Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1931-01-25 / 4. szám

4. oldal. RÁKOS VIDÉKE 3. szám. Az Obsitos. Most szombaton este 8 órakor és vasárnap d. u. 5 órakor adja elő a Krédó müked- velőgárdája a Kaszinó nagytermében az Obsitos ciinii operettet. A rendezőség különösen felkéri a közönséget a pontos megjelenésre, mert az előadáso­kat pontos időben megkezdik. Különös meglepetés lesz a közönség számára a darab díszlete, amelye­ket a mindenhez értő és mindenben ötletes Adámy Oszkár készített. Adámy olyan praktikus megoldás­sal készítette el a díszleteket, hogy a felvonások kö­zötti változásokat 5 perc alatt lehet elintézni. A diszletpróbák kitünően sikerültek. A darab előtt Pal­kó vies Jolán, tanitó saját prológusát fogja elmon­dani. Az ezerkezü főrendező, Szlavkovszky Sándor olyan pompás előadást produkál megint, amely öregbíteni fogja hirét-nevét és a Krédó-gárda dicső­ségét. Nagyon jól mulat a közönség és szép darabot élvez az Obsitos előadásain. Az ipartestület közgyűlése. A rákosszentmihályi ipartestület múlt vasárnapra hirdetett közgyűlése nem . volt határozatképes, miért is azt most vasárnap tartják meg, a már ismertetett program szerint. A Kansz hálája Szűcs István dr. iránt. Szűcs István dr. államtitkár, országgyűlési képvise­lőnk mindig lelkes pártfogója volt a közhivatalno­koknak, aminek legutóbb nevezetes képviselőházi fel­szólalása alkalmával adta bizonyságát. A Kansz. (Közszolgálati alkalmazottak nemzeti szövetsége) a következő levelet intézte képviselőnkhöz: Méltóságos Képviselő ur! A takarékossági törvényjavaslatnak országgyűlési tárgyalása során hálás örömmel szerez­tünk tudomást arról, hogy Méltóságod a közszol­gálati alkalmazottak karát jóindulatú pártfogásába vette s felszólalása során a javaslatnak a köztisztvi­selői kart érintő súlyos rendelkezéseinek enyhítésére törekedett. Engedje meg Méltóságod, hogy Szövet­ségünk, mint a tényleges és nyugdíjas közszolgálati al­kalmazottak egyetemes érdekképviselete nevében a jó­indulatú támogatásért őszinte köszönet ünknek adjunk kifejezést és arra kérjük, hogy a közszolgálati alkal­mazottak sokat szenvedett táborát pártfogásában to­vábbra is megtartani és Szövetségünket a tényleges és nyugdíjas közszolgálati alkalmazottak erkölcsi és anyagi helyzetének megjavítására irányuló műkö­désében továbbra is támogatni méltóztassék. Buda­pest, 1931. január hó 14. Hazafias tisztelettel: Dr. Javornitzky István min. számv. főtan, vezértitkár. Olvashatatlan aláírás ny. h. államtitkár, ügyv. elnök. Batyubál. Amit a sors az egyik kezével elvesz a másikkal rendszerint visszaadja. Ez a vigasztaló igazság teljesül most is, amikor a szentmihályi jót- szerető és mulatságot kedvelő közönség bőséges kárpótlást kap a Magyar lányok elmaradó estélyéért. A Nagykaszinó törzstársasága lép sorompóba, hogy a hagyományos farsang végi mulatsággal felejthe­tetlenül jókedvű estélyeinek számát szaporítsa. Far­sang utolsó vasárnapján, február 15-én lesz ez a hetedhét-országra szóló cécó, amelyet a kaszinó törzs­társasága batyubál alakjában rendez. A hölgyek hor­danak össze minden inyes falatot, a férfiak gondos­kodnak az italokról. Belépő dij nincs, a meghívott közönség ezúttal a saját gyönyörűségére, gondtala­nul szórakozik. Meghívó a kaszinó vezetőségénél kap­ható. Február 15. vasárnap, este 8 óra. Nem kell elfelejteni. Lányok, lányok, magya* lányok! . . . Htjh, mit tettetek megint a szegény legényekkel! Hiszen, hogy csalfák vagytok egy kicsit, csapodárok, hami­sak, nem újság ez