Rákos Vidéke, 1932 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1932-06-05 / 23. szám
XXXII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1932. június 5. vasárnap, 23. szám. TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztári csekkszámla:647. sz A Hév. ügye. A mi örök problémánk, a Hév. ügye, megint az aktualitások sorába került. Csak nemrég fejeztük be, nem csekély sikerrel a csatát, amelyet a Rákos Vidéke csaknem magára hagyatva vivott, hogy a Hév. igazgatóságát végzetes tarifapolitikájának megváltoztatására bírja. Célunk és egyúttal módszerünk az volt, hogy meggyőzzük a vasúttársaság vezetőségét arról, hogy ha taktikáján változtat és olcsóbbá teszi az utazást, akkor a saját érdekeit is előmozdítja, mert visszahódítja és megsokasitja utazóközönségét és a nagy forgalom, csekély haszon ismert elve alapján újból megtalálja számítását a személyforgalom üzleti eredményében is. Makacs ellenállást kellett leküzdeni, hosszú harcot kellett vívni, amig jó néhány héttel ezelőtt örömmel jelenthettük a nagy eredményt, a viteldij leszállítást, füzetjegyek életbeléptetését és egyéb kedvezményeket, amelyek az uj, jobb irányzat íelülkerekedésének voltak kétségbe nem vonható bizonyítékai. \ Nem gondolhatta azonban senki sem, hogy mindezzel a Hév. ügy immár nyugvó pontra juthatott. Nem pedig azért, mert a tett, mindenesetre helyes és örvendetes intézkedések csupán kezdő lépéseknek tekinthetők és nem merítik ki azt a mérsékelt határt sem, ameddig a közönség komolyan vehető kívánságokkal léphet elő, — másrészt pedig, mert a vasutvállalat ugyaniakkor, amikor a viteldijkedvez-. mériyekkel a közönség kedvében akart járni, uj menetrendjével maga gondoskodott róla, hogy sietve ellenhatást váltson ki. Nem lehet szó tehát nyugvó pontról és ezt nem csak mi tudjuk, hanem épen' úgy tudja a vasút igazgatósága is. Az uj menetrenddel barátságtalanul érintett fővároskörnyéki érdekeltségek sérelmeik orvoslását erélyesen szorgalmazzák, aminek eredménye, hogy Jusztusz pályabiztos alapos helyszíni tanulmányokat végzett a Hév. igazgatóságának megbizásából a vasút vonalain és megbizható értesülésünk szerint ennek eredmények ép az érdekelt közönség számos kívánságát teljesíteni fogják, sok sérelmét orvosolják. Ehhez a mozgalomhoz csatlakozunk mi is, amidőn nyomatékosan kérjük, hogy a vizsgálatot terjesszék ki a mi vonalainkra is és bizonyosra vesszük, hogy a mindig igazságos és méltányos vizsgáló-biztos meg fogja találni a módokat, hogy a közönség és vasut- vállalat érdekeinek összeegyeztetésével a tarifán és a menetrenden a még kívánatos és szükséges változtatásokat elvégezhessék. Az ő működése nem egyszer hozott már kedvező és köszönetét érdemlő eredményt. Ha meghallgatnak minket, ha alaposan megvizsgálják a helyzetet, bizonyosan megint megértjük egymást és a közös jó érdekében hasznos dolgokat végezhetünk. A tarifa kedvezmények terén a megkezdett utón még tovább kell haladni és néhány helyesbitéssel megnövelni az eredmények értékét. így például a füzetjegyek dolgában csak a minap jelentettük örömmel, hogy az oda-vissza szóló jegypár érvényességét három napra tolták ki. Ez azonban csak fél eredmény, mert csak arra a füzetjegyre vonatkozik, amely csak a Hév. vonalán érvényes, mig a Beszkárttal kapcsolatos füzetjegypár csak egy napra érvényes. Nincs ennek a megkülönböztetésnek se célja, se értelme, — tehát meg kell azt szüntetni. A megnyirbált menetrend csökkentett forgalma pedig most, különösen a nyári évadban valóságos öncsonkítás. A Hév. pompás ötlettel áll elő, — szervezi a főváros környéki nyaraltatást az állomásokon létesített lakásnyilvántartó és tájékoztató albumok segítségével és ugyanakkor redukálja a forgalmat, reggel, délben, este zsúfoltságot idéz elő, napközben ácsorogtatja, kényelmétől megfosztja, átszállásra kényszeríti utasait, akiket magához akarna édesgetni és akikkel vállalatát jövedelmezővé szeretné tenni. íme, ha a jóakarat jelentkezését el is kell ismerni, de meg kell látni azt is, hogy félintézkedések legfeljebb féleredményt biztosithatnak, de célhoz nem vezethetnek. A Hév. most vizsgálgatja a helyzetet és maga is keresi a boldogulás útját: vonja bele a mi vonalainkat is tanulmányai körébe; jöjjenek ki közénk, hallgassák meg a mi szavunkat is, győződjenek meg arról, hogy igazunk van-e és bátran haladjanak tovább az utón, amelyen megindultak. A takarékosság menetrendjét pedig tegyék jégre, — talán hasznát veszik még a télen, — de most, amikor közönséget kell hódítani, most előzékenységgel, sőt áldozatkészséggel kell kecsegtetni és akár fényűző módon is kedvét keresni, ha azt akarjuk, hogy a »fellendítés akciójának« eredménye lehessen. Figyelemre méltó panaszos levelet is kaptunk a Hév. menetrend ügyében. Épen kapóra jött, s ezért ide iktatjuk: »A Hév. május 2-iki uj menetrendjével azt hittük, hogy a közlekedésünk javulni fog. Sajnos éppen ebben a reményünkben csalódtunk, mert talán ha egy-két vonattal több is jár most, mint az előző rossz menetrend szerint, azonban egyes vonatoknál nagyon rossz beosztás szerint intézkedtek. Különösen minket szentmihályiakat érdeklő két vonatot említek meg. Az egyik reggel a Szentkorona-utcától 7.52-kor Nagyítóé felé induló palotai vonat, melynek közvetlen csatlakozása kellene, hogy legyen Nagyitcénél a Budapest felé haladó cinkotai vonathoz. De csak kellene; — mert sajnos, elég gyakran, a sashalmi kanyarodóban a szemafor tilos jelzése megállítja a RÁKOS VIDÉKE
