Rákos Vidéke, 1933 (33. évfolyam, 1-53. szám)

1933-10-08 / 41. szám

41. szám 'RÁKOS VIDÉKE 3 oldal. Tanitógytílés. Az állami elemi iskolák tantestü­lete műit szombaton tartotta első közös értekezletét a Béla-utcai iskolában Nagy Géza esperes-plébános, gond­noksági elnök jelenlétében. Töröcsik Gyula igazgató, el­nök a Hiszekeggyel nyitotta meg az ülést. A pedagógiai kérdéseik megvitatása után szives szavakkal búcsúztatta el Bognár Ferencet, kit a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter Árpádföldre igazgatónak nevezett ki. Eltávozásá­val az iskolát nagy veszteség érte, mert Bognár Ferenc,- mint tanitó és cserkésztiszt hazafias és valláserkölcsös nevelésben részesítette a rá bizott gyermekeket. Az elnök ezután üdvözölte a cserébe idehelyezett Églyné Strasser Elvira tanítónőt, ki már ismerős községünkben. A kar­társak szivből jövő jókivánatait tolmácsolta Váczy Gyulá­imnak, ki most szeptemberben tölti be tanítói működésé­nek 25. évét. Hild László magas szárnyalása beszédben ismertette a tanítói munka magasztosságát. Az ibolya szerénységével hasonlítja össze a néptanító egyszerű, fel­tűnést nem keltő, nemzetépitő munkáját. Váczy Gyu­láim, kinek 25 éves munkáját szűk családi körijén akar­ták ünnepelni, elhárított magától minden ünnepeltetést. Hild László igazgató Váczy Gyulánóban látja a magyar néptanító példaképét, ki 1 5 évi itteni működése alatt úgy az iskolában, mint a társadalmi életben mindenkor Isten és a hazaszeretet magvait hintette el községünkben. Nagy Géza esperes-plébános a gondnokság nevében üdvözölte a jubiláló tanítónőt s a jóságos Isten áldását kérte to­vábbi munkásságára. Váczy Gyuláim könnyes szemmel, meghatva mondotjt köszönetét. A tanítói hivatás a leg­rögösebb, leglen;ézettebb, s mégis a tanitó az állam osz­lopa, mely nélkül összedőlne a polgári rend. »Mi mun­kánkért sem elismerést, sem köszönetét nem várunk itt e .földiön, de számadással tartózunk az Isten zsámolya előtt.« Folytatni fogja a munkát, az ifjúság nevelését a nagy harcra, édes hazánk visszaszerzésére. Az ebiök a továbbiak során javasolta, hogy a három iskola közösen lart|son előadást a szegény gyermekek étkeztetése javára. A tantestület örömmel tette magáévá az ügyet, s elha­tározta, hogy november közepén rendezi előadását a kaszi­nóban. A szegény tanulók felruházására vonatkozóan be­jelentette az ebiök, hogy megállapodást kötött a Korzó mozgó igazgatóságával, hogy liavonkint egy-egy előadást tartanak a tanulóifjúságnak, s a bevételből körülbelül 500 pengő jut az iskoláknak. Ezt az összeget karácsony táján. Nagy Géza es peres-plébános előlegezné, s a sze- génysorsu tanulók cipővel és esetleg ruhával ellátása megoldást nyerne. A tantestület őszinte köszönetét mon­dott Nagy Géza esperes-plébánosnak az iskolával szemben mindenkor tanúsított atyai gondoskodásért. lovag dr. Nagy Sándorné a Mansz uj elnöke. A váratlanul megüresedett Mansz. elnöki széket, tekintve a közeledő közgyűlést és téli munkákat, siettek a magyar asszonyok betölteni. Nem is kellett sokáig töprengeniük azon,, hogy ki legyen a leghivatotbabb és legméltóbb magyar asszony az elnöki tisztségre, ki adjon díszt és tekintélyt a szépen fejlődó és példásan működő egyesü­letnek, mert csakhamar föllelték lovag dr. Nagy Sándorné értékes személyében, Hétfőn este, a havi rendes gyűlés után Tiszai Istvánné társelnök vezetésével fölkeresték a magyar asszonyok szeretve becsült és közkedvelt espere­sünk édesanyját, dr. Nagy Sándornét, hogy fölajánlják a nagyasszonynak az eddig is mindig közmegelégedésre vi­selt elnöki tisztséget. A kérést Tiszai Istvánné. társelnök meleg szeretettel tolmácsolta a nagyasszony előtt, akinék jótékonykodó munkáját a múltban is mindenütt a cél­tudatos irányításról és kellő tapintatról ismerték, s akinek minden működése a fáradhatatlan energia és lelkes haza- szeretet