ősanyáink, ősapáink óta, de hát ez már mégse járja. Becsaptátok a világot a fennen hirdetett, azután meg hirtelen sutba tett Liliom bál­lal; na jól van, hát csak beletörődtek valamiképen hódoló lovagjaitok, annál is inkább, mert csakhamar hírül adtátok, hogy február 2-ikán bőséges kárpót­lást adtok a Magyar lányok monstre tea estélyével. Múlt heti közlésünk óta a szentmihályi gavallérok csak erre a mulatságra készülnek. Némelyik ambi­ciózus ifjú már meg is kezdte a koplalást, hogy p Magyar lányok estélyén rövidséget ne szenvedjen étvány-hiány miatt. Most pedig, ime, a derült égből lecsap a villám közéjük. Hivatalos értesítést kaptunk ugyanis, hogy a Magyar lányok gyűlést tartottak és ezen a teaestély tervét — lefújták. Azt mondják, olyan sok a , mulatság, hogy nem győzik az iramot. Még hozzá ránk bízták azt is, hogy a szomorú hirt közreadjuk. A parancsnak tehát eleget is teszünk, de a kedves magyar lányoknak azt a tanácsot adjuk, hogy kevesebbet gyülésezzenek és többet — teázza­nak. Régi recept. Kevésbbé modern, de jól kipróbált és mindenkinek kellemes. Az építő ipari szakosztály megalakulása­Zsúfolásig megtelt az ipartestület székházának nagy­terme az építő szakosztály alakuló gyűlésére, melyet Hóra János ipartestületi elnök nyitott meg, majd Lantos András építőmester ismertette a szakosztály megalakulásának szükségességét. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Poros István építész mélyenjáró beszédben szeretetre és megértő, egymást segítő mun­kára kérte az iparosokat. Zajosan éljenezték. Végül Lantos András építőmester a jelölőbizottság munká­járól számolt be. Titkos szavazással a következő vezetőségi tagokat választották meg: Lantos András, Poros István, Lendvai Béla, Mikusi Sándor, Novák Dezső, vitéz Szekeres Ferenc, Roden Miklós, Torma György, Sach Gábor, Csapka János, Szekeres Pál, Volentics István, Zsaludek Antal, Harbach Ferenc, Zámbó József, Zieser Alajos, Pataki Ferenc, Csor­dás János, Faller Nándor, Roden József, Schin Endre, Berger Péter és Panák Pál iparostársaikat.. A megválasztott vezetőség azután megválasztotta ügyvivőit: elnök: Lantos András, alelnökök: Poros István és Torma György, titkár: Krenedits Gyula, jegyző: Kiss Ferenc. Az iparosság nagy tetszéssel fogadta a választás eredményét. Lantos András el­nök megköszönte a belé helyezett bizalmat és rövi­den ismertette a szakosztály programját, mely az épitőiparosság jogainak, érdekeinek megvédésén kí­vül, az iparosság presztízsének és képzettségének fej­lesztését kívánja szolgálni. Az ipartestület 350 tagja közül 150, tehát körülbelül 42 százalék építő és rokonszakmabeli. Kívánatos, hogy saját ügyeiket önmaguk intézzék és irányítsák, mert hiszen ők ér­tenek elsősorban a maguk dolgaihoz. Részt akarnak venni, a már kapott hivatalos felszólításnak meg­felelve, a tanoncoktatásban, szakszerű tanonciskolái előadások tartásával. Az iparosság meglepően ör­vendetes érdeklődést tanúsít a mozgalom iránt, amit bizonyít, hogy az alakuló gyűlésen nem kevesebb, mint száz főnyi közönség vett részt. De foglalkozni akarnak magának az iparosságnak továbbképzésével is, mely célból szakszerű előadásokat tartanak és kiváló szakférfiakat is meghívnak szakelőadóul. Lantos András elnök indítványára egyhangúlag disz- elnökké választották Szabó József építőmestert, az építő iparosság mostanában oly sok gyászt ért nesz­torát és köszönetét szavaztak Piukovich József dr. tb. főszolgabírónak, az iparosság ügyeinek szeretet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom