Rákos Vidéke, 1934 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1934-10-14 / 41. szám
41. szám. RÁKOS VIDÉKE 3 oldal BggB" HÍREK “SggS“ Országzászló avatás. Vasárnap megtörténik az országzászló emlékmű felavatása községünkben. A szép ünnepélyt az orsz. frontharcos szövetség rákosszent- mihályi csoportja rendezi d. e. 11 órakor a Pálfi János- téren. A teljes program a következő: i. Okt. 13-án, szombaton este 9 órakor zenés takarodó. 2. Okt. 14-én, vasárnap fél kilenc órakor vitézek, hadirokkantak, frontharcosok, leventék és cserkészek gyülekezése a Rákosi - ut és Sashalom-utca sarkán (a Berkó festékház mellett). 3. 8 óra 45 perckor felvonulás az istentiszteletre. 4. 9 órakor istentisztelet az összes felekezet templomaiban. 5. Fél 11 órakor a helybeli és vendég frontharcos alakulatok gyülekezése a Rákosi-ut és Sashalom-u. sarkán. 6. 10 óra 45 perckor felvonulás zenével az ünnepély színhelyére. 7. 10 óra 45 perckor a meghívottak, dalkarok, közönség és tanuló ifjúság gyülekezése a Pálfi János-téren. Az ünnepély sorrendje: (D. e. 11 órakor.) 1. Himnusz. Előadja a helybeli tüzoltózenekar, vezényel id. Csattogányi István karnagy. 2. »Hiszek egy Istenben«. Éneklik az egyesitett helybeli dalárdák. Vezényel Pornóy János karnagy. 3. Avató beszéd. Tartja Urmánczy Nándor, az Ereklyés országzászló nagybizottság elnöke. 4. »Nem, nem, soha«. Éneklik a helybeli egyesitett dalárdák. Vezényel Pornóy János karnagy. 5. Szavalat. Előadja Palkovits Jolán. 6. Az emlékmű története: dr. Vojtsek Ottó, a helybeli frontharcos csoport vezetőtisztje. 7. Az emlékművet átveszi Dibusz Sándor községi főjegyző. 8. Őrség felvezetés. 9. Az egyházak lelkészei megkoszorúzzák az emlékművet. 10. A koszorúk elhelyezése rövid jelmondat kíséretében. 11. Szózat. Énekli a közönség. 12. Vitézek, hadirokkantak, frontharcosok, leventék és cserkészek diszmenete az emlékmű előtt. Az emlékmű felavatása után bajtársi összejövetel az Otthon kávéházban. Ismeretterjesztő előadás. Kedden este ismeretterjesztő előadás volt a községháza tanácstermében. Igen szép és nagy közönség jelent meg erre az alkalomra s ez a körülmény biztos jele annak, hogy ez a községünk kulturális életében olyannyira jelentőssé vált előadássorozat méltó érdeklődést fog kelteni ebben a munkaévben is. A kulturestét a népművelő bizottság nevében László István gondnok nyitotta meg, majd Regősné Kohajda Margit dr., az előadássorozat vezetője kezdte meg folytatólagos előadásait a megszállt területek magyarságának helyzetéről, mai életéről. Bevezetőül a magyar kérdés európai vonatkozásairól beszélt. Megállapította, hogy minden nemzet és állam keretében vannak a magyar törekvéseknek megértői, hívei, sőt támogatói már. A világháború után az volt még Európa államférfiainak meggyőződése, hogy Csehszlovákia át tudja és fogja venni a volt monarchia európai hivatását. Ma már ez a felfogás a múlté. Az előadó ismertette Csehszlovákia földrajzi helyzetét. Csehszlovákia sehol nem terjeszkedik a geopolitikai határig, viszont nem számol a néprajzi helyzettel sem, mert mindenütt átnyúlik magyar területre. A határ tehát tisztán: hatalmi határ. A magyar revíziós mozgalom évezredes, természetes alakulat helyreállítására vonatkozik. Ezután jellemezte az előadó, hogy a tótság az államépités munkáját nem a saját fejlődésére végezte, hanem nyilvánvalóan a csehek részére. Maguk a csehek elismerik, hogy a tótok és ruthének életszínvonala az uj köztársaságban esett. A munkanélküliségre és az ipar pusztulására jellemző, hogy Szlovenszkóból és Ruszipszkóból 1920-tól 1930-ig 205.605 ember vándorolt ki. Az uj határakon túlra került magyarságnak is megvan a maga Kálváriája. A csehek, hogy a magyarság nemzeti ellenállását megtörjék, anyagilag, gazdaságilag tönkretették a magyarságot. Mindennek ellenére idegen uralom alá jutott testvéreink beigazolták, hogy van bennük élniakarás és erő. Nekünk ápolnunk kell kulturális és gazdasági kapcsolatainkat, — legfontosabb nemzeti érdekünk, hogy a megszállt területen élő magyarság ereje megmaradjon. — Regősné Kohajda Margit dr. előadása után Benkő András ny. vezető kir. tanfelügyelő nagy érdeklődéssel várt előadása következett Petőfiről. A nagy gonddal, vonzó irodalmi stílusban készült előadás bevezetőül általános ismertetést adott Petőfiről. Majd Petőfi családi költeményeinek méltatására tért át. Petőfi előtt költőink e tárgykört kerülték, Petőfi e részben uj irányt kezdett. Családi versei meleg bensőségükkel, a való élet igazságában megérzett szépség varázsával ragadnak meg. Nevelő erejük és erkölcsi hatásuk megbecsülhetetlen. Szerelmi lirája eleven szépségekben pompázik, kifejezőereje, közvetlensége csodálatosan szuggesztiv. Hazafias költeményei a hazaszeretet imáivá dicsőültek. Politikai költészete forradalmi jellegű: a fiatalos hév megnyilatkozása. János vitéze uj utakon jár. Ebben a népi élet és népi képzelet rendkívül gazdag, hálás világára mutat rá, arra a világra, amelyet egy év múlva Arany Toldija is feltárt gazdag szépségében. A nagy tanulmányra, rendkívüli erejű tárgyszeretetre, a szép irodalmi stilus jeles mesterére valló és kedves epizódok vonzó elmondásával tarkított előadás illusztrálására Szabados Vilmos leventeoktató erős, egyénies átér- zéssel több Petőfi-verset szavalt, ugyancsak szépen szavaltak Petőfi költeményeiből Lukács Ernő és Vincz Tihamér polg. isk. tanulók is. Az előadás végén a Petőfi költeményeit illusztráló régi, művészi rajzokat mutatta be a kiváló előadó vetített képekben. A szegényekért. Vasárnap volt Rákosszentmihá- lyon az első nagy megmozdulás a téli segélyezés javára. Egész napon át folyt az urnás-gyüjtés. A derék hölgyek: asszonyok, lányok buzgón dolgoztak. Nem is eredmény nélkül, mert ezen az utón 314 pengő gyűlt össze. Este a Nagykaszinóban a Jézus Szive Szövetség rendezett előadást, amely 200 pengő tiszta jövedelmet hozott. így tehát az eredmény jelentékeny és biztató. Az előadáson sok kedves gyermek szerepelt, mindenféle ügyes színdarabban, jelenetben. Különösen kiemelkedett a táncszámuk, melyet Sasváry Zoltánná tanított be, a kis zongoratehetség Tóbiás Milike, de egytől-egyig ügyes és kedves volt valamennyi. A vendégművészek közül Bella Géza csellójátékával, Schomann Józsa operaénekesnő, a milánói Scala volt művésze és László Erzsébet operai növendék énekével aratott megérdemelt tapsokat. A fényes tehetségű Molnár Laci is énekelt, megint szaporítva korai babérjait. Záradékul az »Anyasziv«-et, Hra- bovszky Erzsébet helybeli hitoktatónő színdarabját adták elő nagy hatással. Molnár Vilmos szininövendék ügyesen konferált. Végül Nagy Géza esperes-plébános mondott köszönetét kedves szavakban a szereplőknek és a közönségnek. vitéz Regős Rgoston sörkertje a piac (Ferenc József)-téren Szép helyiségek. Külön szoba. Frissen csapolt sör, saját szüretelésü tájborok. Naponta balalajka ének- és zenekar. Olcsó árak!! ízletes konyha.
