Rákos Vidéke, 1933 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1933-05-28 / 22. szám
XXXIII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1933. május 28. vasárnap, 22. szám RÁKOS VIDÉKE társadalmi, közigazgatási és közgazdasági hetilap. RÁKÖSS? EN 8'MIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztár! csekkszámla: 647. sz Községi ügyek, Képvisetőiesiiiteii közgyűlés, Miegint örvendetes divattá lett Rákosszentmihály o,n a csendes képviselőtestületi közgyűlés. »Sima gyűlésnek« nevezik a községházán, s az a jellegzetessége, hogy minden határozatát egyhangúan hozizák és felszólalás is alig történik. A keddi gyűlésen1 nem is igen nyilt volna ilyesmire alkalom, mert a hosszú napirenden csupa tudomásul vétel szerepelt, a magán érdekű apróbb kérelmeken, telek megosztásokon és illetőségi ügyeken kivül. Akadt azért érdekes tárgy a tudó,másul venni valók között is, mint például az egyházak és közcélú egyesületek ingatlanátruházó illetékének sokat hányatott ügye. Mint ismeretes, a képviselőtestület a róm. kath. egyháznak, a ref. egyháznak, az ev. egyháznak, az ipartestületnek és a postaaltisztek egyesületének elengedte am ingatlan vásárlásaik alkalmával terhükrei kivetett községi illetéket. A képviselőtestület határozata ellep fellebbezést nyújtottak be, mire a vármegye kimondotta, hogy a községnek nincs joga rá, hogy a saját követelését elengedje és utasította a községet, hogy az illetékeket hajtsa be. Erre a képviselőtestület ugyanazokat az összegeket segély elmén megszavazta az érdekelt egyházaknak és testületeknek. E határodat ellen Balázs Antal helybeli lako,s fellebbezett. A vármegye újabb határozatát most hirdette ki Dibusz Sándor főjegyző. A vármegye a fellebbezést elutasította és a képviselőtestület újabb határozatát jóváhagyta, mert az össze-- sen 1600 pengős segély valóságos kiadást nem jelent és a költségvetés egyensúlyát fel nem bojritja. A képviselőtestület egyhangúlag és örömmel vette tudomásul a vármegye döntését, mire Krenedits Sándor ny. főjegyző kért szót és a következőket mondta: — Nem mulaszthatom el, hogy mint a róm. hath, egyházközség világi elnöke hálás köszönetét ne mondjak a vármegye méltányos és jóindulatú döntéséért. A fellebbezőnek majd az érdekelt egyházak hivei fogják alkalomadtán megköszönni. A »heppi end«, a szerencsés befejezés után nem érdemes már azon a kétségtelenül érdekes jogi kérdésen vitatkozni, hogy jogilag helytálló-e az a megállapítás, hogy valakinek nincs joga a saját követeléséről, magasabb érdekek miatt lemondani? Ha pedig természetjes személyt megillet ez a jog, a községet, mint jogi személyt mért nem illeti meg? Vájjon a »racionalizálás« és egyszerűsítés korszakában célszerü-e, hogy amikor érdemben igazat adnak a községnek, puszta alakiságok:, még pedig nagyon is vitatható alakiságok miatt annyi tintát, papirost és időt fecséreljünk és felesleges izgalmakat okozzunk? Lelket kell bevinni a közigazgatásba, gyakorlati érzéket és emelkedett szellemet a dolgok meg-- Ítélésébe, akkor nem támadhatnak olyan visszás helyzetek, mint a minőket ez az ügy teremtett, — iá, fellebbezéseken kivül is, amelyekkel foglalkozni nem kívánunk. Az egyik telekmegosztást a képviselőtestület csak bizonyos kikötésekkel adta meg. Az érdekelt fellebbezett, a vármegye a község határozatát hagyta helyben. A fél felülvizsgálati kérelmet adott be, melyet a belügyminiszter elutasított, mert jogszar bálysértés nem történt. A képviselőtestület megelégedéssel vette tudomásul a döntést. Ugyanígy fogadták az alispán intézkedését, mellyel Krenedits Gyula irodatisztet állásába visszahelyezte. A piaci árusok a helypénzek leszállítását kérték. A képviselőtestület elutasító határozatát a vármegye jóváhagyta. Jóváhagyták a számológép vásárlása ügyében hozott határozatot is; a költségfedezetről az 1934. évi költségvetésben gondoskodnak. A Stefánia szövetség részére állandóan évi 2400 pengő segélyt szavaztak meg, amihez a vármegye hozzájárult, — ellenben Pillér György állatorvos fuvardíj megtérítése címén csak 800 pengő utalványozását engedte meg. Ennek értelmében határoztak. A hús- és pálinka illeték ügyében kötött egyezségeket jóváhagyták. A nagykátai körzeti forgalmi adóhivatalt |a rákosszentmihályiba olvasztották be, s ezért a hivatal helyiségét a községházán kibővítették. A helyiséget évi 850 pengőért három évre bérbeadták a hivatal céljára. — A róm. kath. polgári fiú iskolának 2000 pengő segélyt az 1934. évre is megszavazták. — Egy tüzkárosult 80 éves helybeli házaspárnak 50 pengő segélyt szavaztak meg. A rendőrőrszoba inellett üresen levő bolthelyiséget ;az önkéntes tűzoltóságnak tüzőri szolgálatra és szertárnak kijelölték. A testület ott állandó őrszolgálatot teljesít, 4—5 emberrel, amivel régi hiányt pótol és f ontos tűz rendészeti kívánalomnak tesz eleget. A helyiség berendezéséről a testület gondoskodik. — A 929. Szt. Mihály cserkészcsapatnak a gödöllői világtáborozásra 100 pengő segélyt szavaztak meg. — Linter Nándornak közterület céljára igénybe vett 44 négyszögöl területéért elvben kárpótlást adnak, de csak a jövő évben foglalkoznak a kérelem, érdemével. A gyűlést Kecskeinéthy Vince biró vezette; a jegyzőkönyvet Szandovics Jakab és Reich Rezső hitelesítette.
