Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1931-02-01 / 5. szám

1®. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 5 szám. ségében tartja I. rendes közgyűlését. Indítványok és kérelmek legkésőbb 3 nappal a közgyűlés előtt írás­ban beadandók. A közgyűlést barátságos vacsora követi, melyen a tagok és a vendégek részvételét kérik családjaikkal együtt. A teríték ára 1 P 20 fillér. Alakuló gyűlés. A Zilahy Imre vendéglőjében nagy sikerrel működő asztaltársaság január 25-én véglegesen megalakult. Elnök ismét az alapitó Mák Géza építész lett, titkár Deutsh Frigyes, főpénztáros Zilahy Imre. Társasosszűjövetelek. A Ház- és telektulajdono­sok egyesülete január 29-én fényesen sikerült mű­soros teaestélyt rendezett, melyen vendégek is nagy számmal jelentek meg. Megjelent az estélyen Szabó Kálmán bíró és Kádár József jegyző is. Február i. Aki jól akar mulatni, menjen el a SASC jelmezestélyére. Kantler vendéglő este 8 óra. Pro Hungária. Minden olyan magyar ügyet, mely nemzetünket előre viszi a nagy cél felé, a Pro Hungária N. V. Sz. teljes lélekkel és buzgalommal karol fel és munkál önzetlenül, magyar érzésének teljességében. Sashalom szegényeinek ügyét is pá­ratlan buzgalommal viszi előre. Nem volt olyan aka­dály, mely szerető szivük, meleg szeretet ük buzgal­mára meg ne dőlt volna, a minisztériumoktól, a segítő országos akcióktól, amennyit lehetett, megszereztek a szegényeik számára; nap, nap mellett a község házánál dolgoznak, osztanak, járják a község utcáit és felkeresik a szegényeket. Különösen kiemelkedik fáradhatatlan buzgalmával Törzs Artur erdőtanácsos neje, aki még csak rövid ideje lakosa a községnek, továbbá Föld váry Györgyné, aki már régebben mun­kálkodik csendben. De nincs a. tagok közt egy sem, aki szeretettel ne áldozná idejét, erejét és szeretetét az ügynek. Víg Jánosné, Malovecz Ferencné alelnökök, most a »Magyar est« sikerén fáradoznak és buzgól­kodnak és csatlakozik hozzájuk az asszonyok és lányok serege, hogy szép honi (pettyes) ruhájukkal és magyar táncukkal is magyar érzelmüket nyilvá­nítsák. Febr. 7-én este 8 órakor a Kantler-féle ven­déglő nagytermében lesz a Pro Hungária sashalmi csoportjának, magas színvonalú műsoros »Magyar estje.« ; A képviselőtestület gyűlése. A jan. 27-én tartott rendkivüli képviselőtestületi gyűlést Szabó Kálmán bíró a magyar Hiszekeggyel nyitotta meg. A jegy­zőkönyv hitelesítésére Bartl Tivadar és Zagyva Jó­zsef községi képviselőket kérte fel. A tárgysorozatot Kádár József jegyző adta elő. Bemutatta az elöl­járóság javaslatát, melyben kérik, hogy Sashalom községet a budapesti kir. járásbíróság hatáskörébe utalják. Bemutatja a községi átdolgozott szabály­rendeletet, melyet egyhangúlag elfogadtak s jóvá­hagyás után kinyomatnak. A községi fizetett tűzoltók fizetését, családi pótlékát és munkabeosztását tár­gyalták s kimondotta a képviselőtestület, hogy sza­bad napokon a községi biró közmunkára rendelheti, abban az esetben, ha a parancsnok a tűzoltónak hivatalos elfoglaltságot nem ad. Széljegyzetek az iskolánkivüli népműveléshez. Nagyon szép gondolat volt az iskolánkivüli népműve­lés életrehozatala Pestvármegyében. Agorasztó Ti­vadar és Nikelszky Zoltán alapozták meg a tetté vált gondolatot. Padányi Andor alatt virágzásának tetőpontjára jutott. Kehrer Károly igy vette át és melegen ápolva igyekezett még tökéletesebbé fejlesz­teni. Kiváló gondnokok kezébe tették le a hazafias munka vezetését. Rákosszentmihályon László István. Sashalmon Deszkás Gusztáv nagyszerű eredménye­ket ért el. Sashalmon Kovács Józsefnek volt