Rákos Vidéke, 1932 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1932-02-28 / 9. szám

XXXÜ. évfolyam. Rákosszentmihály, 1932. február 28. vasárnap, 9. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁKSAÜALM1, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZIIASÁGI HETILAP. RÁMOSSZESTMIHÁLV SA«VMÖ7.nEg ÉS SZÁHOA EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON : Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő : BALÁZS0V1CH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér*. PostatakaréUpéuz'ári csekkszámla:647. sz Rxipaviesittlei éve. A rákosszentmihályi általános ipartestület múlt vasárnap tartotta rendes évi közgyűlését Hóra János elnöklete alatt. A felügyelő iparhatóságot Krenedits Sándor iparhatósági biztos képviselte. A közgyűlés lényegében a szokásos keretek között folyt le. Azt az egy-két izgága és csekély értelmet tanusitó felszóla­lást, mely a gyűlés komoly hangulatát és hazafias méltóságát próbába sikertelenül megzavarni, figyel­met érdemlő cselekménynek minősiteni nem lehet, ítélt felőlük maga a gyűlés, melyen vagy száz tag volt jelen és összesen hatan szavaztak mellettük. Egyebekben mindent simán elfogadtak, jóváhagytak, annak szokásos rendje és módja szerint. Mindez tehát beleférne rövid hir alakjában a megfelelő rovatba, de volt a gyűlésnek eseménye, amely idekivánkozik a lap élére, hogy magára vonja a megérdemelt figyelmet. Ez pedig a Krenedits Gyula titkári jelentése, amely egyrészt beszédes ké­pét adja iparosságunk helyzetének és legégetőbb ba­jainak, másrészt pedig hü képe annak a buzgó, cél­tudatos és eredményes munkának, amelyet az iparos­ság hivatalos helybeli érdekképviselete — az ipar­testület végzett még az elmúlt su.yos, keserves 1931. esztendőben is. A nagy figyelemmel és még na­gyobb tetszéssel és elismeréssel fogadott jelentést a következőkben ismertetjük: A múlt év semmi jót sem hozott sem a testület­nek, sem pedig kisiparosságunknak. Annál több rosszat: 3<y0-os forgalmi adót, melyet nem lehet átháritani a megrendelőre, mert alig akad olyan megrendelés, melyen a kisiparos is kereshet vala­mit. Az elkeseredett verseny növeli ezt, melyet a megszűnt gyárakból kiözönlő versenytársak okoznak. Még nagyobb baj a kontárkodás, amellyel máig sem lehet megküzdeni. A kisiparosságnak közös erővel kell küzdeni ellene. A kisipar visszafejlődésének okozója továbbá a gazdasági krízis, a pénztelenség és a magas kamat­láb. Nem alamizsnát kér a kisiparos, hanem lehető­séget, hogy megélhessen. Aki az iparosságot pár­tolja^ az helyes utón jár, mert az iparosságra lehet számítani. Büszke arra, hogy magyar. Büszke is lehet, mert a magyar ipari munkást megbecsülik az egész világon. De a kisiparos idehaza óhajtja tudá­sát érvényesíteni, nem veszi batyuját a hátára, nem keres magának más hazát, neki szent a Szózat: -»Itt élned, s halnod kell.« Kivánatos, hogy lakosságunk helybeli iparossal dolgoztasson, helyben vásároljon. A hóbortos női divat is sok kárt okoz különösen a cipész iparnak a hócsizma révén. Talán csak a fodrászok örülhetnek neki. Az ipartestület tavaly 250 ügydarabot intézett el, 57 tanonc szerződést lajstromozott be, 40 ta- noncot szabadított fel, 42 munkakönyvét adott ki; 84 uj iparigazolványt kaptak helybeli iparosok, 53 szüntette meg iparát. A tagok száma 29-el szaporo­dott, 1931. év végén. 368 volt. Részvéttel emlékezett meg a jelentés a testület négy halottjáról: az iparos dalkar körül mintaszerű önzetlenséggel munkálkodó Kremsner Ferenc, a pontos és becsületes, hazafias Kubik József és a derék Szerző István és Varga Balázs elhunytáról. A múlt évben 106 kontár ellen tettek feljelen­tést és 85 terheltet kb. 800 pengő pénzbüntetéssel sújtott a főszolgabíró. Tartottak két mulatságot, illetve szinielőadást és hét társas vacsorát, ezek egyikét uj főjegyzőnk, Dibusz Sándor tiszteletére, aki az iparosok ügyeivel igazán megértéssel és a legmesszebbmenő jóindulat­tal viseltetik. Tartottak tizenkét rendes és négy rend- kivüli előljárósági ülést. Szomorú jelenség, hogy ezeket minden egyes esetben kétszer kellett egyöe- hivni, mert elsőizben sohasem volt határozatképes. A lemondott Petri Ádám elő járó:ági tag helyett vitéz Szekeres Ferenc póttagot hivták be. így az elöljáró­ságban nincsen cipész iparos, miért is a részleges tisztujitáson azt a két iparost ajánlják megválasz­tásra, akiket a cipész szakosztály kijelöl és őket meg­választásuk esetén minden előljárósági ülésre meg fognak hivni, hogy részt vehessenek abban az igazán önzetlen munkában, amit az elöljáróság a múlt évben is kifejtett, amikor az is előfordult, hogy nemcsak az ülésen kellett részt venni, hanem a zsebbe is kel­lett nyúlni és a tagsági dijat két, esetleg három évre előre kifizetni, hogy a Montag-féle kölcsönnel kap­csolatos váratlan kötelezettségüknek .pontosan ele­get tudjanak tenni, ami minden zökkenés nélkül si­került is. Elismeréssel emlékezett meg a nagy elfoglalt­sága miatt gazdai tisztéről lemondott Faller Nándor alelnök és a fáradhatatlan, pontos, önzetlen és szak­avatott pénztáros Lendvay Béla működéséről. Az iparosház üzletvezetője részére dicséretes közadakozásból lakószobát építettek. Az iparos­ház javára történő adakozásokról pontos nyilván­tartást készítenek. A székház udvarát uj kerítéssel vették körű] és a nyár folyamán kis ligetté szeretnék átvarázsolni, hogy mindenki jól érezze magát az ipa­rosok otthonában. A testület vagyona a múlt évben gyarapodott, terhei csökkentek, a nélkül, hogy a tagokra az 1930. évinél nagyobb terhet róttak volna. A jelentés vége a jövő kérdésével foglalkozik és azt mondja, hogy nem lehetnek rózsás remé­nyeink, de kétségbeesésre sincs okunk. A jelszó le­gyen: egyesült erővel, magyar szívvel, önzetlen mun-

Next

/
Oldalképek
Tartalom