Rákos Vidéke, 1932 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1932-11-06 / 45. szám

2. oldal. RÁKOS VIDÉKE 45. szám Szövetség udvarán szőnyegnövényekből óhajtjuk szimbolizálni Magyarország régi határait, mert meg kell érezniük még a kis gyermekeknek is a magyar élet uj tavaszának leheletét, a szebb és boldogabb jövő hajnalhasiadását! E program jelenti azt a zászlót, amely alá tömö­rülünk. A jó Isten úgy fog megsegíteni, megáldani bennünket, ahogy Őt szeretjük, tiszteljük, s ahogy őt e hazafias», szociális programunkkal szolgálni akarjuk. ■sys- HIRE nB52H Testvérek sírja. Mindszentek. Busan sivitó szél rázza a fákat. Vírágtenger, gyertyaerdő a halottak néma birodalmában. Kettős sir mellett feszes vigyázz állásban a cser­kész diszőrség. Naphosszat ott őrzi a virágboritotta hantokat, melyekre gyertyaerdő lobogó, csillogó lángja teríti rá fényes leplét. A délceg, mozdulatlan cserkésztük kebelében sebesebben dobog a szív ennél a sírnál, meri ez a kettőshalom testvéreket takar. Testvéreket, akik szörnyű haláltusát vívtak a tomboló elemekkel. Magyar cser­készhez méltó módon küzdöttek, amíg a roppant erő úrrá nem lett rajtuk és áldozatul nem ejtette őket. Nem haladt el senki könnytelen szemmel ezen a helyen, ahol, deli magyar cserkészfiuk őrizték elvesztett testvéreik csendes álmát és tisztelegve tették meg a jelentést: Tiringer József és Pálfy Gyula testvér, — nem felejthettünk el titeket! . . Odafenn, a mennyei vártán, mondjátok meg illő tisztelettel, hogy a magyar cserkész hű testvér ma is és az marad, amig magyar és cser­kész lesz a világon. Drohovszky János, Krédó gyűlés. A Krédó egyesület november havi gyűlését 13-án tartja d. e fél 12 órakor a Nagy­kaszinóban. Mansz. A rákosszentmihályi Mansz október hó 30- án délután 2 órakor Dibu-z Sándorné elnök veze­tésével kivonult a helybeli temetőbe, ahol szeretett volt elnökük és vezérük: Krenedits Sándorné sirbalmára kegyeletük és hálájuk jeléül koszorút helyeztek el; majd közös imával emlékeztek meg a Nagyasszonyról. Ugyan­akkor virágcsokrokat tettek a Mansz elhunyt és boldog emlékű tagjainak sirjaira is, akiknek leikéért szintén közös imát mondtak. Ez alkalommal különös gondot fordított a Mansz az elhagyott sírokra is, amelyek eihagyottságát virágaikkal és imáikkal igyekeztek eny­híteni. A páratlanul szép és megható kegyeletadásban résztvettek a nagy és példaadó szeretetükrő! ismeretes Magyar asszonyokon kivül, Bodóczy Gizella elnök veze­tésével a jólelkü és hálás szivü Magyar lányok is. Itt említjük meg, hogy a Mansz november havi gyűlését 7-én, hétfőn délután 5 órakor tartja a községházán. Tekintve a tárgyalandó igen fontos ügyeket, kéri az elnökség a tagok teljes számú megjelenését. A reformáció emlékünnepe a reformátusoknál. A reformáció emlékézetét ma mar országos törvény is ünnepeink sorába iktatta. Minden évben október hava 31- ik napján ünnepük a protestánsok, a református és evangélikus egyházak tagjai a reformáció emlékét — ünnepét. Vasárnap, októoer 30 án délután 4 órakor a rákosszentmihályi református templomban — a szokott ünnepi istentiszteleteken felül — külön szép tartalmas müsoru emlékünnepet is tartottak a nagyszámmal meg­jelent nivek jelenlétében. Nagy Jenő lelkész imádsága után Szabó Ferenc gondnok, a Protestáns Közművelő­dési Egylet elnöke meleg szavakkal üdvözölvén a meg­jelenteket, megnyitotta az ünnepélyt. Földes Gábor tanár tartotta a magvas „Emlékbeszédet* mindvégig lekötően, érdekesen és mély hatással. A remek hangú Orosz István újpesti