Rákos Vidéke, 1933 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1933-06-04 / 23. szám
xxxill. évfolyam. Rákosszentmihály, 1933. junias 4. vasárnap, 23. szám RÁKOS VIDÉKE társadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám Ara 24 fillér. Postatakarékpénztári csekkszámla: 647. sz Id. Szabó József építőmester búcsúztatása. j Irta: Móricz Pál. Olyan gyászjelentés felhődzik itt előttem, amely felelft) átsiklani nem lehet. A 72 évet élt idősb Szabó József építészmérnök, építőmester elhunytéval a sok jegenyefás Pusztaszentmihályt a mostani szép Rákosszentmihály nagyközséggé építgető atyák egyik legderekabb ja, legnemesebbje dőlt ki. Ezen esetben, a mi jó, kedves öreg Szabó Józsi-bá- tyánk szeretetreméltó, szelíd lényével kapcsolatosan nem üres szóvirág, hogy elhunyt öreg barátunk és érdemes, kiváló polgártársunk Rákosszentmihály nagyközség egyik legernyedetlenebb felépitgetője volt. Ezt az építgető jelzőt nemcsak a szakmabeli munkásságára értem, midőn e kiváló építészmérnök, e szaktudásain felül még oly’ puritán építőmester is a küzdelmes, hosszú évtizedek múltán kőből, téglából, cseréppel fedetten megépitgettje községünk legszebb, legszilárdabb köz- és magánópületeit. Utcasorokra, össze nem számlált utcasorokra emelkedtek és szaporodtak azok az ízléses villák, meleg, biztos magyar családi otthonok, melyeket a jó öreg Szabó József mester a nagy arányokban fejlődő Rákosszentmihály nagyközség megannyi ékességéül és boldog családok tűzhelyének fel- épitgeíett az emberöltők folyamán. Úgy, hogy Szabó József neve itt, Rákosszentmihályon, Sashalmon, Mátyás- földön és még a messzebb környéken is méltán nőtt népszerű, kedves fogalmává a mindenképpen megbízható, jeles magyar építőmesternek. Ámde az elhunyt egyik legbuzgóbb, fáradhatatlan, lelkes, nemes építgető je és kifejlesztője volt a pusztaságból hirtelen, gyorsan bontakozó községi életünknek is. A községházán a kezdettől mindmáig, mint városatya, mint képviselőtestületi tag fejtette ki a legönzetlenebb munkát. Tanáccsal és cselekedettel helytállóit, hogy ez a szép község helyes irányban, egészséges elvek alapján fejlődjék, s a kapkodó szertelenségék időelőtt meg ne nyomorítsák szép Rákosszentmihályunkat. Ugyszinte az iskolai ügyek is mindig érdekelték és itt is sok jót tett, mint az iskolai gondnokság tapasztalt tagja. A helyi iparosság megszervezése, összetartása, erős tömbben egyesítése, hazafias és vallásos irányban vezetése is az öreg Szabó József építőmester becses vezetői munkásságához, drága sikerekkel koszoruzott emlékezetéhez fűződik. Volt idő, hogy a kaszinói életből sem vonta ki magát, s ott is kedves volt mindenkinek. Emellett nemcsak nagy szeretettel felnevelt, óvott szükebb családjának, hanem az idők folyamán százával, ezrével foglalkoztatott és általa tisztes iparosoknak felnevelt szakmabeli munkásainak is jóságos atyjuk és megértő mesterük volt. Mégis, ha kérdezem, hogy az ópitö-művészetében oly’ kiváló mester öreg Szabó József nagy munkásságának ragyogó láncolataihoz és szivbéli j ©cselekedeteihez honnét és miből merített annyi kiapadhatatlan erőt., fenn- költ nemességet és az üzéri lelketlenségből soha porba nem rántott emelkedettséget?! Mást nem mondhatok^ hogy hite és vallásossága volt az az isteni kegyelmes erő, amely őt a fehér fejű, fehér szakállu szelíd, csendes öreget Ilyen tisztalelkü fehér tüneménynek elanyagiasodott korunkban megőrizte és az egymás ellen oly’ sokszor vadul, önzőn, irigyen támadó tömegből, a XX-ik század telhetetlen embercsordájából a szeretet példaképéül kiemelte! A mindennapi munkáját is mindig imával kezdette és fejezte be. Az általa épített szentmihályi plébániatemplom látogatása neki őszintén lelki szükséglete volt! Rár élete vége felé sok csapások, nem érdemelt csalódás sok, emberileg kiszámíthatatlan anyagi veszteségek is érték, sújtották és keserítették, nem romlást és romokat hagyott maga után! Maradandó alkotásait a kövekben és a lelki szép példaadásokban nem fpgják a múló idők,, mert hivő lélek és igazi magyar mester volt a mi kedves) Józsi bátyánk! Isten nyugtassa! S adjon megnyugvó vigaszt a hátramaradottaknak! Pünkösd. A Szentlélek Úristen galamb képében rászállott az. apostolok fejére és ők lelkűkben megerősödve szerte széledének, hogy a világ minden nyelvén hirdessék az Ur Igéjét, az evangéliumi szeretet tanát... És az Ige betölté a világot és győzedelmeskedett mindeneken és ezerkilenc- száz esztendő óta vívja örök és örökkön győzedelmes harcát a földön. Az élet istenrendelte törvénye az ellentétek örökös küzdelme. Fény és árny, jó és rossz, plusz és minuszj, pozitív és negatív, alkotó és romboló erők örök harca a világ sora. Az ellentétek domborítják ki az értéket; a küzdelem szerzi meg a győzelem érdemét; az édes akkor édes, ha van keserű is, a gyönyör és boldogság tudatához! szükséges a fájdalom és kárhozat félelme. »Ember küzdj és bízva bízzál!« Küzdened kell, hogy érdemet szerezz a boldogságra. Kisértés, bukás, csapás, fájdalom, gyalázat kell, hogy a jó győzedelmeskedhessék és a harcban megedzett és megtisztult lélek, a bűn és kárhozat sötétségéből a megigazulás verő fényébe juthasson és arra méltóvá lehessen. Az erőpróba nem csekély és nem könnyű sohasem. Vannak korok, amikor még nehezebb. Egyik multszázad- végi magyar tudós elmélete szerint az élet hullámvonalban halad fel- és lefelé, váltakozva. Egy darabig lefelé rohan a lejtős pályán, hogy azután újra fellendüljön a magasságok felé... Mi, mai emberek, ezt a lefelé zuhanó pályát alaposan megismertük. A mi szekerünk rudja alaposan lefelé halad és mi ezen az utón sok szép tapasztalatra tettünk szert. Megizleltük a háború előtti nyomottság fojtogató levegőjét. Végig élveztük a világháborút és annak megannyi változatos utó játékát és még ma is a
