Rákos Vidéke, 1933 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1933-08-27 / 35. szám
35. szám KAROS VIDÉKÉ 3 oldal. Táborbontás után. A „Hangya“ és „Szent Mihály“ egyesitett tábora, mint már megírtuk, egyike volt Gödöllőn a legszebb, legizlésesebb, legtisztább táboroknak. A szentmihályi csapatban Zsárta János „Gerle“ Örse érdemel legnagyobb dicséretet. * A mi fiaink sok elismerést és dicséretet arattak. Ehhez járul a központi üzletváros igazgatója, Benedek Béla kijelentése és elismerése, amelyet kifejezett a fiuk alapos, kitűnő munkája felett. Hála a csapatnak és kitűnő parancsnokának, Szász Ákosnak, hogy fiaink ebben a nehéz feladatban is csak elismerést érdemeltek ki. * Igen érdekes eset történt markonistánkkal ifj. Vörös Ferenccel a 929-es cs. cs. tagjával, aki egyik este két cserkész rendőr kíséretében betévedt a délafrikaiak táborába. Az afrikaiak igen meleg fogadtatásban részesiteiték a magyar cserkészeket. Mindjárt megindult az élénk társalgás és az elmaradhatatlan csencselés. Az idő telt, egyszer csak észre veszik a fiuk, hogy nagy tömeg veszi körül őket. Az egyik leleményes rendőr markonistánkat karon fogta, hogy a rajta lévő szallag ne látszék. A tömegből egy bátrabb hölgy oda lépett és autogrammot kért, mire a rendőrök egyike elárulta, hogy magyar. No de nem baj, markonistánk megszólalt: „no Hongarien“ mire a hölgy azt mondja: ez nem magyar fiú, elég fekete ahhoz, hogy afrikai legyen. Ezután legalább 10 percig folyt az aláírások osztása. Szegény autogramm gyűjtők, ha tudnák, hogy szentmihályi cserkésztől származnak az aláírások 1 * A Kallósék sashalmi előadásának közönségében két érdekes ifjú akadt múlt vasárnap este. Két hindu cserkész jelent meg, Gödöllőn szerzett magyar pajtásával és végig nézte az előadást. A kedves fiuknak külön széket adtak. A szünetben az egyik igy szólt a vendéglőben a pincérnek : — Hozzon egy spriccert! Ezt a három szót megtanulta, egyébként egy kukkot sem tudott magyarul. Sashalmon sem gondolták volna, hogy hindu nézői lesznek valaha a szintlázi előadásnak. * Az apródjaink 5 napos tábort ütöttek Bognár Ferenc apródparancsnok vezetése alatt a kisfiú táborban. A kis cserkészek kitünően érezték magukat, csak azt sajnálták, hogy rövid ideig tartott a boldogságuk. Az apródok is megszerezték Szentmihálynak a dicsőséget: nagy sikerrel szerepeltek az egyik tábortűznél. Nagy Józsi a Dugó Jancsi álmával úgy megrémítette az apródokat, hogy mind kannibálokkal álmodtak aznap. Marton Pityu V. Lászlót adta elő olyan remekül, hogy utana az apródok vállukra vették, (Igaz, hogy le is ejtették). Az apródok között is volt „csapat flegmája“, Horváth Ottó. Mint a nagy csapatban a „flegma“, ő is nyugodtan haladt el minden izgalmas esemény mellett. szky. * Gyakran tapasztaltuk, hogy az ír és skót fiuk nem nagy rajongói a rendnek és tisztaságnak. Az a hír járta különben róluk, hogy csak akkor voltak hajlandók megmosdani, vagy ruháikat, ha nem is alaposan, de az előző nap étlapjától némileg mentesíteni, ha az e célra szükséges folyékony, vagy szilárd anyagokat, legyen az akár viz, szappan, kefe, tégla, persil, rádión (mely egymaga is mos), a szalmazsákról fekvő helyzetben egyik kezük kinyujtásával elérhették. Mihelyt a sors szeszélye következtében ezek a ritkaságok kissé távolabb estek egy karhossznyival a sátornyilástól, mélységes fájdalommal mondtak le mindenről. Történt pedig egyik délelőtt, hogy táborunkat több skót látogatta meg. Arcukon, ruhájukon feltűnően meglátszott aznapi ébredésük minden keserűsége, bánata. A fogadtatás ezek után méltó volt kitűnő szomszédaink külsejéhez. Jobbról- balról karonfogtuk egyébként kedves barátainkat, s azután irány a vízcsap! A recept bevált, másnap a skótok csak úgy ragyogtak a tisztaságtól. A forró napsütésben, ha nem volt muszáj, nem igen mozdultunk ki a táborból. Jobb volt otthon a nagy fák árnyékában, mint róni a poros, hosszú utakat. Ki ezzel, ki azzal töltötte az idejét, az öregebbek közül néhányan pedig ártatlan kártyajátékkal szórakoztak. Nem pénzre játszottak, de babra sem. Egy nagy vödör viz került ilyenkor az asztal mellé, s aki „bunkót“ kapott, sürgősen egy pohár viz gyors lehajtására Ítéltetett. Ez okozta aztán a tábor feltűnő nagy délutáni vízfogyasztását. Én magam is ittam. Esténkint házizenekarunk (néha egy szál hegedű) hangversenyzett. Egy alkalommal olyan szépen muzsikáltak, hogy önfeledten fagylaltra invitáltam a zenekart. Ezzel azonban csak magamnak ártottam. A betyárok t. i. kisütötték, hogy e könnyelmű Ígéretet éppen akkor tettem, amikor a „Kis lány, úgy szeretem én magát. . .“ c. operett dalt játszotta a „banda*. Ettől a perctől kezdve, ha elmentem, ha a táborkapuba beléptem, írtam, vagy pihentem, mindig ezt játszották a fü embe, méghozzá hangfogóval. Mivel az amúgy is elcsépelt dalt végkép lejáratták előttem, s a könyököm is veszélyben forgott, végül is szóbeli napiparancs formájában utasítottam a prímást, hogy ezentúl azt csak Beness Palinak játszhatják. Szász Ákos, A gödöllői kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. 18304-1933. tkvi. sz. Árverési hirdetmény-kivonat. Szabó Ferenc és neje sz. Jákó Zsuzsanna végrehajtató- nak Kneifei N. Berta végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 10ü0 ar. P tőkekövetelés és járulékai behajtása vége t a gödöllői kir. járásbíróság területén levő, Rákosszentmihály községben fekvő, s a végrehajtást szenvedő nevén álló, a rákosszentmihályi 3384 sz. tkvi. betétben A-J-l sorszám 1818—116 hrsz. alatt foglalt 116 n. öl területű lakóházra 3258 P kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1933 évi szeptember hó 28. napján d. e. 9 órakor Rákosszentmihály községházánál fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlan a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron nem adható el. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet Ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. Gödöllő, 1933. évi május hó 29. napján. Dr. KISS DEZSŐ s. k., kir. járásb. F f áTJ 'WT p lí p WS f Nagy választék a közismert *• ™ • Dreher Maul gyártmányú árukból. — Szaloncukorkák a legolcsóbb árban. — Olcsó rum és likőr vásár. — Közvetlen a termelőtől Szikrai asztali borok. — Gyulai hentesáruk KERNER EMIL fűszer és csemegekereskedőnél Rákosszentmihály, Rákosi-ut 68. M. k. dohány és szivar áruda. telefon 15. szám