jegyében folyt le. A szónok meggyőző és szép szavai mélyen, meghatották a, nagyasszonyt és bár — mon­dotta válaszában, — életének legjavát más egyesületeknek ajándékozta és bár a közéleti és társadalmi munkáktól vég­leg mentesíteni óhajtotta magát, nem zárkózhatik el a szeretetnek annyi áradata elől, amellyel a magyar asszor nyak ez alkalommal elhalmozták és egy szivvel-lélekkel vezérüknek kívánják. »Amennyi erő és hevület még ben­nem van, iparkodom nem lankadó lelkülettel küzdeni és dolgozni a Mansz. és Stefánia ügyekért«, — fejezte be szavait a nagyasszony. A Mansz. uj vezérét, az izig- vérig igaz nagyasszonyt kitörő örömmel és lelkesedéssel ünnepelték a jelenlévő magyar asszonyok. E napon egy másik választása is volt a Man,sznak. A magyar lányok/ élnökj tisztségére ifjúságunk egyik vezéregyéniségét, a lel­kes honleányt, Mix Ilonkát jelölték. A kivételes tehetségű, báíor föllépésü és igen, kedves modorú Mix Ilonkát már sokan, ismerik a népművelő előadásokból, s remélik, hogy miként oft, úgy a magyar lányok körében is nemesen tölltj be uj tisztét és példaképe lesz a tettrekész hazaszere­tetnek. Megalakult a rákosfalvai leánykör. Szombaton alakult meg a rákosfalvai Zöldike-vendéglőben a keresz­tény községi párt védelme alatt a leánykor, amely Rákos­falva és az újonnan létesült Kertváros közönségéből veszi tagjait. Az alakuló gyűlésen, igen sokan jelentek meg. A szép számban, megjelenő hölgyeket az ifjúsági egyesülejt részéről Soltész Pál dr. elnök üdvözölte. Értékes beszédek hangzottak el Vándory Dezső, a párt elnöke, Gyurko- vics Henrik dr. szfőv. biz. tag és Soltész Imre ezredes, a két ifjúsági egyesület elnöke részéről. A hölgyek nevében Baán Edith válaszolt az üdvözlő beszédekre és ismertette az uj alakulat célját. Nem politika, hanem kulturális mű­ködés a leánykor célja. Műsoros estéket fognak rendezni, lehetőleg liavonkint. Az alakuló ülésen is rögtönöztek kedves műsort, melyben, Szűcs Gyula zongorázott nagy művészettel, igaz élvezetet szerzett Sárosi Gusztáv szava­latával és Pethő Károly felolvasásával. Ezután a fiatalság táncra perdült, s a késő órákig vidám hangulatban töl­tötték el az időt. Az első műsoros este oki. 21-én lesz. Sárosi Gusztáv rendezi a rákosfalvai kulturliázban. A Stefánia búcsúja A búcsún a Mansz és Ste­fánia hölgyek szives jóindulata és lelkes szeretető ismét kitűnt. A fáradhatatlan és nagy energiájú igaz magyar asszony, Széky Emőné, oldalán ott láttuk fáradozni Far- kasnó Z. Irén írónőt, Halada Lászlónét, Dóra Mihálynét,, Kóta Ambrusáét, Homor Gyulánét, Bogyay Antalnál és még sok magyar asszonyt, akik azért fáradoztak, hogy a Stefánia tejkonyháját minél előbb felállíthas­sák. Homor Gyuláné gyűjtése: dr. Tóth Pál Lászlóné szendvics, Horváth Károlyné 3 drb sapka, 2 pár harisnya, 2 drb nyakkendő, 1 pár zoknitartó; Godán divatáruháztól 3 drb sapka; Halada Lászlóné 1 P, Homor Gyuláné 1 P, Lantos Andrásné 1 P, Otte Gézánó 1 tepsi almáspite, Kammecker Alajosné sütemény, Netting Ka­talin 3 kis ruhára való, Gürtler Miklósné 2 P, Englerth Jánosné 1 P, Csengős Nándor 1 P, Dóra Mihályné 2 P, Hídvégi Nándorné pogácsa, özv. Kóta Ambrusaié csoko­ládé, H. Bilik Franciska sütemény, Dombi Margit 50 fil­lér, Klausmann Gyuláné 1 P, özV. dr. Czukorné 1 P,; Németh Lászlóné 1 P, Pataki Ferencné 1 P, Dibusz Sán- dornó 1 P, Balogh Barna 1 P, Pettykó. Dezsőné 1 P^ Schrecker Edéné 1 P, Tiszai Istvánné 50 fillér, László Istvánpé sütemény, Benes Jenőné 50 fillér, Benyónó 50 fillér, Szabó Józsefné 1 P, Regős Józsefné dr. 1 P. —• Kongregáció gyűjtése: 32 P 56 fillér, Ev. Nőegylet gyűj­tése 25 P 64 fillér, özv. Kóta Ambrusné gyűjtése 13 P 29 fillér, Stefánia Szöv. gyűjtése 34 P 32 fillér, büffé és bazár jövedelme 47 P 01 fillér, Lippe Vilmosné 2.50 P, Sebestyén Mária 13 P, bazáráruból 11.85 P? Kdausmanp Gyuláné 5 P,

Next

/
Oldalképek
Tartalom