Rákos Vidéke, 1933 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1933-11-05 / 45. szám
4. oktale 'RÁK OS VIDÉKÉ 45. szám. Halálozások. Farkas-Fórt Ferenc dr. Rákosszentmiháv igen régi, közismert lakosa hirtelen meghalt. Érdekes és értékes férfiú szállt a sírba, méltó, őszinte, meleg részvétünkre. Jogásznak indult, dokturátust tett és kedvelt, alakja volt a fejledező magyar sportéletnek, midőn kellemes tenorhangja a színpadra csábította. A Rákosi iskolából a Magyar Színházhoz került, mely akkor még operettezinház volt. Szép sikerei voltak, de csakhamar féLbeszakitotta szereplését és1 mint rendező értékesítette intelligenciáját és gyorsan kifejlődött színházi rutinját. Azután tovább emelkedett és színigazgató lett. Ő vette át a Pesti Ihász Lajos Szábadka-szentesi elsőrangú színtársulatát és éveken át nagy sikerrel működött. Ő volt utolsó igazgatója Tóth Antalnak, a hires, nagy drámai művésznek, akinek emléket is állított a szabadkai temetőben. Végül utolérte a színigazgatók közös sorsa. Bukása után a Royal Orfeum főrendezője lettí, s ebben a minőségéiben művészi színvonalú, ízléses és a maga nemében felejthetetlen színházi produkciókkal egészítette ki az orfeum előkelő artista műsorát. A háború kitörésekor hadbavonult, s mint signum ía'udisszal és egyéb kitüntetésekkel ékesített százados tért haza. Az utóbbi években a Rákosi iskola tanára volt, s mint ilyen, számos értéket nevelt a magyar színművészet számára. Mint az Országos Szinészegyesüiet tanácsosa, maradandó becsű munkálkodást fejtett ki a színészetet érdeklő minden téren. A megpróbáltatások éveiben fáradhatatlan apostola volt a színészet ügyeinek; véleményét, javaslatait a legilletékesebb körökben is sűrűn meghallgatták és felhasználták. Tevékeny részt vett a színész-lexikon megteremtésében, a műkedvelő kérdés rendezésében, a kerületi rendszer kiépítésében ós a színtársulatok ellenőrzésének kényes munkájában, ahol mindig puritán következetességgel, de egyúttal szívvel és méltányossággal járt el. Rákosszentmihályon Ő volt a talaj egyengetője, fáradhatatlan támogatója a szín társulatok szereplésének és tekintélyes része van abban, hogy községünk számottevő állomása lett a vidéki színészetnek, egyúttal ő volt a legszigorúbb őre, hogy rendellenesség se művészi, se anyagi téren elő ne fordulhasson. Derék és nemes munkát végzett az ambiciózus fiatalokból alakult Jókai kör elnöki székében: is, ahol mindig tiszta művészi és irodalmi célokért küzdött és szeretettel nyitott utat azok számára, akiket lelkesedésük ilyen irányokba vonzott- Sok, kedves, hatásos dalt ós sanzont is szerzett,, amelyekben finomság, meleg érzés, ízlés és hazafiság nyilvánult. Sókat próbált az élet hullámzó körülményei között, sók dicsőségben és örömben volt része, de a megpróbáltatásokból is bőségesen kijutott küzdelmes élete során. Lelke nem volt nyitott könyv, de aki belelátott, megismerte értékeit és megtanulta szeretni a férfiút, kinek elvesztése érzékeny csapás a magyar színművészetre és vesztesége Rákosszentmihálynak, ahol családjával szeretett otthonra lelt. A nyáron nagy betegségen esett át, amelyből szerencsésen felépült. Külsőleg mi sem árulta el, hogy végzete fel tar tóztathatai tlan ul közeledik. Igen nagy vérnyomása volt, mely miatt egy-két napra elvesztette látókópességét. A gondos orvosi kezelés azonban ezt a bajt is elhárította. Három klinikára járt gyógykezelésre, s már úgy látszott, hogy egészséjge helyreáll, amidőn okt. 27-én éjjel egyszerre rosszul lett és felesége nevével ajkán csendesen meghalt. Ötvenhárom évet élt, ebből 31 évet töltött Szalontay (Szlaminek) Ferikével, az ünnepelt primadonnával boldog házasságban. Három gyermeke: Sándor, Ferenc ós Franciska gyászolja. A rákoskeresztúri temetőben temették el az ev. egyház szertartása szerint széleskörű