Rákos Vidéke, 1932 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1932-01-17 / 3. szám
XXXII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1932. január 17. vasárnap, 3. szám. RÁKOS VIDÉKÉ TÁRSADALMI, közigazgatási és közgazdasági hetilap. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 60 fill. Egyes szám Ara 24 fillér. Postatakarékpénztár! csekkszámla: 647. sz A járás feje. Pestvármegye főszolgabírót választolt a héten. A középponti járás élére szokatlanul egyhmgu határozattal, ellenjelölt nélkül Révész Béla dr. tb. főszolgabírót állította, aki hosszú, odaadó, lelkiismeretes munkálkodással érdemelte ki a különösképen knüntet, egyhangú bizalmat. A Rákos V.déke hónapokkal ezelőtt, még amikor Révész dr. ideiglenes megbízással került a járás élére, megjósolta ezt az eredményt, ami valóban nem volt nehéz dolog, mert aki csak lissé tájékozott a vármeg>ei közigazgatás dolgaiban, bizonyos lehetett benne, hogy az uj vezető véglegesen elfoglalta fontos és nagytekintélyű hivatalát. Történtek ugyan azután próbálkozások, amelyek más irányú megoldást szerettek volna előkészíteni, de minden csak meddő kísérlet maradt, mert az uj főszolgabíró kiérdemelte és elnyerte úgy a törvényhatósági bizottság tagjainak, valamint a varmegye hivatalos vezetőségének teljes bizalmát úgy annyira, hogy vele szemben a reménytelen küzdelmet meg sem kockáztatta senkisem. Az uj főszolgabírót nem kell közönségünknek bemutatni. Mi is mindig szigorúan igazságos és odaadó működése alapján ismertük meg és tanultuk megbecsülni. A választás fényes eredménye tehát ránk nézve is őszintén örvendetes és teljes mértékben megnyugiató, sőt ránk nézve még inkább az, mint hatalmas kiterjedésű járása más községeire nézve, mert mi abban a szerencsében is részesültünk, hogy beleláthattunk ennek az egyébként elég zárkózott természetű fötisztviselőnek ritkán feltáruló belsejébe is. Megismertük a törvények és szabályok rideg bástyafala mögé elsáncolt lelkét és szivét is. A mikor teljes őszinteséggel vette pártfogásába azt a törekvésünket, hogy a község megüresedett főjegyzői székébe a mi jelöltünket, Dibusz Sándort ültethessük, amikor Dibusz megválasztása után a község vezetőjét nem csak a kérlelhetetlen kötelesség teljesítésre bizt tta, hanem megindult hangon rámutatott, hogy a köztisztviselőnek szívre is van szüksége, szeretetet kell vinni működésébe; emberszeretet, igazságosság és méltányosság kell a rideg szabályok végrehajtásába, bogy a paragrafusokat élettel töltse meg és a közjó szolgálatába állítsa; azután pedig akkor, amikor Krenedits Sándor főjegyzőnket a megbecsülés és elismerés meleg és őszinte szavaival búcsúztatta s a nyugalombavonulásá- hoz fűződő mindenféle mende-monda megcáfolásával, a nyilvánosság előtt, nyílt őszinteséggel neki fényes elégtételt szolgáltatott. Megtudtuk akkor, hogy a járás vezetője nemcsak kemény, kötelességtudó tisztviselő, nemcsak fontos láncszeme a közigazgatás hatalmas és szövevényes szerkezetének, hanem meleglelkü, igaz ember, aki hivatását magasabb szempontból fogja fel és, az átlagon messze felülemelkedő életbölcselettel és nemes eszmei tartalommal tölti meg működését. Őszinte örömmel üdvözöljük tehát szép és nevezetes sikere alkalmából, üdvözöljük, mint közigazgatásunk uj, közvetlen fejet, mint községünk kipróbált jóakaróját és olyan embert, akinek sikere százszoros megbecsülést érdemel azért, mert az nem összeköttetések, nem jóakaratu protekció, nem szerencsés körülmények eredménye, hanem egy élet becsületes és szorgalmas mu kájának édes és jól megérdemeli gyümölcse. Révész dr. ott kezdette, mint fiatalember a vármegyeházán pályáját, a legkisebb rangban, a segédhivatal egyik szerény asztalánál, és úgy haladt végig a rangfokozatokon, mindig fáradhatatlan törekvésssel, mígnem most a vármegye egyik legfontosabb és legkényesebb járásának feje lett. A középponti járás foglalja magában a főváros környékét, amelynek közigazgatása már régen átalakulásra megérett, súlyos probléma. Maguk a vármegye urai, elsősorban Preszly Elemér dr. főispán régen tisztában vannak vele, hogy valóságos képtelenség az, amikor a határszélen letelepedett fővárosi közönséget a falu számára készült szabályok szerint kell kezelni. A főváros környékének különleges jellege, érdekeinek a vidéktől elütő alakulása igen régen szükségessé tették, hogy közigazgatását más, magasabbrendü szervezet lássa el. így keletkezett a várositó mozgalom, amelynek végső célja a pestkörnyéki külön törvényhatóság megalakítása. Fájdalom, a világot sanyargató gazdasági válság egy idő óta minden törekvést megniusit és a jobb idők hajnalhasadását csak napról-napra való tengödéssel kell kivárnunk, ha ugyan egyáltalán meg fogjuk még érni. Ebben a helyzetben sokszorosan fontos, hogy a közigazgatás vezetése olyan férfiú kezébe kerüljön, aki tudatában él helyzetének, ismeri a körülményeket és nehézségeket és magasabbrendü életfelfogással, érzékeny tapintattal és úri, vagyis nemesen pallérozott lélekkel tudja betölteni hivatását olyan módon, hogy kötelességének is eleget tegyen, de felesleges sebeket se okozzon és a közrend szigorú biztosítása mellett a méltánylást érdemlő helyi érdekeket se gázolja el. Mindezt röviden és magyarán az uj főszolgabíró jelszava feiezi ki; lelket vinni a köz- igazgatasba. Aki ezt hirdeti és meg is tartja, az csakugyan méltó lesz arra a nagy kitüntetésre, mely az egyhangú választással ebbe a díszes, de nem selyemmel belelt székbe beleültette. A Nagykaszinó farsangi naptára. Január 30. R. T. K. jelmezbál. Február 1. Tűzoltó bál. Február 2. Leánykongregáció: Szent Erzsébet ünnepély. Február6. „A «irály házasodik“ előadás és reggelig tánc. Február 7. Délután 5. „A király házasodik“ előadás. Február 7. Este 7 órakor a Nagykaszinó estélye. Február 9. Evangélikus bál. Március 27. Levente előadás.
