Rákos Vidéke, 1933 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1933-03-19 / 12. szám
12. szám RÁKOS VIDÉKE 3. oldal Képviselőtestületi közgyűlés. Kecskeméthy Vince bitó elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott Rákosszentmihály képviselőtestülete. Dibusz Sándor főjegyző terjesztette elő az ösztövér napirendet, Molnár Gyula és Sikos Sándor volt a jegy- zőkönjyvhitelesitő. Csupa apróbb, magánérdekü kérelem volt a tanácskozás tárgya, köztük csak három közügy, mely érdeklődésre tarthat számot. így az 1931. évi zárószámadás kormányhatósági jóváhagyása, melyet megnyugvással vettek tudomásul. Mint ismeretes,, a vármegye több tételt kifogásolt, sőt a Stefánia Szövetség segélye és a népművelés kiadásai között szereplő tulkiadásokat annyira, hogy a felelős számadókat, a főjegyzőt és a bírót szemiélvszerint is elmarasztalta a megtéritésben. A belügyminiszter ezt a rendelkezést megváltoztatta, mert az utalványozás egyéni érdek nélkül, jóhiszeműen és nemes célra történt és azóta az elszámolás egyensúlyát helyre- ,állították. A község fejlesztése és jövendő; szabályozása dolgában az egyik helybeli mérnök terveket; akar készíteni. A képviselőtestület nem adta meg a megbízást, hanem úgy határozott, hogy pályázatot hirdet a hasznos tervek elkészítésére. A figyelemre méltó terveket 50 pengővel, a pályadíjnyertes legs jobb és elfogadott tervet pedig 200 pengővel, jutalmazzák. A tervek elkészítése azért szükséges^ hogy a további parcellázások alkalmával már tiszta képet nyerhessen a képviselőtestület arról, hogy hol, mekkora területet kell igényelnie közcélokra, a nyilvános pályázattal pedig azt akarják biztositani, hogy minden hozzáértő' lakostársunk részt vehessen a jövő képének mennél célirányosabb kialakításában. Varga József mérnök ajánlatát, hogy vízvezetéki tervek készítésével bízzák meg, nem fogadták el, mert a kérdés a mai súlyos viszonyok között nem időszerű, másrészt pedig az ajánlat sem volt megfelelő és nem felelt meg a törvényes követelményeknek. A kisebb ügyek között 50 pengő segélyt szavaztak meg a 907-es Károli Gáspár cserkészcsapatnak. Az Ev. Nőegylet március 15 iki ünnepélye. Az Ev. Nőegylet márc. 12-én vasárnap délután szeretet vendégség keretében ünnepelte március 15-et. Zsúfolásig megtelt ünneplő közönséggel a Balaton vendéglő terme. Az »Erős vár nékünk az Isten« ... áhitatos eléneklése és Tóth Szöllös Mihály lelkész fenkölt imája után bájos kis leányka: Pirka Belluska szépen köszöntötte az ünnepi szónokot, dr. Réthey Ferencnél, akinek virágot is nyújtott át. Dr. Réthey Ferenc né ünnepi beszédében az amerikai magyarokról emlékezett meg; izzó hazafiságukról, az ó-haza után vágyakozásukról és arról az aknamunkáról, amellyel a hazafias magyarság sorait akarják megbontani. Amerikai kőrútján szerzett sok-sok tapasztalatát', és a sok-sok benyomást pompásan csiszolt beszédben tárta a hallgatóság elé és bensőséges meggyőződéssel hirdette, hogy izzó hazaszeretet, egty- más megbecsülése azok az erények, amelynek birtokában bizakodással vehetjük fel a harcot a jobb jövő’ érdekében. Elismeréssel emlékezett meg arról, hogy az Ev. Nőegylet Vörös Ferencné elnöknő nagyszerű vezetése alatt kitűnő' hazafias munkát végez a cselekvő szeretet jegyében. A gyönyörű és rendkívüli hatású beszédet tapsviharral köszönte meg a közönség. A 9 éves Bálint Babika igen ügyes zongorajátéka következett ezután. LaUska: »Rondo«, Henrich: »Auf der Wiese«, Behr: »A vig cigányok« cimü zongora darabokat adta elő kitűnőén, majd közkivánatra a »Csikórszági havasokban« cimü dalt énekelte olyan kedvesen, hogy a közönség nem győ.