Rákos Vidéke, 1934 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1934-08-26 / 34. szám
2. oldat* mos vitmB 34. száfSi. A szemlét megtartottam és megállapítottam, amit előre sejtettem és magyaráztam. A fák a legrosszabb kezelésben részesültek, koronájuk tele van meddő hajtással, ami a rossz metszés következménye. Azokat a meddő hajtásokat ki kell szedni a fák koronájából, mert ha tovább is igy marad, akkor nem csak vad gyümölcsöt kapnak a szép és nemes fákról, hanem maguk a fák is rövid idő alatt tönkre mennek. — Kedves asszonyaim! Fogadjanak szót, ha most itt néhány vágást a szemük előtt elvégeztem. E szerint hozzák rendbe a fáikat és igy vissza fogják nyerni ugyanazt a termést, amit azelőtt élveztek. Kérem a gyümölcskedvelő urakat, tessék a szerint kezelni fáikat, ahogyan én itt most elmondom. Ne hallgassunk könnyelmű tanácsokra. Ma mindenki kertész akar lenni. Mindenki, aki szép gyümölcsöt akar a fáiról élvezni, a fá\át szeptember 15-től a hónap végéig hozza rendbe. Az ugarhajtásoktól szabaditsa meg a koronáját. A fa koronájában csak termő ágak, termő hajtások maradjanak, mert az ugarhajtások csak süritik és gyengitik a fa koronáját és a termelő hajtásoktól elrabolják az anyagot, az erői, ami tulajdonképen a gyümölcsben kell, hogy összpontosuljon. Ha azonban nem ismerik a hölgyek vagy urak, hogy mi az az ugar vagy meddő hajtás, úgy szíveskedjenek a lakásomon felkeresni. Amiként a múlt években szivesen adtam szóbeli tanácsot, valamint elég sűrűn cikkeztem éveken át a Rákos Vidéke, kedves lapunkban, s nem fáradtam bele a munkába, ezentúl sem akarok belefáradni. Díjtalanul és önzetlenül állok tapasztalataimmal szolgálatára ezentúl is mindenkinek, aki hozzám fordul. Ez a módszer és eljárás nem csak a meggyfára vonatkozik, hanem minden csontárra: cseresznyére, szilvákra, kajszi barackra, s kiváltképen az őszi barackokra. Szinháx. Csütörtökön a »Sültgalamb« került szinre. Telt ház, sok kacagás, sok taps és ismételtetés. A darabról nincs mit mondani. Még csak nem is operett, hanem üres revü. A zenéje — Lajthai szerzeménye ügyes, tetszetős, hangulatos, természetesen a mai modern értelemben. Az előadás igen jó: a mókázásra fektette a hangsúlyt és ezzel győzött. A vérszegény szöveget betétekkel is gyarapították, felvonultatván a »Csókon szerzett vőlegény« hires ripacs-hármasát. Okosan cse- lekedték. A telt ház különben elsősorban Gáspár Béla és a felesége Szigethy Ilona jutalomjátékának szólt. Közönségünk joggal szereti ezt a derék párt és szivesen adta ennek bizonyságát. Rengeteg virág, sok ajándék és a közönség percekig tartó tapsa örvendeztette meg Gáspárékat, akiknek különben a darab nem nyújtót módot, hogy valódi értéküket megmutathassák. Vendégként fellépett és zajos ünneplésben részesült a nálunk szintén nagyon népszerű Vésey Margit, aki kedvére kitáncolhatta, énekelhette és mókázhatta magát. Sugár, Bízza, Biliary, Erdélyi, Alföldi járt elől a mulattatásban. Az elismerésre méltó együttesnek szivesen látott vendége volt Kozma Andor, aki komikus szerepében derült perceket szerzett a közönségnek. Pénteken sajnálatos darabváltozás történt. Az egész évadon át gyengélkedő Kallós József igazgató rosszul lett és igy nem léphetett fel, miért is az »Egy katona története« előadása elmaradt. A közönség csalódását némileg csak az enyhítette, hogy az újabb idők legsikeresebb vigjátékával kárpótolták. A »Helyet az ifjúságnak« előadása mindig joggal szives fogadtatásra talál. Szombat: Szilassy László és Dénes Manci jutalomjátéka: a »Vadvirág«. Anday Ernő és Harmath Imre operettje hosszú idő után az első, melynek van eseménye, melyben a szerző még a harmadik felvonásban is tud cselekményt, bonyadalmat produkálni! A két jutalmazott szerfelett kedves volt végig. Dénes Manci minden jelenetében tapsot érdemelt, Szilassy szintén. A darabot szombaton is, vasárnap is telt ház élvezte és tapsolta végig. Bihary László ismét kiváló volt, mint minden szerepében. Zamatos magyar beszéddel, tökéletes játékkal biztosította hatását. A Gáspár házaspár, Viskyné tehetségük legjavát adták, Sugár kis szerepéből is jelentősét csinált. A ritkán játszó Benkő Ilona ellenszenves szerepében újra tehetségét bizonyította. Bizza László kis szerepben is érvényesül. Az igen jó előadás egészében megfelelő volt. Vasárnap délután a gyermekelőadás keltett mozgalmat. A »Marica grófnő« is szép házat vonzott. A »Vadvirágról« már beszéltünk. Hétfőn: »Fehérvári huszárok«, »Helyet az ifjúságnak« és a »Luxemburg grófja« szerzett jó mulatságot a szépszámú közönségnek. Kedden a méltán nagyon kedvelt Bizza László jutalomjátékául a »Leányvásár« került szinre elég jó, de a szokottnál döcögősebb előadásban. A szépen megtelt ház zajosan ünnepelte és ajándékokkal is megörvendeztette Bizzát, aki pompásan táncolt. Virág erdő fogadta és állandó taps kisérte a szentmihályi vendéget Daragó Lizzyt. Szárnyaló, szép hangja, énektudása, szépsége lebilincselte a lelkes közönséget. Jól teszi, hogy ha sűrűn tesz ilyen kirándulásokat az operettre, mert igy szerzi meg a játékban is szükséges gyakorlatot. A másik vendég, László Andor, főként daliás megjelenésével és tömör középhangjaival hatott. A társulat tagjai közül a pálma Szánthó Méryé, aki kedves és ügyes volt, mint mindig, Sugár pedig mulatságos. Szerdán a kedves és népszerű Szánthó Méry jutalomjátéka töltötte meg a színháztermet. A »Szeressen kedves« operett, egyik legkedvesebb, legjobb újabb operettünk bő alkalmat nyújtott képességei bemutatására. Zajos ünneplésben részesült. Virág, ajándék volt bőven. Bányász István tavaly nagyon népszerű színészünk volt az est vendége. Szűnni nem akaró taps fogadta és állandó tetszés kisérte. Az egész előadás megérdemelte a zajos elismerést. Gyógyszertárban kapható.
