Rákos Vidéke, 1932 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1932-07-03 / 27. szám
XXXÍI. évfolyam. Rákosszentmihály, 1932. jutius*3. vasárnap, 27. szám. RÁKOS VIDÉKÉ TÁRSADALMI, közigazgatási és közgazdasági retilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztár! csekkszámla:647. sz Szűcs Sstván űr. a polgári iskolákról. Röviden hirt adtunk már arról a nagyhatású beszédről, melyet országgyűlési képviselőnk, Szűcs István dr. ny. államtitkár, a kultusztárca költségvetésének tárgyalása alkalmával mondott. A beszéd egyik része a nem állami polgári iskolák államsegélyének csökkentésével foglalkozott, ami — köztudomás szerint — igen súlyos helyzetbe hozta a mi polgári iskoláinkat, s velük együtt a Rákos vidéke számos más hasonló intézetét is. Az ország szomorú pénzügyi helyzete miatt nem lenetett a jogos panaszokon pillanatnyilag segíteni, de egészen bizonyos, hogy a Szűcs István dr. beszéde döntő hatással lesz az érdekelt iskolák sorsának jövő alakulására és lehetővé teszi, hogy méltó büszkeségünk, a két elismert színvonalú polgári iskola az összeomlástól megmeneküljön. A nevezetes beszédet igen szűk kivonatban ismertette a napisajtó, holott mindenképen méltó reá, hogy minél szélesebb körben váljék ismertté. így tehát bizonyára igen jó szolgálatot teszünk, ha a polgári iskolákra vonatkozó részét a következőkben szó szerint ideiktatjuk: „A 21 és félmilliós költségvetési csökkenés, mint jégverés hat a kultusztárcára, illetve a magyar közoktatás egész mezejére és amint a gazdák tapasztalják és mondják, hogy a jégverés mintegy pásztásan szokott haladni és egyazon határban vagy teljes pusztítást visz véghez, vagyis, amint mondják, 100V0-os kárt okoz, a szomszédnak már kevesebbet, egyazon határban megtörténhetik az is, hogy valaki egyáltalában kárt nem is szenved, éppen ez történt a szerencsétlen magyar közoktatásügy költségvetésével is, vagyis vannak olyan területek, amelyek 100°/0"OS kárt szenvedtek. Ilyen ar nem állami polgári iskolák államsegélyének ügye. Én az igen t. miniszter urnák szemrehányást ezért nem teszek, nem teszek pedig azért, mert amikor ő átvette ennek a tárcának vezetését, akkor már a költségvetés összeállítása folyamatban volt és bármekkora zsenialitással rendelkezett volna is, tárcájának minden egyes ügyére kiterjeszkedni nem tudhatott és igy nagyon is rá volt utalva tisztviselőinek információjára. Ném tudom, hogyan informálták a miniszter urat arról, hogy most két esztendeje, amikor a felekezeti és községi polgári iskolák fizetéskiegészitő államsegélyét leszállítottak, a fenntartóknak és az érdekelt képviselőknek panaszára Petri államtikár ur — hálára kötelezve mindenkit — értekezletet hivott össze képviselőkből, amely értekezleten a pénzügyminisztériumnak és a kultuszminisztériumnak szakreferense is megjelent. Ezen az értekezleten világosan bebizonyították, hogy az államsegélynek már akkori leszállítása is lehetetlen helyzet elé állítja az iskolákat, úgy a községieket, mint a felekezetieket. A költségvetés az indokolásnak 111. oldalán a polgári iskolákra vonatkozólag a következőket mondja: „A polgári iskolák az elemi iskolák és a középiskolák közé eső művelődési igényeket elégítik ki azzal a céllal, hogy a gyakorlati életre nevelve és általános műveltséget nyújtva az iparban, a kereskedelemben és a gazdasági életben ^dolgozó nagy tömegek értelmi szintjét emeljék és ezzel őket a termelő munkában eredményesebb helytállásra képessé tegyék.“ E megállapítással betüszerint tökéletesen egyetértek és ennek megfelelően, éppen a lakosság összetételénél fogva, a főváros-környéki polgári iskoláknak kétségbevonhatatlan létjogosultsága van. Itt van Rákospalota, amely községi polgári iskolát tart fenn 20 tanerővel és éppen most nyílt meg a lefolyt tanévben a 600.000 pengővel épített modern uj polgári iskola épülete, itt van a pestújhelyi polgári iskola szintén 16 osztállyal és 20 tanerővel, amely ugyancsak négy évvel ezelőtt kapott tetemes államsegélyt az uj épülethez. Itt van a 20.000 lakosú Rákosszentmihály, itt van Sashalom 12.000 lakossal, itt van Cinkota-Mátyásföld, éppen a legintelligensebb lakosokkal, továbbá Szentendre rendezett tanácsú város. Itt van Gyömrő szintén katholikus iskolával, itt van Vác ugyancsak katholikus iskolával, amely iskolák létjogosultságát soha senki sem vonta kétségbe. Most nézzük meg ezeknek az iskoláknak keletkezése körülményeit. Ezek a községek és városok abban a szerencsétlen helyzetben vannak a többi szerencsésebb várossal szemben, hogy nincs állami iskolájuk. Pl. Újpestnek, Kispestnek, Pestszentlőrincnek állami iskolája van, ahol az összes személyi kiadást az állam teljes összegében viseli. Itt pedig, amikor felállították ezeket az iskolákat, fizetéskiegészitő államsegélyt helyeztek kilátásba, sőt biztosítottak 600/0-tól egészen mondjuk 9070-ig* Most ezt leszállítják 50°/0-ra. Most nézzük, miben áli ez tulajdonképpen? Ez tulajdonképpen abban áll, hogy mikor ezek az iskolák létesültek, minden tanár után évi 24 korona nyugdijjárulé- kot kellett fizetni, tehát a nagy iskolák fizettek 480 koronát húsz tanerő után. Most ezek 10.000 pengő évi hozzájárulást kell, hogy fizessenek, tehát már ezzel is megterhelték a fenntartókat. Azonfelül, amióta ezek az iskolák létesültek, a tanárok automatikus előléptetése folytán a tanári fizetések is súlyosabban terhelik a fenntartókat. A lakbéreket, amelyeket teljes összegükben a fenntartók kénytelenek viselni, színién emelték. És még mondok valamit. Ezek a tanárok mielőtt állásukba léptek, a fenntartók állásuk szervezésére a minisztertől államsegélyt kértek és a miniszter kilátásba helyezte, illetve biztosította minden egyes tanszékre nézve a 60™900/°-os államsegélyt. Ezek a tanítók, illetőleg tanárok dijlevelet kaptak a fenntartóktól, amelyekben a fenntartók a következőket mondták: Ennyit kapsz az államtól, ennyit a fenntartóktól. Ezeket a dijleveleket először az egyházi főhatóság hagyta jóvá, azután fel-
