Rákos Vidéke, 1932 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1932-05-08 / 19. szám
XXXII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1932. május 8. vasárnap, 19. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztári csekkszámla: 647. sz A kontárok ellen. Igen érdekes hirdetményt talál az olvasó a Rákos Vidéke mai hivatalos rovatában. A községi elöljáróság figyelmezteti benne a közönséget, hogy óvakodjék a képesítéssel és törvényszerű jogosítással nem rendelkező kontároktól; velük munkát ne végeztessen. A hatóság figyelmeztetése nagy nyomatékkai mutat rá, hogy a ki az olcsóbbnak mutatkozó kontárokra bízza munkáját, nem csak törvényszegést követ el, hanem súlyos károsodás kockázatát is vállalja, — mi pedig tegyük hozzá, hogy vét a rendezett társadalom és a haza érdekei ellen is, amikor az adófizető, hasznos polgárok keresetét elvonja és teljesítő képességét gyengíti. A kontárkodás ellen folytatott küzdelem igen régi, de soha időszerűbb nem volt, mint most, a gazdasági válság idején, amikor még a rendes és szorgalmas, dolgozó polgárság is elkeseredett harcot viv a mindennapi kenyérért és a kötelességtudásra, az egymást támogató összetartásra soha nagyobb szükség nem lehetett. Társadalmunknak épen olyan sebesültjei. iparos és kereskedő polgártársaink, mint a gazdák és a tisztviselők osztálya. A nemzet gerince vérzik, a nemzeti alapon épült társadalom legerősebb tartó pillérei düledeznek. Minden erőt egyesíteni kell, minden legkissebb alkalmat meg kell ragadni, hogy az egymásra utaltak egymást támogassák és erősítsék. A lelkiismeretlenség ma százszoros bűn és százszoros veszedelem. De nem is igaz az, hogy a kontármunka olcsóbb, mint a rendes iparosé. Ha olcsóbbnak mutatkoznék, is, ez puszta látszat, mert csaknem mindenkor utólagos ráfizetést és kárt von maga után. A kontárt felelősségre vonni nem lehet, tőle kártéritést nem szerezhetek, biztosítékom nincs, hogy a munkát jól végzi-e, ellenőrizni őt kellőképen nem tudhatom. Aki kontárral dolgoztat, rendszerint a maga kárán tanul, de mikor ennek tudatára ébred, már csak késő bánat a jutalma. Különösen veszedelmes az építőipari munkában a kontárok szereplése és csudálatosképen a legtöbb embert itt csalják lép re. Az építkezés rendszerint nagyobb költséggel jár, tehát a látszólagos megtakarítás itt a legkecsegtetőbb, viszont a kár is itt a legnagyobb, nem egyszer akkora, hogy a könnyelmű építtető anyagi romlását idézi elő. Mégis alig tudják a hatóságok és rendes iparosok a kontárkodást kiirtani és újabb ,meg újabb törvényes rendelkezések szükségesek, hogy a védekezést hathatósabbá tegyék, így született meg az a törvényszakasz is, amely szerint nem csak a kontárt kell megbüntetni, hanem azt is, aki jogosulatlan emberrel munkát végeztet. Ezt a rendelkezést a rendőri büntető bíróságok eddig nem hajtották végre elég szigorúan, die a kereskedelmi miniszter, aki nagy megértéssel fogadta az ipari képviseletek megismétlődő, súlyos panaszait, most utasította az illetékes hatóságokat, hogy a törvényt teljes mértékben és kellő eréllyel alkalmazzák, A hivatalos figyelmeztetések is ebből a forrásból indulnak ki és az a céljuk, hogy kinyissák a közönség szemét és felébresszék lelkiismeretét. Azt a hivatalos hirdetést, amely beljebb található — olvassa el mindenki, — az is, aki nem foglalkozik olyan tervekkel, hogy egyhamar építő munkát végeztessen, mert ez a helyes és okos figyelmeztetés mindenkinek szól, és azt is jelenti, hogy a cipőnk sarkát se igazittassuk meg illetéktelen emberrel. Minden kontárt kerülni és minden kontárkodást üldözni kell egyaránt és minden fillér, amely jogosulatlan helyre jut, iparos test véreink veszteségét és kárát jelenti. Ma már minden munkára találunk községeinkben rendes, jóravaló, megbízható és szakavatott iparost. Nincs szükség a kontárokra és nincs szükség a drágább, idegen mesteremberre, aki a pénzt kiviszi innen .amikor azt helybelinek juttathatjuk. Amikor pedig ezt tesszük, akkor nem csak helyesen, törvényszerűen és okosan cselekszünk, hanem legjobban szolgáljuk a saját magunk érdekét is. R E «gggg“ HÍREK ng||gB Krédó gyűlés. A Krédó egyesület május havi gyűlésén dr. Marcell Mihály pápai kamarás: „Szuszai Antal a katholikus magyar nevelésben* címmel tart előadást a'Nagykaszinóban. A gyűlést fél 12 órakor tarlják. Első szentáldozás. Impozáns látvány volt az áldozócsütörtöki első szentáldozás. A bájos, ártatlan gyermeksereget a leánykongregáció vendégelte meg reggelivel az áldozás után. Délután fél 4 órakor a kongregációs otthonban bájos műsor örvendeztette meg az első áldozókat. A műsorban az énekszámokon kívül Bognár Ferenc tanító meséje, két színdarab és szavalat volt nagyon kedves és hatásos, de elsősorban nagy örömet szerzet Pichler István esperes plébános csomag kiosztása, mit kedves és szives szavakkal tett még örvendetesebbé. Az ev. nőegyesület közgyűlése. A Rákosszent- mihály-Sashalmi Evang. Nőegylet május 8-án (vasárnap) délután 4 órakor a rákosszentmihályi Községháza tanácstermében tartja rendes évi tisztújító közgyűlését. Napirend: 1. Ima. 2. Elnöki megnyitó. 3. Titkári beszámoló. 4. Pénztári számadás. 5. Ellenőrző bfeőttság^‘ \ jelentése. 6. Leltári jelentés. 7. Tisztujitás. 8. Inditvá- <ö nyok. 9. Zárszó. 10. Ima. Az elnökség pontos megjelenést kér, mert a vidéki tagok miatt a közgyűlést pontosan kell megkezdeni. Ti----- ----“áfáivá
