Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1931-02-08 / 6. szám
6' szám. HMOS VIDEKB 3. oldal. már minden a vörös internacionálé színébe öltözött, s ma már a nemzeti szint nyilvános gyűléseken legyalázzák a jobb érzésű polgárok megbotránkozta- iására és ezt a tapsvihar tetszészaja kiséri. A bérházak kommunizálását pedig egyelőre csak azért nem engedték meg, mert még nem időszerű. (Szociálista pártok tagja lehet munkás, tisztviselő vagy hivatali alkalmazott, de egy önálló iparos soha.) Ezeket kellett elmondanom, mert egy exponált ' állású embernek, akinek föladata egy társadalmi csoportot vezetni, lelkiismereti kérdést kell ebből csinálni, hogy képes-e az adott körülmények között hivatásának megfelelni. Kitérek azonban úgy itt, mint kívülről bármely irányból jövő szóbeli vagy hirlapi vitatkozások elől, ilyenre nem fogok reflektálni, ez az én meggyőződésem. És. amennyiben mégis iparosaink nagy része azonosítja magát ezen világfelfogással, úgy igazán nincs más hátra számomra, mint hogy levonjam a következményt és helyet adjak uj, életképes erőknek, akik a jelen körülmények között is sikerre tudják ipartestületünk ügyeit vezetni.« Ugyanez évben a Cinkotai iparos tagjaink kérték a gödöllői főszolgabíró úrtól a közös ipartestületből való kiválásukat azon megokolással, hogy a nagy távolság és a nehézkes közlekedés megnehezíti érintkezésüket a hivatali központtal, mire Decsy József főszolgabíró 1777 919. sz. rendelettel e végből közgyűlést hivott egybe a rákosszentmihályi községházába. De e közgyűlést Major Mihály bölcs előrelátással s a válságos időkre hivatkozással meggyőzte a szeparációs mozgalom időszerűtlenségéről, mert úgymond — úgy sem tudjuk mi vár reánk a jövőben, nem fogják-e az ipartestületet föloszlatni, s a különválás tervét elejtették. Jellemző különben, hogy a különválás! mozgalmat a testületen kívül álló, s a titkárságra pályázó egyén szervezte, s hogy e mozgalom meg is szűnt, mihelyt ő kedvezőbb elhelyezkedést talált. Ipartestületünk elöljárósága azonban méltányolni akarta a fent kifejezett sérelmeket, s elhatározta, hogy ezentúl időnkint a szükséghez képest, vándorgyűléseket tart Cinkotán és Sashalmon, azon- kivül hivatali megbízottat nevezett ki Budai Nándor személyében, akit ipartestületi bélyegzővel és tagdíj befizetési nyugtákkal láttunk el, hogy a segédek be- és kijelentését, valamint a befizetéseket ott helyben eszközölhessék. Tisztét utóbb Arnstein Ödön cinkotai tagtársunk vette át. 1919. március 21-én kikiáltották a tanácsköztársaságot, ezalatt Kun Béla bolsevista kormánya lefegyverezte és kifosztotta az egész nemzetet. Tervbe vette többi közt a kisipar megszüntetését és közös nagy műhelyekbe kollektiválását. Sajnos, több megtévedett tagunk behódolt az uj rendszernek és már megkezdték az üzemek szocializálását. A 3 hónapig tartó erőszakoskodásuk és sok véres ellenforradalmi harcok után még jött a vörös uralmat lehengerelő román megszállás is, amely ismét a nagyipari és állami berendezéseket rabolta és szállította el. Azonban 1919. augusztus havában az alkotmányos rend helyreálltával végre földerült a magyar égbolt, s a nemzeti megújhodás jegyében megindult a keresztény nemzeti irányzat térhódítása úgy politikai, mint gazdasági téren. 1920. évben az uj kormányzat első feladatának ismerte föl az iparügyek fölkarolását. Amire szükség is volt, mert a válságos 5 év alatt az ipar mérhetetlen sok k á rt sz e n ved e 11. Evégből a kereskedelmi kormány kinevezte Pálf> Dánielt kisipari miniszteri biztossá, hogy ő közvetlenül gondozza a kézműipar szükségleteit. Erre mi küldöttséggel üdvözöltük az uj miniszteri biztost hivatalba lépése alkalmából és kértük az akkor aktuális ügyekben támogatását, nevezetesen a tanonciskolának részben az esti órákba visz- helyezését, a rajz- és hittannak pedig vasárnapra áttételét, valamint a munkakönyvek és iparjogok kiadásának megszigorítását, továbbá ipari anyagok kiutalását. Kisebb mértékben részesültek is tagjaink kedvezményes áru anyagokban, pl. tűzzel dolgozók: szén és koksz anyagot, mások karbid, bőrenyv, drót és szegeket kaptak. Ipartestületünk egyben szolgálatára állott a nemzet újjáépítő munkájának: Tanoncai közt a leromlott fegyelmet helyreállította azzal, hogy bevezette a tanoncok kötelező hitoktatását és templomba járását. Elöljáró tagjaink között pedig tisztogatást tartott, s a tanúsított politikai magatartásukért egyeseket kizárt az elöljáróságból. Népes küldöttséget vezetett az elnök, Milosevics János nemzetgyűlési képviselő kalauzolásával a kereskedelmi miniszterhez és élőszóval terjesztette elő az emlékiratban lefektetett kérelmet, amely a régi ipartörvény 6, 7. és 101. §-ainak sérelmes rendelkezései nyomán fölburjánzott kontárkodás megfékezését kérte. 1920-ban a társas élet fejlesztésére; megalakították tagjaink az Iparosok és kereskedők körét, Alapítási áV Ki mint vet, úgy arat, 1IW- Mauthner magnál jobbat sehol sem kaphat I ÜÄUTHNER ÖDÖN magtermelő és magkereskedelmi részvénytársaság BUDAPEST, vii. Rottenbiller-utca 33. II IV. Kossuth Lafos-utca 4. szám Sürgönyeim: MAUTHNEREK. TELEFON: J. 463 65. || a tePenCPeilÖíeK (emplOülálial SZeiflDGil. “**2 *v Uj nagy főárjegyzék, mely növényárjegyzéiset is tartalmaz, Ingyen és bérmentve.
