Rákos Vidéke, 1933 (33. évfolyam, 1-53. szám)
1933-04-02 / 14. szám
XXXIII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1933. április 2. vasárnap, 14. szám RÁKOS vidéke TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZAMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: RAkosszentmi hály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyea szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztári csekkszámla: 647. sz Leehner Lajos-ut és a Vida telep. A községek1, városok eredetére, történetére beszédes világot vet a közterületek, utcák, terek elnevezése. A felületes ember puszta megjelölést lát az utcanevekben és nem törődik velük, csak a hely meghatározásának eszközéül tekinti azokat, holott ha az értelmét, jelentőségét, okát, eredetét kutatjuk az utcatáblákról ránk meredő neveknek, megelevenedik előttünk a község múltjának szines képe, sőt bizonyos mértékben elénk varázsolódik az egész közület szelleme, gondolkozása és jelleme. Sokat mesélnek az utcatáblák azoknak, akik megértik a szavukat. Tudom, most azt gondolod, szives olva9Ó, hogy Rákosszentoiihályon manapság nem sokat beszélgetnek azok' a bizonyos utcatáblák, egészen egyszerűen azért, mert — nincsenek. Fájdalmas és keserves módon hiányzanak már jó sok esztendő óta. Amelyek voltak, azok is régen elpusztultak, tehát már nincsenek, az újabban keletkezett rengeteg üj utcának, térnek pedig még nincsenek névtáblái. Nos hát, ez ^ valóban igaz, — de nem erről akarunk most elmélkedni. Az utcanévrendezés és házszámozás ügyét köztudomás szerint régen elvégezte a község arra illetékes bizottsága; a vármegye és néhány jóakarata és bölcs fellebbezés jóvoltából szörnyszülötté, dagadt ügycsomó szomoruan-mulatságos történetét is jól ismerjük és tudjuk róla, hogy végre-valahára szege- letre jutottunk ebben a dologban is, s most már elkészülnek nemsokára a várva-várt uj házszámtáblák és utcai névtáblák, — csak épen némi pénzkérdés szerepelt még a végleges elintézés előtt, az pedig, hiszen mindnyájan tisztában vagyunk vele — manapság egészen könnyű és jelentéktelen mozzanat, — de hát, na, valahogy meglesz majd csak az is, mondjuk és reméljük, nemsokára: komoly Ígéret szerint még ebben az esztendőben, — tehát ezen sincs mit elmélkedni ezúttal. Nem is erről zeng tehát a dal. Nem az utcatáblákról, amelyek — lesznek, hanem az utcanevekről, amelyek réges-régen megvannak, s amelyekről ma már vajmi kevesen tudják, hogy miért vannak, honnan erednek, hogyan is keletkeztek ? A minap a magyar építőművészeit egyik kitűnősége születésének száz éves fordulójáról esett szó a napisajtóban és közönségünk köréből igen sokan észlelték, hogy ennek a nagy építésznek az emlékét Rákosszentmihályon igen régi utcanév hirdeti. Ekkor jöttek rá, hogy az évek óta hallott utcanév volta- képen mit is jelent, de azt már alig is sejti valaki, hogy miként került a szentmihályi utca sarkára, annyi sok közéleti és müvésznagyságunk közül épen ennek az építésznek a neve? Egyik kedves barátunk és olvasónk hívta fel figyelmünket erre a jelenségre és adta az ötleteit, hogy a Rákos Vidéke, mint Rákosszentmihály történetének és hagyományainak régi, hűséges kutatója, foglalkozzék régi utcaneveink eredetének kifürkészésével és bocsássa közönségének rendelkezésére a felderített anyagot, mely kétségtelenül igen széleskörű érdeklődésre tarthat számot. Az ötlet kitűnő, s mi örömmel teszünk eleget a kívánságnak. Leehner Lajos mérnök az a nagy magyar építőművész, akinek születése századik évfordulójához érkeztünk el. Leehner Lajos végig küzdötte, a honvédség sorában a szabadságharcot, majd külföldön végezte mérnöki tanulmányait, s hazatérvén a székesfőváros szolgálatába lépett, hol az akkori rendszer szerint elérte a legmagasabb mérnöki fokot: a főváros főmérnöke, majd középitési igazgatója lett. Akkor még különálló szerve volt a főváros közigazgatásának a mérnöki hivatal, nem pedig, mint utóbb tanácsi-* majd legújabban polgármesteri ügyosztály. Szóval Leehner Lajos volt a feje a főváros műszaki közigazgatásának, ö készítette székesfővárosunk szabályozásának terveit, az ő tervei szerint épült az Andrássy-ut, Budapest egyik legszebb büszkesége. Már, mint fiatal mérnök ő nyerte el a főváros nemzetközi pályázatát, amelyet Budapest szabályozásának és felmérésének terveire tűztek ki. Az ő tervei szerint épült újjá az árvíz pusztítása után Szeged városa is, hol szintén meg fogják ünnepelni születésének századik évfordulóját. Egyébként elnöke volt a Magyar építész és mérnök egyesületnek, mely most készül emlékének méltó megünnepelésére. Rákosszentmihály egyik legrégibb, s a régiek között igen szép utcája a Leehner Lajos-utca, de vájjon tudta-e valaki, hogy kinek az emlékét őrzi a mi utcánk és most, hogy tudja, —• sejti-,e, hogy miként került a Leehner Lajos neve a régi szentmihályi utca sarkára? A szentmihályi 'puszta: legelő, homoktenger és kukoricaföld volt. A község sok kisebb-nagyobb telepből jött létre. A telepítés mesterséges utón történt, a nagyobb ingatlanok felparcellázása utján,. legrégibb parcellázás a Vida Lajos birtokán történt. Vida Lajos igen előkelő, általános becsülésnek örvendő, jómódú ügyvéd volt Budapesten, ő jött; legelőbb arra a gondolatra, hogy a Szentmihály pusztán lévő birtokát, melynek homokos talaja nem. igen alkalmas ia megművelésre, házhelyekre osztja fel és igy értékesíti. A parcellázás terveit Leehner Lajos mérnök készítette el. ő végezte a felmérést és irányította a munka műszaki részét. A jogi részét a