dédel­getett. kedvence a népművelés; fel is szerelte gazda­gon, zongorával, harmóniummal, zenekarral; díjazott, nívós, tartalmas, vonzó előadások voltak. Jött a ta­karékossági roham, a vármegye mélyen leszállította a költségekhez hozzájárulását, már-már kimúlás fe­nyegette a szép intézményt. Azonban vannak kultur- érzékü községi vezetők, kik ügyes körültekintéssel módot találnak, hogy ismét megizmosodjék ez a szép intézmény. Viszont akad olyan vezető is, ki még a kultúra fejlődésének rovására is makacson takarékos­kodik. Oly kevés az a hozzájárulás, melyet a vár­megye meghagyott, hogy abból élni nem lehet. Van a magyar néptanítóban ambíció és hivatásszere­tet, de végre mindennek van határa. Csak a tanító az, kitől minden téren áldozatteljes munkát követel­nek. Nem is a pénz védelmére szólunk itt, hanem a kultúra, védelmére. Mert látom azt a munkát, melyet Sashalmon a két állami elemi iskola vezetője kifejt a népművelés érdekében. De azt is látom, hogy kap egy iskola tiz előadás rendezésére .utasítást és ebből csak egyet díjaznak —- négy, mondd négy pengővel! Ezek után pillantsunk be Sashalom nagyközség 1931. évi költségvetésének egyházat és kultúrát támogató rovatába. Sötét lap, mely elhomályosítja a kultúra eddig virágzó berkeit. Nézzük csak a népm'^elés rovatot, a sovány hozzájárulásból 1700 pengő a csök­kentés. A gazdasági továbbképző iskola évi csekély 250 pengő, a hitoktatás dija teljesen kimaradt. A tan­kötelesek összeírására eddig zavartalanul felvett 380 pengőt teljesen törölték. Itt Sashalmon, ahol oly nagy a néphullámzás, ahol 80- 100 eltitkolt isko­lázatlan tanuló bujdos, itt nincs szükség ellenőrző összeírásra? Most jön a legkirívóbb, úgynevezett ta­karékossági akció. Sashalom a róm. kath. egyház óriási erőfeszítéssel, 9600 pengő hozzájárulással fenn­tartotta a róm .kath. polgári leányiskolát. Ennek a községnek 80 százaléka róm. kath., igy valószínűleg az adófizetőké is. Ebbe az iskolába felvesznek és tandíjkedvezményben részesítenek minden tanulót, valláskülönbség nélkül és akkor azt az igazán csekély évi 3000 pengő segélyt redukálja a költségvetés 1500 pengőre. Hol van itt a kulturális érzék? Hol van itt a szépen lendülő nagy nemzeti vallásos irány­zatú kultúrának a támogatása? Ezen segíteni kell s reméljük, hogy mielőbb helyre is állítják a régi álla­potot, sőt nemcsak helyreállítani kell azt, hanem, mint eddig, úgy a jövőben is a község fejlődéséhez mérten fejleszteni kötelesség. Ipariskolai gyűlés. A sashalmi községi iparos- tanonciskola felügyelőbizottsága Ovardits Ferenc el­nöklete alatt ülést tartott, melyen Deszkás Gusztáv igazgató részletes jelentést tett a tanonook félévi elő­meneteléről és magaviseletéről. Sajnálattal jelenti be, hogy az oktató testület egy renitens és makacsul visszaeső tanonccal szemben kénytelen a legsúlyosabb fenyítéket javasolni. A javaslatot a felügyelőbizottság egyhangúlag elfogadja és példányujtáskép kimondja, hogy az illető tanoncot három hónapra az iskolából kirekeszti s tanoncidejének ugyanennyi idővel meg­köss zab b it ásá t j avas o Íja. A Lira Dalkör ünnepélye! A Hidas vendéglő­ben ünnepelte a dalkar egyik buzgó tagjának neve- napját. A szeretet és megbecsülés jegyében folyt le a meleg ünnepség. 'öj temetkezési vállalat Sashalmon. A széleskör­ben ismert Untsch Márton uj vállalkozásba^ fogott. Temetkező vállalatot nyitott Sashalmon. Érdekes, hogy Untsch is, mint Adámy Oszkár, hires mulat- tatója az élőknek, s most ő is a halottaknál keresi megélhetését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom