Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1931-07-26 / 30. szám

30. szám. RÁKOS VIDÉKÉ 3. oldal búsnak azt az értesítését is, hogy az áramszámláié diját mérsékelte és további kedvezményeket is biz- tositott. A Rákos Vidéke ezt az értesítést több hét­tel ezelőtt egész terjedelmében közölte. Az egyik kép­viselőtestületi tag úgy tüntette fel ezt a kedvezményt, mint némely helybeli egyesület mozgalmának ered­ményét, amely azt mutatja, hogy a múltban is lehe­tett volna eredményeket elérni, ha törődtek volna a dologgal. Balázsovich Zoltán ezzel szemben meg­állapította, hogy a vállalat azóta keresi a megértést közönségével, midta a Tröszt tulajdonába került és a most ismertetett kedvezményt a többi érdekelt község Is megkapta, s annak eredete a vállalat uj, helyes tarifapolitikájában rejlik, amely szerint a fo­gyasztás fokozása érdekében minél szélesebb körben lehetővé akarja tenni a szolgáltatás igény bevételéit. Igen érdekes és életrevaló ajánlatot tett a köz­ségnek Mühlbacher Márton lakostársunk. A nyitott illemhelyeket akarja közegészségi szempontból tőzeg­gel fertőtleníteni és ezzel kapcsolatban évenkint egy­szer kitisztításukat is végezni, még pedig 12 pengő évi díjért, ami jóval kevesebb, mint ma a kitisztítás költsége. Kizárólagos jogot kér és kötelezővé tételét kéri a tőzegelésnek. A főjegyző, Szabó József, Gom­bás Károly, Tóth Pál László dr., Pataki és az egész képviselőtestület tetszéssel fogadja az ajánlatot, csak a részletekben, főként a szegénysorsu lakosság meg­terhelésére tesznek észrevételeket. A képviselőtestü­let az ajánlat ügyében sürgős javaslattételre bizott­ságot küldött ki. Tagjai: a főjegyző, a biró, Tóth Pál László dr., Pillér György, Ungár Gyula dr., Szabó József, Payer Villibáld és Pataki Ferenc. Az ut-ügy! Minden idők legérthetetlenebb és legigazságtalanabb esete. Az alispán arra utasította a községet, hogy a szükséges pótmunkálatok elvégzé­sére szólítsa fel a céget (Csöinöri-ut és Batthyány- utca), ha pedig most sem tesz eleget, úgy a vállal-, kozó költségére végeztesse el mással és e célból hir­dessen versenytárgyalást. A felszólítás megtörtént, a vállalkozó kijelentette, hogy csak a költségek felé­nek viselésére hajlandó. Most ki kellene tűzni a ver­senytárgyalást, de a vállalkozónak csak 7000 pen­gője van nálunk, ebből pedig az utat rendbehozatni nem lehet. A képviselőtestület tehát tanácstalanul áll ez ügyben, amelyben az a legnevezetesebb, hogy a felelősséget a község nyakába akarják varrni, holott még azt sem engedték meg, hogy a saját szakértőjé­vel ellenőriztethesse a munkálatokat. Dibusz h. fő­jegyző és Kecskeméthy biró mindezt a napokban elpanaszolta Révész tb. főszolgabirónak az egyik helyszíni eljárás alkalmából és a főszolgabíró maga is megtekintette az utat és megbotránykozásának adott kifejezést szomorú állapota miatt. A főszolga­bíró ígéretet tett, hogy beható vizsgálatot foganato­sít ebben az ügyben. A képviselőtestület pedig úgy határozott, hogy megvárja a vizsgálat eredményét és azután dönt a továbbiak felől. A Rákosszentmihályi Polgári Kör arra kéri az elöljáróságot, hogy a Hév.-tői a rákosszentmihályi hurokvágány kibővítését és a pálya rendbehozatalát követelje. A közgyűlés meghallgatta az elkorhadt talpfák, a Rákóczi-ut elhanyagolt állapota, a váró- bódék hiánya és más egyebek miatt felsorolt sok­féle panaszt és megnyugvással vette tudomásul, hogy a főjegyző már mindezeket Írásban közölte a Hév. igazgatóságával és erélyesen sürgette a kívántak teljesítését, sőt a bíróval együtt személyesen is eljár a vállalatnál. A továbbiakról az elért eredmény sze­rint fognak intézkedni. A testnevelő alapból lövőházat létesítenek. Az épitő-illetéket a közgyűlés elengedte. A piaci árusok a falusi kocsik helypénzének felemelését kérték. A képviselőtestület a kérelmet nem teljesítette, mert csak drágitaná a piaci árakat. Kimondották, hogy 120 négyszögölnél kisebb parcellára birtokmegosz­tást nem engednek meg, a vármegye úgy sem hagyja jóvá az ilyen határozatokat. Egész sereg parcellázás, részletfizetés, illetőség, honosság és egyéb apróbb ügyben hoztak még határozatot, mire a hosszú és tartalmas közgyűlés véget ért. Két cserkész borzalmas haléia. Nemcsak cserkészeinket, hanem az egész közsé­get, sőt az egész országot mélyen érintő, megrázó katasztrófa érte Szigligeten táborozó cserkészcsapa­tunkat. Négy könnyelmű cserkész ifjú kicsónakázott tilalom ellenére és a megengedett távolságon túl a Balatonba s a hirtelen kerekedett borzalmas vihar­ban eltöltött rettenetes órák után kettő életéit vesz­tette. A cserkésztábort vasárnap este Bálint György parancsnok elhagyta és hazautazott. A tábor Krieger György parancsnokságára maradt. Másnap kirándu­lásra készültek a fiuk Badacsonyba. Krieger György vezette a 29 főnyi kiránduló csapatot. Elindulása előtt mégegyszer megismételte szóbelileg is, a julius 5-én és 7-én írásban kiadott parancsait, a fürdés- tilalom tárgyában s figyelmeztette a tábor őrzésére hátramaradottakat, hogy távollétében a vízre senki­nek sem szabad lemenni. A kirándulók eltávozása után az otthon maradtak közül négyen: Mayer Ti­vadar 21. éves, aki egyébként a napos tiszt volt, Tiringer József 20 éves, Pálfy Gyula 19 éves és Prohászka László 17 éves cserkészek mégis lemen­tek a Balatonra, csónakba ültek és kieveztek a vízre. A fiuk már jó darabon, körülbelül 600 méterre jártak bent a tóban, amikor a Balaton, szokásához híven pillanatok alatt irtózatos háborgásba kezdett. Délután fél 3 óra volt. A vihar elől menekülve ha­zasiettek a kiránduló cserkészek. Nagy rémülettel jelentették az otthonlevők Krieger György h. pa­rancsnoknak, hogy négy társuk a vizen veszedelem­ben forog. A h. parancsnok megdöbbenéssel álla­pította meg, hogy a veszedelem csakugyan nagy és- azonnal gondoskodott minden irányban a segitésrőL. Futárokat küldött a postahivatalba és a vasútállo­másra segítségért telefonált, továbbá a csendőrségre és Almádiba küldött, hogy a hajó segítségét kérje. A vizen levők ezalatt minden igyekezetükkel a part felé próbáltak evezni, de nem tudtak megküzdeni a viharral, amely egyre beljebb sodorta a 'szerencsét­leneket. Prohászka László, mikor a parttól már mint­egy másfél kilométerre volt a csónak, kiugrott a több méteres hullámok közé és bámulatos erővel és kitartással úszott a part felé. Kitűnő úszó! Vihar ellen, a borzalmas, tarajos hullámok között sikerült ereje megfeszitésével partot érnie. A hullámok pedig egyre dobálták a vízzel mindjobban megtelt csó­nakot, melyben a három fiú kétségbeesetten várta a segítséget. Sajnos és szégyen, de a Balaton nélkü­lözi a mégfelelő védelmi készültséget. A gyönyörű tavon, mely annyira borzalmas tud lenni és amely évről évre megszerzi áldozatait, még mindig nem rendeztek be mentőállomásokat és nem tartanak ké­szen mentőhajókat. A csendőrségen kívül, amelynek elég gyenge motoroscsónakja van, nincs más mentő­eszköz. A csendőrség nagyon szépen dolgozott a

Next

/
Oldalképek
Tartalom