Rákos Vidéke, 1932 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1932-05-08 / 19. szám

XXXII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1932. május 8. vasárnap, 19. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztári csekkszámla: 647. sz A kontárok ellen. Igen érdekes hirdetményt talál az olvasó a Rákos Vidéke mai hivatalos rovatában. A községi elöljáróság figyelmezteti benne a közönséget, hogy óvakodjék a képesítéssel és törvényszerű jogosítással nem rendelkező kontároktól; velük munkát ne végez­tessen. A hatóság figyelmeztetése nagy nyomatékkai mutat rá, hogy a ki az olcsóbbnak mutatkozó kontá­rokra bízza munkáját, nem csak törvényszegést kö­vet el, hanem súlyos károsodás kockázatát is vállalja, — mi pedig tegyük hozzá, hogy vét a rendezett tár­sadalom és a haza érdekei ellen is, amikor az adó­fizető, hasznos polgárok keresetét elvonja és teljesítő képességét gyengíti. A kontárkodás ellen folytatott küzdelem igen régi, de soha időszerűbb nem volt, mint most, a gaz­dasági válság idején, amikor még a rendes és szor­galmas, dolgozó polgárság is elkeseredett harcot viv a mindennapi kenyérért és a kötelességtudásra, az egymást támogató összetartásra soha nagyobb szük­ség nem lehetett. Társadalmunknak épen olyan se­besültjei. iparos és kereskedő polgártársaink, mint a gazdák és a tisztviselők osztálya. A nemzet gerince vérzik, a nemzeti alapon épült társadalom legerősebb tartó pillérei düledeznek. Minden erőt egyesíteni kell, minden legkissebb alkalmat meg kell ragadni, hogy az egymásra utaltak egymást támogassák és erősít­sék. A lelkiismeretlenség ma százszoros bűn és száz­szoros veszedelem. De nem is igaz az, hogy a kontármunka olcsóbb, mint a rendes iparosé. Ha olcsóbbnak mutatkoznék, is, ez puszta látszat, mert csaknem mindenkor utó­lagos ráfizetést és kárt von maga után. A kontárt felelősségre vonni nem lehet, tőle kártéritést nem szerezhetek, biztosítékom nincs, hogy a munkát jól végzi-e, ellenőrizni őt kellőképen nem tudhatom. Aki kontárral dolgoztat, rendszerint a maga kárán tanul, de mikor ennek tudatára ébred, már csak késő bánat a jutalma. Különösen veszedelmes az építőipari munkában a kontárok szereplése és csudálatosképen a legtöbb embert itt csalják lép re. Az építkezés rendszerint nagyobb költséggel jár, tehát a látszólagos megta­karítás itt a legkecsegtetőbb, viszont a kár is itt a legnagyobb, nem egyszer akkora, hogy a könnyelmű építtető anyagi romlását idézi elő. Mégis alig tudják a hatóságok és rendes iparosok a kontárkodást ki­irtani és újabb ,meg újabb törvényes rendelkezések szükségesek, hogy a védekezést hathatósabbá tegyék, így született meg az a törvényszakasz is, amely sze­rint nem csak a kontárt kell megbüntetni, hanem azt is, aki jogosulatlan emberrel munkát végeztet. Ezt a rendelkezést a rendőri büntető bíróságok eddig nem hajtották végre elég szigorúan, die a kereskedelmi miniszter, aki nagy megértéssel fogadta az ipari kép­viseletek megismétlődő, súlyos panaszait, most uta­sította az illetékes hatóságokat, hogy a törvényt tel­jes mértékben és kellő eréllyel alkalmazzák, A hiva­talos figyelmeztetések is ebből a forrásból indulnak ki és az a céljuk, hogy kinyissák a közönség szemét és felébresszék lelkiismeretét. Azt a hivatalos hirdetést, amely beljebb talál­ható — olvassa el mindenki, — az is, aki nem fog­lalkozik olyan tervekkel, hogy egyhamar építő mun­kát végeztessen, mert ez a helyes és okos figyelmez­tetés mindenkinek szól, és azt is jelenti, hogy a ci­pőnk sarkát se igazittassuk meg illetéktelen ember­rel. Minden kontárt kerülni és minden kontárkodást üldözni kell egyaránt és minden fillér, amely jogo­sulatlan helyre jut, iparos test véreink veszteségét és kárát jelenti. Ma már minden munkára találunk köz­ségeinkben rendes, jóravaló, megbízható és szakava­tott iparost. Nincs szükség a kontárokra és nincs szükség a drágább, idegen mesteremberre, aki a pénzt kiviszi innen .amikor azt helybelinek juttathat­juk. Amikor pedig ezt tesszük, akkor nem csak he­lyesen, törvényszerűen és okosan cselekszünk, hanem legjobban szolgáljuk a saját magunk érdekét is. R E «gggg“ HÍREK ng||gB Krédó gyűlés. A Krédó egyesület május havi gyűlésén dr. Marcell Mihály pápai kamarás: „Szuszai Antal a katholikus magyar nevelésben* címmel tart előadást a'Nagykaszinóban. A gyűlést fél 12 órakor tarlják. Első szentáldozás. Impozáns látvány volt az áldozócsütörtöki első szentáldozás. A bájos, ártatlan gyermeksereget a leánykongregáció vendégelte meg reggelivel az áldozás után. Délután fél 4 órakor a kongregációs otthonban bájos műsor örvendeztette meg az első áldozókat. A műsorban az énekszámokon kívül Bognár Ferenc tanító meséje, két színdarab és szavalat volt nagyon kedves és hatásos, de elsősorban nagy örömet szerzet Pichler István esperes plébános csomag kiosztása, mit kedves és szives szavakkal tett még örvendetesebbé. Az ev. nőegyesület közgyűlése. A Rákosszent- mihály-Sashalmi Evang. Nőegylet május 8-án (vasárnap) délután 4 órakor a rákosszentmihályi Községháza ta­nácstermében tartja rendes évi tisztújító közgyűlését. Napirend: 1. Ima. 2. Elnöki megnyitó. 3. Titkári be­számoló. 4. Pénztári számadás. 5. Ellenőrző bfeőttság^‘ \ jelentése. 6. Leltári jelentés. 7. Tisztujitás. 8. Inditvá- <ö nyok. 9. Zárszó. 10. Ima. Az elnökség pontos megje­lenést kér, mert a vidéki tagok miatt a közgyűlést pon­tosan kell megkezdeni. Ti----- ----­“áfáivá

Next

/
Oldalképek
Tartalom