Rákos Vidéke, 1933 (33. évfolyam, 1-53. szám)

1933-04-23 / 17. szám

17«8zám RÁKOS VIDÉKE 5. oldal. Öngyilkos fiatal házas. Megdöbbentő tragédia áldozata lett Rákosszentmihály kedves hivatalnoka, Koczaurek Annuska, aki csak három héttel ezelőtt lett Franyeczky Jenőnek, a Pesti Hazai első takaiék-i pénztár tisztviselőjének felesége. Boldog és zavar­talan mézesheteket töltött, midőn nagypénteken dél­ben hazasietett újonnan berendezett otthonába, hogy a bojtos ebédet férjével elkölthesse. Franyeczky azonban nem volt a lakásban, hanem a felesége, testvérének, özv. Ágotha Lászlónknak házában halán­tékon lőtte magát. A golyó keresztül hatolt a fején, de nem ölte meg. Az öngyilkost Budapestre szállí­tották kórházba, ahol este 7 órára belehalt sebébe. Tettének okát nem tudják. A fiatal özvegy iránt igen nagy és őszinte részvét nyilvánul úgy Rákosszent­mihály on, mint Sashalmon. A rendőr szive. Nemrég a rádióban hallottunk érdekes hangjátékot a rendőr szivéről. Megható tör- 'ténet volt a rendőrről, aki eszméletlen embert talál, kiről kisült, hogy három napja nem evett, ezért esetit össze. A rendőr erre bement a legközelebbi tejcsar­nokba, vett tejet és kenyeret és odaadta az éhezőnek. ’ Ezen a mesén sokan mosolyogtak, túlságosan naiv­nak találták. Sokan ugyanis csak olyannak látják és ismerik a rendőrt, mint aki mérges arccal várja a jámbor embert és ha tudja, felirja és megbüntetted. Megvallom, én is inkább mesének, mint való esetnek, minősítettem a rádióban előadott jelenetet. Nem sokáig. Csak addig, mig nem lettem tanúja az eset­nek akkor, amikor — valóságban megtörtént. A keleti p. u. környékén, az egyik kávézóba cipeltek be egy asszonyt, aki az utcán rosszul lett. Rendőrt kerítettek, hogy a mentőkért telefonáljon. Megjött a rendőr, majd valaki megállapította, hogy nem beteg az asszony, csak éhes. A rendőr erre nyomban a kávéshoz fordult, kért egy félliter tejet, meg két zsemlyét; kifizette, odaadta az asszonynak és szeré­nyen, feltűnés nélkül elment. Akkor nagyon meg­hatódtam, hogy ,a sok zord rendőr között ilyen is akad. Mindezt pedig csak azért mondom el ilyen későn, mert ezen a héten kapott levelet a szerkesztő­ség, amelyből kitűnik, hogy a rendőrnek nemcsak Budapesten van szive, hanem — Rákosszentmihály on is. Azt Írja valaki a levélben, hogy megfigyelt a szentmihályi piacon egy munkaképtelen öreg em­bert, aki a földről szedegette fel a megehetőniek vélt hulladékokat. De nem csak ő figyelte, hanem a szol­gálatot teljesítő rendőr is. A rendőr oda ment a földön keresgélő öreghez, odavezette az egyik tej­termék árusítóhoz és egy kiló tehéntúrót vett neki. A levélíró nem közli a rendőr nevét, de leolvasta a számát: 188-as a jószivii rendőr, akitől hej beh sokan tanulhatnának emberszeretetet. (—y.) A fekete lovas. A rákosszentmihályi levente egyesület műkedvelő gárdája husvét vasárnapján» este eljátszotta a Nagykaszinóban »A fekete lovast«, Herczeg Ferenc remek színmüvét. Ezt az előadást nem szabad kritikus szemmel nézni: maga a vállal­kozás annyira tiszteletet parancsoló. A fiatalok, nehéz napi munkájuk után szinte el sem képzelhető feladatot vállaltak és teljesítettek megható lelkese­déssel, hazafias buzgalommal és az irodalom és mű­vészet megindító tiszteletével. Az eredmény igen szép: az előadás általában élvezhető volt és nem egy meglepően szép mozzanattal gyönyörködtetett. A kedves fiukr, lányok odaadásán kívül mindez a Szőke Sándor művészi tudásának és valóban önfeláldozó tanításának volt megérdemelt diadala. A Nemzeti Színház kedves művésze csodálatos játékmester: megmutatta eddig is minden szereplésével, akár apró gyermekekről', akár kipróbált műkedvelőkről volt szó, akár hivatásos művészekkel kellett vonzó és él­vezetes műsort összeállítani. Ilyen nehéz feladata azonban aligha volt még1, annál nagyobb a bravúr, amellyel megoldotta. Elismerés illeti mellette a le­venték rendezőjét, Kun Gyulát is, akit nemes törek­vése sarkal az ilyen szép erőpróbákra. A termet zsúfolásig megtöltötte a közönség, melynek sorai­ban vitéz Futásfalvy Pál, a központi járás testnevelő vezetője mellett közéletünk számos vezető egyénisége mutatta ki megbecsülését magyar leventéink szép törekvésével szemben, melyben a fiatalságot Tonhei- ser Elemér főoktató. László István tanár, a népmű­velő bizottság gondnoka és az oktatói kar is hatható­san támogatta. A közönség egy részét természetesen1 még szoktatni és nevelni kell az olyan előadások he-, lyes méltánylására, mint ez az úttörő estély volt és akkor majd nem csak a vidám mozzanat óikat fogják élvezni tudni, hanem kellő elmélyedéssel élvezik a komoly és megindító részleteket is. A siker így dia teljes volt, amit a sürü taps és zajos elismerés is megmutatott;. Rengeteget dolgozott az est sikerei érdekében Fleischinger Miklós táncrendező és di>- szitő,. A szereplők közül kitűnt Faller Nándorné tiszta, értelmes beszédével és kiváló szereptudásával, Polozgay Mária igen jó színpadi alak, szép és ked-l vés, s ugyancsak megnyerő Utassy Erzsiké,. Mind-« nyáján tökéletes szereptudással állottak a közönség elé és megérdemelték a sürü tapsot. A levente fiuk élén örömmel fedezte fel a közönség Pécsi Pichler Lászlót kitűnő szerepben, remek maszkkal. Ez a maszk maga volt a siker. A többi szereplő maszko­zásáért is övé az érdem. A délceg Vonbiern István minden jelenetében nagy hatást ért el. Sok tapsot is kapott,. Bán István hatalmas szerepét zökkenés nélkül játszotta, s bár ez a szerep nem egyéniségé­nek való volt, használhatóságát bebizonyította,.. Sza-i bados Vilmos érdekes egyéniséget alakított. "De meg­állotta helyét a ‘többi levente is: Turján István, Mu- sziál László, Thoma József, Schubert Frigyes, Posch Károly, Mann Jenő, Farkas István, Csermák István,) Vig István, Turk István, Tokaji Antal, Schummi Miklós, Lénárd Ferenc, Békeffi Endre, Gergely Jenő, Kozma János és Gál István. Utassy Marikái a súgásban tevékenykedett. Az előadás után jó­kedvű táncmulatság fejezte1 be a szép napot, melynek anyagi eredménye is kielégítő:. Halálozások. Máté Ferenc lakostársunk, a róm. kath. egyháztanács tagja, 73 éves korában elhunyt. • Temetésén a Krédó kvartett énekelt. A szertartást Vargha Sziegfrid végezte. —- Özv. Bayer Józsefnél szül. Hauffe Józsa, hatvan éves korában, hosszú szenvedés után meghalt Budapesten. Sok-sok évvel ezelőtt férjével és kisfiával élénk részt vett a rákos­szentmihályi társaséletben, különösen a Rákosszent­mihályi Sporttelep összejövetelein. Férje a sporttelep nagyérdemű elnökének, Fischer Győzőnek volt ro­kona. A megboldogult igen széli családi életet élt. de nagy szomorúságokat szenvedett,. Szép tehetségű fia a háborúból épen került haza. de rövidesen áldo­zata lett az első spanyol járványnak,. Férje tavaly halt meg, s az özvegy ezt a csapást már nem tudta elviselni; súlyos beteg lett. s most szenvedéseitől mentette meg a könyörülő hálák Meleg részvét ki­sérte a farkasréti temetőbe örök nyugvóhelyére. Jókarban levő felit Meagd,tkinthe<a: Rákosszentmihály János u.52.

Next

/
Oldalképek
Tartalom