^ zött eleget tapsolni a rendkívül tehetséges »gyermek művésznő;«-|nek. Szlávik Imike szavalata, mély hatást gyakorolt a jelenlevőkre. Sajó Sándor: »Magyarnak lenni« cimü, költeményét adta elő igazán szépen. Poros Géza sikeres szereplése következett ezután. Pósa Lajos és Lengyel Jenő verseit ő zenésbe t te meg és énekelte a közönség igaz gyönyörüsé!- gére. A Himnusz eléneklése után a Nőegylet derék! hölgy gárdája vendégül látta a közönségét a nemzeti színekkel Ízlésesen diszitett asztaloknál. I f Bauer Ottó f I Rövid'.*r ki,n°s szenvedés után 1 1 l meginti eltávozott az élők sorából a régi Rákosszentmihály egyik általánosain ismert, közszeretetben álló lakosa, alá még az alapitó gárdához kapcsolódott és társadalmunkban, közéletünkben évtizedeken át kiválóan értékes tevékenységet fejtett ki. Még az Almásy-telep törzslakosságához csatlakozott a csendes szavú, inkább komoly és zárkózott, de azért alapjában derűs lelkű és tetteiben energikus férfiú, Bauer Ottó, aki korán elhunyt sógorával, Mayer Oszkárral együtt a helybeli társadalom, a Rákosszentmihályi Kör, majd a Községi Kaszinó egyik vezértagja lett és barátjává tette a közí- ség egész értelmiségét. Mint egyik lelkes alapitó vett részt a Rákosszentmihályi Nagykaszinó megalkotásának munkájában, mellyel a társadalom egy- beforrasztásában működött közre őszinte buzgalommal. A kaszinó egyik leghübb és legszorgalmasabb tagja lett, s mint ellenőr és számvizsgáló is igen értékes működést fejtett ki legjelentékenyebb társar dalmi intézményünk vezetésében. Sokáig tagja volt a képviselőtestületnek, s a közügyekben mindenkor a meggondolt komoly irány követője és az igazság gerinces védelmezője volt. A legmaradandóbb munkálkodást azonban a Hangya szövetkezet érdekében fejtette ki. Egyik alapítója volt a helybeli szövethet zetnek, s haláláig fáradhatatlan vezetője, irányitója, aki a legsúlyosabb körülmények között is meg tudta védeni az intézetet és módot talált rá, hogy müködéi- sét hasznossá és eredményessé tegye. A budapesti fővámhivataiban ugyancsak a legkényesebb időkben kitűnő szolgálatokat tett és sokszoros elismerést érdemelt ki. Mint vámszaki főtanácsos ment nemrég hosszú szabadságra, hogy annak eltöltése után a jól megérdemelt nyugalom örömeit élvezhesse. Sajnos, ettől a boldogságtól megfosztotta a sors. Az utóbbi években a társadalmi élettől mindinkább visszavonuló férfiút súlyos belső baj támadta meg, amelynek végzetes voltát fel sem ismerték, úgy, hogy midőn a napokban műtétnek vetette alá magát Budán pesten, az orvosi beavatkozás már nem használt, sőt az operációt végre sem lehetett hajtani. Ugyanakkor tüdőgyulladás is lépett fel és március 15-én déli tizenkét órakor kioltotta a beteg életét. A gyász- hir igen nagy részvétet keltett Rákosszentmihályon; a Nagykaszinóra kitűzték a gyászlobogót. A megboldogult 63 évet élt. Felesége és két fia: László vámtiszt, a közkedvelt zeneszerző és öccse, a festőművész gyászolja. Márciusi ünnepély Rákosfalván. A népművelő bizottság rákosfalvai csoportja vasárnap jól sikerült márciusi ünnepélyt rendezett a kulturházban. A termet zsúfolásig megtöltötte a közönség, valamennyi szám értékes volt. A gazdag műsort a »Visszhang«?, dalárda nyitotta meg a Himnusszal. Úgy ezt a számot, mint a többit, zenekari kisérettel adták elő, a közönség teljes megelégedését érdemelve ki. Vezényelt Taksás Antal és Antal Sándor. Nagy hatást tett az. estély szónoka, Nagy Béla cserkésztiszt.
