Rákos Vidéke, 1932 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1932-10-16 / 42. szám

XXXII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1932. október 16. vasárnap, ____________42. szám. RÁ KOS VIDÉKÉ társadalmi* közigazgatási És közgazdasági hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztár! csekkszámla: 647. sz Arany János emiokezete. Október 22-én lesz ötven éve, hogy a nagy ma­gyar költő, Arany János meghalt. A Nemzeti Szín­ház Arany János héttel ünnepli meg a nevezetes év­fordulót, lesz az országban számos Arany János ün­nep, de — sajnos — távolról sem annyi, amennyi méltó lehetne a legnagyobb magyar lángelmék egyi­kéhez, és méltó lenne az örök hálára kötelezett nem­zethez. Arany nemcsak, mint költő abszolút nagy, hanem megteremtője a klasszikus formáktól men­tesült népies magyar költészetnek és a népies elemek felhasználásával kialakult modern magyar irodalmi nyelvnek. Uj abban iskola és társadalom egyaránt hűt­lenül elhanyagolja Arany Jánost és többé-kevésbbé hamis bálványokat csempész helyébe, midőn az új­szerűség jelszavával legalább is kétes értékek kul­tuszát űzi és fíerde irányba tereli az újabb nemzedé­kek Ízlését és gondolkozását. Az utóbbi évtizedek alatt igen sok vétket követtek el Arany János és ezzel az igazi magyarság ellen. Nem csak nem él­vezték szomjas ajakkal költészetének tiszta forrását, hanem a drága kincset, a káprázatosán gazdag, ne­mes és zamatos magyar nyelvet, — királyi örökségét —- sem becsülték meg, hanem a legtöbb esetben már az iskolákba és a katedrákra is betolakodó hanyag és felületes magyartalan nyelvvel fertőzik meg beszédüket. A mai fiatalság és a mai társadalom, ime, szinfe hálátlan közömbösséggel halad el az Arany János évforduló mellett, s még a hivatalosi jellegű ünnepelések és az elég sűrűn felbukkanó irodalmi méltatások sepr ébresztették kedves kötelességének tudatára. Egyik derék újságíró kollégánké az ér­dem, hogy erre a mulasztásra a közfigyelmet rá­irányítja. Szikora Zoltán, a Rákosi Szántó szerkesz­tője olyan bensőségesen át érzi az évforduló jelentő­ségéi;, hogy körlevélben figyelrneztette arra a pest- vármegyei lapojüat. Utal levelében a németek impo­náló Goethe kultuszára, amelynek hatása alatt Ma­gyarországon is legalább száz Goethe ünnepélyt ren­deztek a oentennárium alkalmából, majd az Arany-év- fordulórol beszél és többek között ezt mondja: »Nekünk, magyar vidéki újságíróknak köteles- ségszierü feladatunk, hogy Arany János klasszikus nyelvezetű költészetét a modern irodalmi áramlatok khaoszában háttérbe szorítaná ne engedjük. Külö­nösen kötelességünk ez nekünk, Pest vármegye új­ságíróinak,^ hiszen a nagy költő életének túlnyomó nagy részét Nagykőrösön és Budapesten, tehát a vármegye területén élte le, ezen a földön irta meg halhatatlan müveinek nagy részét.«- . ,Vügiü pedig azt javasolja a körlevél, hogy a sa jtó hívja, fel a társadalmi szervrzHeko,í. “HÓgV ün­nepeljék meg Arany János halálának évfordulóját. Őrömmel tesszük magunkévá a nemes forrásból fakadt és igazán jócólu ötletet. Szívből üdvözöljük barátunkat a lelkes és dicsé retkeméit ó kezdeménye­zésért, s őszintén kívánjuk, hogy minél nagyobb si­ker jutalmazza azt. Érdeméből mit sem von le, ha, azt állítjuk, hogy az évforduló alkalmából anélkül is foglalkozni akartunk Arany János dicsőséges emlé­kével, mert viszont azt a mulasztást talán valameny- nyien elkövettük, hogy idejekorán nem követeit ük a nevezetes nap társadalmi megünneplését. Ezt pótol­juk most, amikor mi is nyomatékosan felhívjuk kö­zönségünket, elsősorban pedig az arra hivatott szel­lemi vezéreket, népművelés és iskolák vezetőit, ren­dezzenek Arany János emlékünnepélyeket, méltassák értékét és érdemeit és főként költeményeinek elő­adásával juttassanak drága ajándékot közönségünk­nek. Az ünnep pedig hagyja meg a lelkekben ki­törölhetetlen nyomát és késztesse arra a jótékony célú előadások és ünnepélyek rendezőit, hogy Arany Já­nost a bemutatott műsor keretében állandóan meg­szólaltassák. Nagy halottja van a magyar nemzetnek. Megint eltemette egyik nagy fiát, elvesztette egyik igen nagy értékét. Klebelsherg Kunó gróf igazi nagyságát, al­kotásainak becsét az utókor fogja igazán megbe­csülni. Mi csak gyászolni tudjuk őt és siratni1 elvesz­tését. Nincs olyan helyisége ennek a szomorú, meg­tépett országnak, amely hálával ne lenne adósa. Rá­kosszentmihály és Sashalom is kegyelettel őrzi meg emlékét, melyet nálunk is dicsőséggel hirdetnek is­kolák és intézmények, amiket neki köszönhettünk;. Müvét nem fejezhette be, de olyan alapokat rakott, amelyen az uj nagy Magyarország épül fel, Krédó gyűlés. A vasárnap tartott október havi Krédó gyűlést Benczik Lajos elnök nyitotta meg, bejelentve, hogy a Krédó egyesület második gyűlé­sén folytatja a korszerű problémákról szóló előadás- sorozatát és ez alkalommal Dvorcsák István dr. a helybeli kér. gazd. és szoc. párt elnöke tart előadást »A magyar feltámadás útja« címmel, a legközelebbi gyűlés előadója pedig Balog Bálint amerikai plébá­nos lesz. Dvorcsák István dr. arra az útra mutatott rá előadásában, amelyre lépni kell, hogy a jelenkor gyötrelmeitől szabadulhassunk. Az ember, a terem­tés koronája két világot kapott: a kimeríthetetlen kincsekből, fönséges külsőségekből alkotott anyagi UMgot és *a 'mindent fé'ii1 inulő’'?éVAV’*Yi"főt Az cm­f Klebeisberg Kúnó gróf.

Next

/
Oldalképek
Tartalom