részvét mellett. A ravatalnál az orsz. színész- egyesület nevében Ghéczy István búcsúztatta, s megható búcsúbeszéd hangzott el a színigazgatók részéről is. A Jókai kör egész gárdjája kivonult a temetésre, koszorút helyezett; a ravatalra ós Yigh Mihály ügyvezető aielnöík a sírnál mondott megindító búcsúbeszédet. A gyászoló családon ós rokonságon kívül részt vett a végtisztességen a színházi világ számos tagja, megjelentek a Rákosi iskola növendékei, a műkedvelő egyesületek szövetségének elnöke és sokan mások. — Tragikus véget ért ^ közismert Gyuri bácsi, Rákosszentmihály bolgár kertésze, aki évtizedekkel ezelőtt került községünkbe és szorgalmával, ügyességével tekintélyes vagyont szerzett. Dimitrov György volt a neve, de mindenki csak Gyuri bácsi néven ismerte a szorgalmas kertészt, aki mindenkor el tudta látni piacunkat terményeivel. Telkeit az utóbbi években parcelláztatta és eladogatta. A gazdasági válság miatt sok veszteség érte és hir szerint a telekspekuláció is balul ütött ki, mert követeléseit nem tudta behajtani. A feje fölé tornyosuló bajok úgy elkeserítették az öreg bolgárt, hogy fobelőtte magát. Hatvanhat évet élt. Mindszentek ünnepén temették el nagy részvét mellett, fényes gyászpompával, a görögkeleti egyház szertartása szerint. Népművelő előadások. Október 31-én tartotta a »szülők tanfolyama« előadássorozatát a községháza tanácstermében. Regősné dr. Kohajda Margit: »A revízió ,és a tenger« óimén értekezett. Előadásában ismertette a tengerek nagy fontosságát és jelentőségét a nemzetek életében. A magyarság tengerre való törekvése 800 esztendős. Szent László királytól kezdve I. Ferenc Józsefig mindig igyekezett tengerparthoz jutni. Különösen Kálmán és Nagy Lajos magyar királyok ismerték fel a tengerpart fontosságát, mert belátták, hogy csak a tengerrel bíró nemzetók lehetnek igazán fejlettek és gazdaságilag függetlenek. Nagy államiérfiáink: mint pl. Széchenyi, Kossuth mutattak rá a múlt században leginkább arra, hogy mily nélkülözhetetlen a magyarság gazdasági és kereskedelmi élete szempontjából a magyar tengerpart. Ismertette azokat az anyagi áldozatokat, melyeket a magyar nemzet Fiume tengeri kikötővé fejlesztése érdekében hozott. Fiúméra pedig létkérdés, hogy mielőbb visszacsatolják Magyarországhoz, mert e nélkül, mint a jelek már mutatják, hamarosan kis halászvárossá sülyedne vissza. A magyar nemzetnek évszázados múltja és tengerhez való joga követeli Fiúménak az országhoz való visszacsatolását. — Fekete Sándor dr. községi másodorvos a tuberkulózisról tartott igen hasznos, gyakorlati értékű és tanulságos • előadást. R. dr. K. M< A rákosszentmihály-sashalmi református nők szeretetvendégsége. Október 31-ik napjának, a reformáció emlékünnepének lelkes megünneplése után, amelyet a Rákosszentmihály-sashalmi protestáns testvérfele- kezetek református és evangélikus gyülekezetei Hörömpő Dezső református lelkész lés Tóth Szöllős evangélikus hitoktató-lelkész közreműködésével a helyi református ima- házban közösen ünnepeltek meg, e hivatalos jellegű egyházi emlékünnep után a református nők még külön szép ünnepséggel is áldozni készülnek. A Rákosszentmihály- sashalmi Református Nők Köre ugyanis november 5-én, vasárnap délután 5 órakor a református kulturházban nagyszabású vallásos estélyt és szeretetvendégséget rendez. A kedves összejövetel érdekességét emeli, hogy azon az országos Lórántffy Zsuzsánna Egyesület központi kiküldöttje is részt vesz, az egyesület célját és munkájá/t ismertetni. A kedves ünnepségre meghívókat is szétbo- csátottak, de szeretettel várják a felekezet minden együtt érző tagját. Belépődíj pincsen, egy tea jegy ára 50 (ötven) fillér. 1 Kiadó villa pormentes helyen, Mária-utca 5. sz. alatt (4 szoba, komfort és kert). — Érdeklődni lehet Géza-utca 4. szám alatt. ÉÍMIhBHMMÍhÍ
