, Vörös Ferencné és gardája hü maradt magához. Megint emlékezetes, kedves szórakozást szerzett hűséges közönségének és vagy 500 pengő tiszta jövedelmet a templom alap javára. Az estély ügyét, a legszebb szentmihályi hagyományok szerint testvéri szeretettel karolta fel az ev. felekezethe2 nem tartozó közönség is — és nem volt oka rá, hogy megbánja kedves figyelmét, szives fogadtatásra talált, jól szórakozott és igen nobilis, szép mulatságnak lehetett részese. A helyiségeket teljesen megtöltötte az igen szép közönség. A rendezőség számolt a súlyos körülményekkel és ezúttal mellőzte a már szokásossá vált vendég hírességek felléptetését, házi keretek között állította egybe a hagyományos bevezető műsort. Okosan cselekedett és a közönségnek sem volt oka panaszra, igen változatos, kedves, kellemes és érdekes műsort kapott, ame ynek minden számát zajos tetszéssel fogadták. A közönséget Vörös Ferencné üdvözölte lelkes és szép szavakkal. A műsor számait a vonzóan intelligens és kellemes Jeszenszky László főmérnök jelentette be. A Szabados nővéreket szívesen látja mindenkor közönségünk. Ének- és táncszámuk most is sikert aratott. Kedves volt Obetkó Edit monológja és Csák Évi társaságában előadott tiroli ének és tánckettőse, melyet meg is kellett ismételni. Kedves, ügyes és ízléses volt. Ifj. Vendéghegyi Géza hegedű- és id. Vendéghegyi Géza zongoramüvészete ismeretes. Az idősebb, mint zeneszerző is gyarapította babérjait. Pintér Tériké meglepetést keltett szépen szárnyaló, kulturált énekével. Ő is adott elő Vendéghegyi szerzeményt. N*gy sikere volt. A közismert jeles műkedvelő pár, Seibriger Egon és felesége egy mulatságos jelenetben kacagtatta meg a közönséget és bizonyította be ezúttal is kiváló képességeit. A műsor koronája a Gázóra című kis vígjáték volt, amelyben dr. Ungárné Papp Katinka remekelt megint felejthetetlenül kedves és minden izében művészi alakításával. A közönség tombolva ünnepelte kedveltjét. Mennyi művészi megfigyelés mennyi nemes művészet ékesítette ezt az élettel teljes alakítást! Kitűnő társa volt a Seibriger pár és Pirka Gizella. Az est hangulatát végleg megalapozta ez a darab és most átadta magát a közönség a tánc örömeinek, amelyekbe késő reggelig bele nem fáradt. Meg kell még említeni Mikes Miklósné avatott zongora kíséretét, a terem Ízléses és gazdag díszítését — ami az idei estélyek állandó örvendetes jelensége volt, — a rendezőség buzgó és dicséretes munkáját, Csák Pista odaadó fáradozását az estély sikere érdekében, az ev. hölgygárda hagyományos büfféjét, a zavartalan, virágos jókedvet, ame y az estélyen uralkodott és ezzel körülbelül — bár csak halvány — képét rajzoltuk meg az idei ev. nőegyesületi táncestélynek. Móricz Pál felolvasása a Petőfi társaságban. Egy idő óta örvendetesen sűrűn látjuk a felolvasó asztalnál kiváló lakostársunkat, Móricz Pál írót. Most vasárnap, február 18 án d. e. fél 11 órakor a magyar tudományos akadémia termében tartja felolvasó ülését a Petőfi társaság, amelynek keretében Móricz Pál, a társaság rendes tagja »Barangolás a régi Pesten“ cim alatt mutat be részleteket egyik nagyobb müvéből, melyet most rendez sajtó alá. A tudományos lélekelemző vizsgálatok szerint az emberek 92 7°/°-a önző, 89 4%-ű gondoskodik a saját érdekeinek védelméről és 