Rákos Vidéke, 1932 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1932-09-25 / 39. szám
39. szám. RÁKOS VIDÉKE Hol a következetesség? (A Hév. tarifa furcsasága..) A következő levelet kaptuk: »Tek. Szerkesztőség! Figyelemmel és élvezettel olvastam a Hév. közlekedés és tarifa ügyében megjelent cikkeket, melyekben nemcsak feltétlen tárgyilagosság, hanem nagy szakértelem is nyilvánult. Különösen nagy hatást tett a Hév. tarifájának az a mulatságos intézkedése, hogy Rákösszentmih ályró 1 és Mátyásföldről olcsóbban lehet beutazni Budapestre, ha az utazásit Rákosfalván megszakítjuk, mint ha közvetlen jegyet váltunk. Bizonyára szívesen fogadja a Rákos Vidéke, ha a legújabban szerzett tapasztalatom alapján, most én is ilyen furcsasággal gyarapítóm a Hév. tarifa következetlenségeiből font terjedelmes koszorúit. Tehát: dolgaim úgy alakultak, hogy csak a Ferenc József kaszárnyánál szállhattam fel a Hév. vonatára, hogy Rákosszentmihályra utazzam. A Kerspesi-iuti állomáson oda-vissza jegyet szoktam váltani, ha olykor — elég ritkán —- dolgom akad Szentmihályon. A kaszárnya-állomás pénztáránál is ilyen jegyet kértem, de legnagyobb meglepetésemre azt a választ kaptam, hogy csak egyszerű menetjegyet válthatok, menet-térti jegyet csak a budapesti végállomás ad ki. Még nagyobb lett a meglepetésem, amikor megtudtam, hogy ugyanannyit kell fizetnem, minit ha a Kerepesi-uti állomásról indultam volna. Hát, kérem, hol itt a logika és hol az igazság? A Kerepesifuti végállomásról ingyen viszi a vasút utasát a kaszárnyáig? Miért kell nekem többet fizetnem, ha kevesebbet utazom? A kaszárnyánál nem olyan pénztár van, mint a Kerepesi-uton? Miért nem olcsóbb a kaszárnyától a rövidebb ut és miért nem lehet ott térti jegyet váltani? Miért érdemel büntetést, aki a 24-es villamoson, vagy az autóbuszon jut el a Hun- gária-ut sarkáig és a kaszárnya-állomás pénztáránál váltja jegyét? A nemzetközi vasutiigyi kiállításon kellene üveg alatt mutogatni azt az agyvelőt, amely ezt a tarifát kieszelte! Kérem, közöljék ezt a panaszt, bárha köztudomás szerint, rendszerváltozás következik, hogy az uj vezetőség tisztán láthassa az ilyen elképzelhetetlen részleteket is. Tisztelettel: F. G. Hetven tandíjmentesség! kérvény. A ráko - szentmihályi polgári leányiskolába 179 tanuló iratkozott be. Osztályok szerint: I.: 51, II.: 39, III.:-60, IV.: 29. A túlságosan népes harmadik osztályt nem ás lehetett elhelyezni egy teremben, hanem a kettős — torna- és ünneplő — termet rendezték be számukra. Szomorúan jellemző a maii viszonyokra, hogy nem kevesebb, mint 70 kérvény érkezett be tandij- mentesség engedélye zése iránt. A kérelmeket az iskolaszék Krenedits Sándor elnöklete alatt tartott ülésén vette beható tárgyalás alá és a súlyos körülményeikhez alkalmazkodó méltányos jóindulattal intézte el azokat, csupán ahhoz a régi elvükhöz1 ragaszkodtak, hogy rossz tanuló nem részesülhet kedvezményben. A gyűlésen Tiszámé Kökény Margit volt az előadó. László Istvánná irta a jegyzőkönyvet, hitelesi- tőként pedig Way and Károly és Kecskeméthy Vince bíró szerepelt. Az iskola fentartása súlyos terheit ró a községre, s ezért a község érdekeit sem tévesztették szem emi a határozatok meghozatalában. Poros István gondnoknak, aki az iskola pénzügyeit nagy körültekintéssel intézi, köszönetét szavaztak odaadó fáradozásaiért. Örömmel vette tudomásul az iskolaszék Krenedits Sándor elnök bejelentését, hogy közbenjárására az egészségtan tanításának kérdése is kedvező megoldást nyert. A múlt iskolai évben, mint ismeretes, Krenedits Sándorné, az