református iskolaigazgató több éneket énekelt gyönyörűen. Simó Teréz Sáshalomról kedvesen szavalt. Az emlékünnep befejeztével a gyüle­kezet hölgyei a közönség részére a tanácsteremben teát szolgáltak fel a kedves leányokkal. A teázásból befolyt összeget a szegény gyermekek karácsonyi felsegélye­zésére fordítják. Revíziós gyűlés. A Magyar Nők Szentkorona Szövetségének helyi csoportja szombaton tartatta a Nagykaszinóoan revíziós gyűlését. Az alkalmatlan időt és a kevés propagandát tekintve szépszámú közönség gyűlt össze, de a magasztos célt — már a megjelent előkelőségekre tekintve is —- még több előkészület és nagyobb érdeklődés illette voina meg. A gyűlést Pálffy Zsigmondné, a helyi csoport elnöke nyitotta meg, meleg szavakkal üdvözölve a megjelent előkelő vendégeket és a közönséget. Bejelentetté, hogy herceg Odeschalchiné akadályoztatása miatt nem jelenhetett meg, helyette Marenzi Károlyné őrgrófné rnond beszédet. Telolvasta B.-né, Sárbogárdy Németh Mária hatásos, hazafias verseit. Marenzi Károlyné mint központi kiküldött, bájos egyéniségével közvcüen előadásban beszélt arról, hogy milyen szivvel-léiekkel valljuk a jogfolytonosság elvét, épen úgy álhat a revízió gondolata. A magyar szent­korona fénye Erdélybe, Bánátba és minden elszakított részbe egyformán beragyog. A legtávolabb élő magyar is édes gyermeke a királynak. Minden magyar édes testvére egymásnak. Szomszédaink méltán félnek, mert az ősi magyar koronázó szertartás négyes kardvágása mind a négy világtáj felé szól. Keresztes István dr. a Magyar férfiak szentkorona szövetségének és a Revíziós libának üdvözletét hozta el. A magyar szentkorona fényé­ben kell talpra állítani a hazát. Végül előadta versét, amelyet már ismernek olvasóink. Apponyi György gróf országgy. képviselő gazdasági helyzetünkről beszélt. A feldarabolás gazdasági képtelenséget teremtett. A magyar szent korona hivatott rá, hogy kibontakozást teremtsen. A legitimistákban nemcsak a szimpátia és királyszeretet él, hanem rideg számításuk az, hogy így kaphatják vissza a nagy hazát. A műit hibáit be kell látni és tanulni belőlük. A nemzetiségi politikában súlyos hibák történ­tek ; ezt el kell ismerni. A révizióhoz csak Szent István koronáján keresztül vihet az ut. A nagy tapssal foga­dott beszéd után báró Chikán Zichy Móric dr. magas színvonalú világpolitikai előadása következett, melyben kitért a szovjet titokzatos és veszedelmes működésére. A nagy világégés után Európa még mindig kavarog. Egy megállapodott világhatalmasság, egy titokzatos szfinksz van: a szovjet. Vele szemben semmiféle védő­bástya nem bizonyul elég erősnek. Európának nem lenet nyugodt álma, amig kelet felől nincsen biztosítva. Magyarország az ozmánok ellen évszázadokon át tudott helyt állani. Magyarországnak tehát európai érdekű lét- jogosultsága van a nyugati civilizáció érdekében, még pedig a történelmi átfogó képességű királyság keretében. A magasnivóju beszéd uián Páifíy Zsigmondné köszönte meg a vendégek közreműködését, majd Regősné Kohajda Margit dr. a Mansz részéről mondott kedves és meleg üdvözlést, Ígérve a lelkes közreműködést a revizió érdekében. A gyűlés után a Nemzeti Újság fotonportere készített felvételt a gyűléstől, majd a ren­dezőség az előkelő vendégeket a kaszinó éttermében vendégül látta, ahol a felszolgálást özv. Fazekas Kál­mánná és Kápolnay Ica látta el. A szép ünnepély rendezésének sokszoros gondja és sikerének érdeme Pálffy Zsigmondné osztályrésze volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom