Rákos Vidéke, 1932 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1932-10-16 / 42. szám

XXXII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1932. október 16. vasárnap,

____________42. szám.

RÁ

KOS VIDÉKÉ

társadalmi* közigazgatási És közgazdasági hetilap.

RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37.

TELEFON: Rákosszentmihály 31.

Megjelenik minden vasárnap.

Felelős szerkesztő:

BALÁZSOVICH ZOLTÁN.

Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztár! csekkszámla: 647. sz

Arany János emiokezete.

Október 22-én lesz ötven éve, hogy a nagy magyar költő, Arany János meghalt. A Nemzeti Színház Arany János héttel ünnepli meg a nevezetes évfordulót, lesz az országban számos Arany János ünnep, de — sajnos — távolról sem annyi, amennyi méltó lehetne a legnagyobb magyar lángelmék egyikéhez, és méltó lenne az örök hálára kötelezett nemzethez. Arany nemcsak, mint költő abszolút nagy, hanem megteremtője a klasszikus formáktól mentesült népies magyar költészetnek és a népies elemek felhasználásával kialakult modern magyar irodalmi nyelvnek.

Uj abban iskola és társadalom egyaránt hűtlenül elhanyagolja Arany Jánost és többé-kevésbbé hamis bálványokat csempész helyébe, midőn az újszerűség jelszavával legalább is kétes értékek kultuszát űzi és fíerde irányba tereli az újabb nemzedékek Ízlését és gondolkozását. Az utóbbi évtizedek alatt igen sok vétket követtek el Arany János és ezzel az igazi magyarság ellen. Nem csak nem élvezték szomjas ajakkal költészetének tiszta forrását, hanem a drága kincset, a káprázatosán gazdag, nemes és zamatos magyar nyelvet, — királyi örökségét —- sem becsülték meg, hanem a legtöbb esetben már az iskolákba és a katedrákra is betolakodó hanyag és felületes magyartalan nyelvvel fertőzik meg beszédüket.

A mai fiatalság és a mai társadalom, ime, szinfe hálátlan közömbösséggel halad el az Arany János évforduló mellett, s még a hivatalosi jellegű ünnepelések és az elég sűrűn felbukkanó irodalmi méltatások sepr ébresztették kedves kötelességének tudatára. Egyik derék újságíró kollégánké az érdem, hogy erre a mulasztásra a közfigyelmet ráirányítja. Szikora Zoltán, a Rákosi Szántó szerkesztője olyan bensőségesen át érzi az évforduló jelentőségéi;, hogy körlevélben figyelrneztette arra a pest- vármegyei lapojüat. Utal levelében a németek imponáló Goethe kultuszára, amelynek hatása alatt Magyarországon is legalább száz Goethe ünnepélyt rendeztek a oentennárium alkalmából, majd az Arany-év- fordulórol beszél és többek között ezt mondja:

»Nekünk, magyar vidéki újságíróknak köteles- ségszierü feladatunk, hogy Arany János klasszikus nyelvezetű költészetét a modern irodalmi áramlatok khaoszában háttérbe szorítaná ne engedjük. Különösen kötelességünk ez nekünk, Pest vármegye újságíróinak,^ hiszen a nagy költő életének túlnyomó nagy részét Nagykőrösön és Budapesten, tehát a vármegye területén élte le, ezen a földön irta meg halhatatlan müveinek nagy részét.«- . ,Vügiü pedig azt javasolja a körlevél, hogy a sa jtó hívja, fel a társadalmi szervrzHeko,í. “HÓgV ünnepeljék meg Arany János halálának évfordulóját.

Őrömmel tesszük magunkévá a nemes forrásból fakadt és igazán jócólu ötletet. Szívből üdvözöljük barátunkat a lelkes és dicsé retkeméit ó kezdeményezésért, s őszintén kívánjuk, hogy minél nagyobb siker jutalmazza azt. Érdeméből mit sem von le, ha, azt állítjuk, hogy az évforduló alkalmából anélkül is foglalkozni akartunk Arany János dicsőséges emlékével, mert viszont azt a mulasztást talán valameny- nyien elkövettük, hogy idejekorán nem követeit ük a nevezetes nap társadalmi megünneplését. Ezt pótoljuk most, amikor mi is nyomatékosan felhívjuk közönségünket, elsősorban pedig az arra hivatott szellemi vezéreket, népművelés és iskolák vezetőit, rendezzenek Arany János emlékünnepélyeket, méltassák értékét és érdemeit és főként költeményeinek előadásával juttassanak drága ajándékot közönségünknek. Az ünnep pedig hagyja meg a lelkekben kitörölhetetlen nyomát és késztesse arra a jótékony célú előadások és ünnepélyek rendezőit, hogy Arany Jánost a bemutatott műsor keretében állandóan megszólaltassák.

Nagy halottja van a magyar nemzetnek. Megint eltemette egyik nagy fiát, elvesztette egyik igen nagy értékét. Klebelsherg Kunó gróf igazi nagyságát, alkotásainak becsét az utókor fogja igazán megbecsülni. Mi csak gyászolni tudjuk őt és siratni1 elvesztését. Nincs olyan helyisége ennek a szomorú, megtépett országnak, amely hálával ne lenne adósa. Rákosszentmihály és Sashalom is kegyelettel őrzi meg emlékét, melyet nálunk is dicsőséggel hirdetnek iskolák és intézmények, amiket neki köszönhettünk;. Müvét nem fejezhette be, de olyan alapokat rakott, amelyen az uj nagy Magyarország épül fel,

Krédó gyűlés. A vasárnap tartott október havi Krédó gyűlést Benczik Lajos elnök nyitotta meg, bejelentve, hogy a Krédó egyesület második gyűlésén folytatja a korszerű problémákról szóló előadás- sorozatát és ez alkalommal Dvorcsák István dr. a helybeli kér. gazd. és szoc. párt elnöke tart előadást »A magyar feltámadás útja« címmel, a legközelebbi gyűlés előadója pedig Balog Bálint amerikai plébános lesz. Dvorcsák István dr. arra az útra mutatott rá előadásában, amelyre lépni kell, hogy a jelenkor gyötrelmeitől szabadulhassunk. Az ember, a teremtés koronája két világot kapott: a kimeríthetetlen kincsekből, fönséges külsőségekből alkotott anyagi UMgot és *a 'mindent fé'ii1 inulő’'?éVAV’*Yi"főt Az cmf Klebeisberg Kúnó gróf.