iskola nyugalmazott tanára, önként vállalta el a fontos tantárgy elő5.,oidal adását, még pedig teljesen díjtalanul, hogy a község és az iskola érdekeit önzetlenül szolgálja és a túlterhelt tanári testületen is segítsen. Hiven és eredményesen eleget is tett feladatának mindaddig a napig, mig végzetes betegsége abban meg nem gátolta. A most kezdődő iskolai évben Fekete Sándor dr. községi másodorvos vállalta el, ugyancsak díjtalanul a heti két óra egészségtan tanítását, amiben a tanári testület részéről László Istvánné asszisztál neki. Az iskolaszék köszönetét mondott Fekete doktornak és az elnöknek, a kérdés sikeres megoldásáért. Aljegyző választ ts. Hír szedni méy ebben a hónapban megtörténik az aljegyzőválasiztás a rákos- szemtmihályi községházán, még pedig, mint örömmel jelenthetjük, hagyományos módon előreláthatóan egyhangú szavazással. A képviselőtestület és a felsőbb hatóság bizalma már is két igen érdemes pályázó mellett foglalt állást. Az egyik Krenedits Imre, akit a főszolgabiró Dibusz Sándor örökébe osztott be, s ő ebben a nagy körültekintést és szakavatott- ságot kívánó állásban kiváló munkaerőnek bizonyult. A körülmények játéka következtében, saját hibáján kívül jutott a főjegyzői és jegyzői székből az aljegyzői tisztségbe, de úgy megszerette községünket, hogy ebben a minőségben is szívesen evez most már a biztos állás révébe és értékesiti tudását községünk javára. A másik aljegyzői állás Sor Ferenc doktoré, aki szintén helyettesként került községünkbe, itt hosszú adőn át nemcsak kitűnő munkát végzett teljes odaadással, hanem adóügyi osztályunknak valóságos oszlopává lett és magát nélkülözhetetlenné tudta tenni. Egyéni szeretet reméltósága, szives, előzékeny modora népszerűvé tette őt közönségünk körében is és igy joggal megillető jutalomként számíthat a megválasztásra, mely közvetlenül nősülé,se előtt végleges kenyérhez juttatja. Ezek a szempontok vezérelték Gávay Béla számtisztet abban az elhatározásában, hogy a pályázatban ezúttal nem vesz részt, s igy az egyhangú választás ünnepélyességét nem zavarja meg a derék kartársak vetélkedése. Nem lehetetlen, hogy Szent Mihály napjára tűzi ki a választást a főszolgabiró. Temetkező egyesület alakul Rákosszentmi- hályo^. A temetkező egyesületek létesítésének gond lata sok helyen bevált és sok helyen népszerű. Rákosfalván a boldogult Bognár Gyula lelkész alapított ilyen intézményt, mely hasznos szolgálatokat telt a gyásrasujtóttá családoknak. Rákosszentmihályon Rónai Tivadar jegyző az iparosokkal alakított egyesületet, mely sok éven át fennállott, további sorsáról azonban nem tudunk. Most a tevékeny vállalkozó, Adárny Oszkár újítja fel aa* ötletet és a kitünően bevált győri mintára szervezi a rákosszentmihályi »Jó- slziv« temetkező egyesületet. Győrött kilenc éve áll fenn a|z egyesület, sok ezer tagja van és már igen tekintélyes tőkét gyűjtött össze. Az elgondolás az, hogy a 20 fillér havi tagsági díjon kívül minden tag, vagy felesége, vagy 16 éven ajóli gyermeke elhalálozása esetén a tagok 20 fillért fizetnek az egyesület pénztárába, de ez a kötelezettség is megszűnik nyolc évi tagság után. Ezért az elhunyt élsőosztáiyu temetést kap teljesen díjtalanul. Beléphet minden 18—76 év közötti legyén. Az uj egyesület alapszabályait a belügyminiszterhez terjeszti fej jóváhagyás céljából. Az ötlet jó és emberséges, méltó rá, hogy minél többen felkarolják. Az érdeklődés már is tömeges tagjelentkezésben nyilvánul, úgy Rákosszentmihály on, mint Sas,halmom és Cinkotán is, ahol a szervezkedés szintén megkezdődött.
