Rákos Vidéke, 1933 (33. évfolyam, 1-53. szám)

1933-07-30 / 31. szám

XXXIII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1933. julius 30. vasárnap, 31. szám RÁKOS VIDÉKÉ ^ ” társadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztár! csekkszámla: 647. sz A tiizoiiűtestOlet Közgyűlése. A szokott kereteken is túlnőtt rá köss zen t m ihá 1 yi önkéntes tüzoltótestület vasárnapi közgyűlésének jelen­tősége, amit rendes körülmények között is nevezetessé tenne magának a nemese élű intézménynek fontossága, Krenedits Gyula titkár mindig eseményszámba menő je­lentése, valamint Orbán Antal pénztáros beszámolója. Nem mondunk újat, ha ezeknek a jelentéseknek iz- zóan hazafias hangjára és tanulságos tartalmára mutatunk, rá, de uj és szokatlan eset és iez a különleges nevezetessége az idei jelentésnek, hogy kiderült ez alkalommal, hogy a, nálunk egy idő óta divatossá vált embervadászat a tüz- ol tó testület falai közé is he merészkedett, s a rágalom és gyanúsítás alpári fegyvereivel kísérelte meg romboló munkáját. A régi igazság csak bebizonyosodik mindene­kor : az emberek irigysége sohasem tudja megbocsájtani az önzetlen, másokért végzett munkát. Nem tudja meg- bocsájtani, ha valaki bizonyos téren különb másoknál1: a kötelező hálaérzet a leggazdagabb forrása a gyűlöletnek. Az alantas lelkű ember pedig akkor a legádázabb, a leg­vakmerőbb, amikor valak.it kellemetlenség ér, amikor sze­rencséjének kereke lefelé fordul, s ő maga bajba jut. Hajrá utána., ilyenkor, ha térdre esett, nyomjuk egészen a sárba! Szerencsére, a rágalom gyilkos gáza szertefoszlott. A vád nevetségessé vált: a közgyűlés teljes elégtételt szol­gáltatott a rutul megtámadottnak, amiként a hivatalos vizs­gálat is nevetségessé tette a vádakat. A közgyűlésen Kecskeméthy Vince bjró elnökölt. Egyhangúan tudomásul vették a jelentéseket, köszönetét szavaztak a lelépő tisztikarnak és egyhangúlag megválasz­tották a testület uj vezetőségét. Krenedits Gyűld titkári jelentése: Mélyen tisztelt közgyűlés! A ma,i lehetetlen gazdasági viszonyok közepette érkeztünk el a mai naphoz, közgyűlé­sünk napjához, ahol beszámolót kell adni arról, hogy testületünk vezetősége miként tett eleget hivatásának, a reá bízott feladatokat miként oldotta meg. A tüzoltó- testület, mint egyesület nem ól egyesületi életet, nem szórakozni jövünk össze, hanem dolgozni, s mégis akad­nak olyanok, akik .irigy szemmel nézik munkánkat és ki­fogásolják azt, hogy mi, haj társak, szeretjük egymást. Én büszkén mondóim azt, hogy igen,is, mi szeretjük egy­mást. Mi nem mint barátok kerültünk igy össze, ahogy ma itt állunk, hanem az önként vállalt, fáradságot nem ismerő, emberbarát,i munkánkban lettünk barátokká. Sze­retjük egymást és szeretni js fogjuk, mert felfedeztük és megismertük egymásban azt, ami az önkéntes tűzoltói hivatás legelső alapfeltétele, a gyűlöletet nem ismerő, felebarátját önzetlenül szerető, önfeláldozó szivet. Aki­ben ezt nem fedezhetjük fel, az nem érezheti magát jól közöttünk, mert mi minden vasárnap ezt hirdetjük, ezt tanítjuk és ezt tanuljuk. Mi, működő tagok, egyek va­gyunk é« egyek akarunk lenni a jövőben is. Ha baj tár­saink közül valakit baj ér, azt mindannyian átérezzük és tőlünk tellieliöleg segítségére sietünk. De nemcsak baj- társaimknak sietünk sogiteégére, hanem bármelyik bajba­jutott polgártársunknak, legyen az jóbarátunk, vagy el­lenségünk. Az egymás iránt érzett kölcsönös szeretet ajz, ami a parancsnokságnak — hogy úgy mondjam — har talmat ad a szükséges szigorusághoiz, fegyelemhez és ha á szükség úgy kívánja, a fenyítéshez. Mi, ha fenyite|ni kell, azt is szeretettel hajtjuk végre, s az nem hagy nyo­mot sem a megfenyített, sem a végrehajtó lelkében. Akik ellenünk vannak, mi azokat is szívesen látjuk, jöjjenek közénk, itt a munkának tág tere van, de azért más nemi jár, mint bajtársaink megbecsülése és szeretete, de ezt persze ki is kell érdemelni. Milyen másként állna szegény hazánk szekere, ha annak minden egyes polgára azt a hit­vallást vallaná, amit az önkéntes .tűzoltó vall. Akkor nem volna szükség a nemzeti egység megteremtésére, mert minden becsületes magyarnak az volna a kötelessége, hogy önként álljon be az alá a zászló alá, amelyikre az van írva, hogy nem szabad egy pillanatra sem megállni mindaddig, inig valamennyi magyar testvérünk nem lehet egy velünk, nem szabad addig megpihenni, mig édes ha­zánk újra nagy nem lesz. Az egymás iránt érzett tisztelet és szeretet, kellene, hogy erőt adjon minden becsületesen gondolkodó magyar testvérünknek ebben a mai lehetetlen helyzetünkben a megfeszített munkára. Ez a szeretet volna hivatva pótolni azt, amit a családapa nem tud előterem­teni csajádjának. Ez a szeretet kellene, hogy késztesse azokat, akiknek még talán bőven jut ma is, igényeik leépítésére. Szegények vagyunk! Ha szegények vagyunk, legyünk szerények is. Ha a szükség úgy kívánja^ járjunk darócbain, tegyünk meg mindent, mondjunk le mindenről, csak egyről ne, — édes hazánk elrabolt részeiről. Ez a mi hitvallásunk, mélyen tisztelt közgyűlés. Ezen az úton jártunk és akarunk járni a jövőben ,is. Rövid a jelmonda­tunk: »Istenbe vetett hittel jót cselekedni!« Az elmondot­takból láthatják azok a szülők, akik ránk bízták gyer­mekeiket, hogy nincs rossz helyen gyermekük. Mi nem­csak felettesük, hanem pártfogójuk, második apjuk aka­runk lenni haj társainknak. Igyekezünk segítségükre lenni minden ügyes-bajos dolguk elintézésében. Ha nincs állá­suk, igyekezünk őket elhelyezni. Ha, nekik van szükségük valamire, nem rös lellünk kérni, kilincselni, csajt hogy segítségükre lehessünk, s mindezért nem kívánunk mást], mint azt, hogy fogadalmukhoz h,iven istenfélők és jó hazafiak legyenek és önként vállalt kötelezettségüket pon­tosan teljesítsék. Mélyen tisztelt közgyűlés! Méltóztassa- nak megengedni, hogy ismételten ezt az alkalmat ragad­jam meg és arra kérjem Rákosszenlmihály mélyen tisztelt közönségét, hogy ha valakinek bármilyen alkalmazottra, vagy munkásra lesz szüksége, forduljon bizalommal tes­tületünk vezetőségéhez, mert a tűzoltók között is, sajnos, gyakran akad munkanélküli, akiket a legjobb akaratunk mellett sem tudunk azonnal elhelyezni. A tűzoltók meg­érdemlik a, pártfogást, mert azok szabadidejüket áldozzák

Next

/
Oldalképek
Tartalom