78'9°h-a jó családapa és családtag. Miként lehetséges mégis, hogy a helyben vásárlók százaléka nem éri el ezt az arányt, holott a vásárló kétségbevonhatatlan érdeke, hogy idehaza jobban és olcsóbban vásároljon és az utazás költségét és időveszteségét is megtakarítsa? Rákosszentmihály! kereskedők egyesülete. Iskolaszéki gyűlés. A polgári leányiskola iskolaszéke Krenedits Sándor elnöklete alatt gyűlést tartott, amelyen megütközéssel állapították meg, hogy a vármegyei számvevőség önkényes változtatásokat tett az iskola ez évi köl ségvetésén és úgy megszükitette a fedezeti hitelkereteket, hogy azok keretében lehetetlen az ügyvitel. Az iskolaszék fellebez a határozat ellen. Fekete Sándor dr. iskolaorvosként történt alkalmazása nem nyert jóváhagyást, bár ahhoz az iskolaszék ragaszkodott. Ezentúl tehát a tantestület maga végzi az egészségtani oktatást is. Az iskolából 8 növendék kimaradt, mert a tandijat nem tudta fizetni. Benyóné Simkovics Mária tanárnő hónapok óta beteg. A tantestület tagjai helyettesítik, még pedig költségfedezet hiányában, díjazás nélkül. A gyűlés jegyzőkönyvét Nagy Géza esperes-plébános és Balázsovich Zoltán hitelesítette. Ismeretterjesztő előadás. Kedden este ismeret- terjesztő előadás volt a községháza tanácstermében Regősné Kohajda M rgit dr. időszerű, tartalomban és ismeretterjesztő értékben gazdag előadássorozatán. Az előadásra igen nagy közönség gyűlt össze. Regősné Kohajda Margit dr. revíziós előadását folytatva Szudy Elemérnek „Európa és a magyar kérdés“ c. könyvét ismertette. Kifejtette, hogy a mai magyar élet minden megoldatlan kérdése a revízióval való közvetett vagy közvetlen összefüggésben megítélésre, megvilágításra kerül Szudy Elemér rendkívül alapos és nagy koncepciójú müvében. Gondosan és tömören összefoglalta Szudy müvének egész anyagát s méltatta a könyvet, amelyet nem nélkülözhet a revízió bonyolult, küzdelmes utjának egyetlen tisztje vagy közkatonája sem. Ez a könyv nagy megnyililatkozása a kitűnő iró alaptételének, hogy magyarság és európaiság nem zárják ki egymást, hanem épen erősitik, kiegészítik. Nemcsak Regősné Kohajda Margit dr. tudományos alaposságra és biztos megfogalmazásra valló ismertetésének, de az idézett és ismertetett részletek nyomán Szudy E emér könyvének is nagy hatása volt ebben az előadásban, amely u’án Benkő András kir. tanfelügyelő tartott igen szép, igen lelkes előadást Erdélyről. Ismertette Erdély szomorú megszállásának történetét, az oláhok letelepedésének gyászos körülményeit, majd a megszállók mtiveletlenségét, a görögkeleti pópák szerepét. Jellemezte az olahok életét, népoktatásuk alacsony színvonalát. Majd vetitettképekkel illusztrálva ismertette Erdély feledhetetlen városait, gyönyörű vidékeit, természeti kincseit. Rajongó szeretet, erős magyarság, a magyar föld és múlt nagyszerű ismerete jellemezte ezt az előadást, amelyért a hallgatóság hálásan ünnepelte a magyar tanfelügyelői kar nagyérdemű tagját, Benkő Andrást. Az est hazafias és ünnepies hangulatának fokozására a polgári fiúiskola énekkara adott elő néhány szép énekszámot s Lukács Ernő és Surán Nándor polg. isk, tanulók Erdélyről szóló verseket szavaltak hatásosan. Itt a tavasz 1 Ha most sorsjegyet veszel a Pestkörnyéki Banknál, a nyarat talán már saját villádban várhatod 1
