Rákos Vidéke, 1933 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1933-10-08 / 41. szám
XXXIII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1933. október 8. vasárnap, ________ 41. szám RÁ KOS VIDÉKÉ társadalmi, közigazgatäsi és közgazdasági hetilap. RÁKOSS7ENLMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZS0V1CH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám Ara 24 fillér. Postatakarékpénztár! csekkszámla: 647. sz Megérkezés a váhossxenimiháiyi futófelepre. Miihlbeck Károly rajza a Rákos Vidéke számára. Ma negyven éve... A Rákos Vidéke a minap megemlékezett a kis lóvas utunkról, mely most negyven éve létesült és megvetette alapját a mai Rákosszentmihály 'községnek. Az érdekes évforduló alkalmából a mi kedves művészünk és kitűnő barátunk, Mühlbeck Károly néhány pompás rajzzal ajándékozta meg lapunkat, mi pedig megörvendeztetjük velük kedves közönségünket. Az első, ime, mai számunkat ékesíti. Azt a jelenetet ábrázolja, amikor a »Muki«, a gőz- mozdonyos vicinális megérkezik a Cinkotai Nagyítóé állomásra és az( utasok megrohanják a József főherceg-uJt végén várakozó lóvasúti kocsikat. A rajz nem csak művészi és a mester jóizü humorát tükröz-teti, hanem tökéletesen megfelel a történelmi igazságnak is. TQzoltúK az őrségen. Meginditóan szép és igen nagy jelentőségű esemény zajlott le, aránylag szerény keretek között múlt szombaton a községházán. Az önkéntes tűzoltóság őrszobáját avatták fel, kedves, meleg ünnepség keretében. Maga az a tény, hogy önkéntes tűzoltó testületünk önfeláldozó buzgalma odáig terjed, hogy rendszeres őrség tartására vállalkozik és képes, megérdemli a hálás elismerést és meghatódott csodálatot, mely egyaránt megilleti a fáradhatatlan és ötletes vezetőséget, mint derék legénységét. Elismerés illeti a község vezetőségét és képviselőtestületét is, hogy a tűzoltó testület törekvését méltányolta és az őrszobát a községházán rendelkezésére bocsá jtóttá. Hálás elismerést érdemelnek azok az adakozók, akik az örszoba berendezését és felszerelését lehetővé tették és ott valóban célszerű és alkalmas helyiségei teremtettek. Példás összhangban működött itt minden tényező és a közös jóakarat dicséretes eredménye nem maradhatott el. Érdemes ebből a tanulságot ezúttal is levonni. A közönség pedig mit nyert az őrszobával? Elsősorban is azt a tudatot, hogy nyugodtan alhatik: biztonságán állandóan híven őrködnek azok, akik fogadalmat tettek erre és kellő gyakorlattal és megfelelő felszereléssel rendelkeznek a kivant célra. Másodszor pedig azt köszönheti, hogy nem kell újabb súlyos adóterheket vállalnia, amit a hivatásos tűzoltóság szervezése jelentene. Megmentette ettől az önkéntes tűzoltó testület önfeláldozása,
