Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1931-09-05 / 36. szám
35. szám. RÁKOS VIDÉKÉ 9. oldal. lag városi temető rendszerre. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy Berlin közigazgatási területén 238 temető van, összesen 1029 hektárnyi területen. A 238 temető közül csak 87 városi, összesen 431 hektárnyi területen. 124 temető az evangélikus egyházközség tulajdona, 8 temető a római katholikus egyházé, 6 a zsidó egyházé. * Emlékezetes, hogy 1927. julius 15-én elégett a bécsi igazságügyi palota és a tűzben elhamvadt Bécs város tiz kerületének telekkönyve, mely 18.000 betétből állott. A telekkönyvet a régi módon készítetitek el újra. A munkálatok ötnegyed évig tartottak. A 18.000 betétet 468 bőrkötéses könyvbe kötötték be. A munkálatokat 20 telekkönyvezető felügyelete mellett 9 hónapon át 20—30 megbizott tisztviselő végezte. Az özv. Bállá Ignácné zenetanfolyamán hegedű- oktatás is lesz. Tandíj havi 10 pengő. Ilona-utca 26. A Csillag koma táskája. Érdekes valami az, hogy a közszáj a nagyon ismert vagy nagyon népszerű embereket becéző névvel vagy jelzővel ruházza jel, s az azután úgy rajta marad a tulajdonosán, hogy senki máskép nem emlegetné. Mint, ahogy a minap Vendégül nálunk járt, példátlanul népszerű newyorki polgármestert mindenki csak Jimmy-nek hivja, úgy nálunk is az egész község csak »Géza bácsidnak nevezte a Rákosszentmihályt Nagykaszinó rajongva szeretett, első elnökét, Farkas Gézát, — még régebben »Feri bácsi« volt, az alapitó gárda vidám és közszeretetben álló Schmidlechner Nándor, —- »Vittek gróf«., a nemrég elhunyt gavallér Vittek Vilmos és »Röhl papa« a néhány hete utolsó útjára kisért derék Röhl Károly polgártársunk. Van, aki már gyermekkorában kapja a becéző nevet, mint nagy Írónk Sípulusz, (Rákosi Viktor) vagy nálunk Greszler Jenő miniszteri tanácsos, akit mindenki »Táti«-nak nevezett, mig csak niéltóságos ur nem lett, vagy esetleg talán még azóta is, — meg ia Rákos Vidéke szerkesztője, akit jó harminc éven át »Blekk«-nék titulálták a pajtásai. De hát nem az a célunk,hogy valamennyi népszáj- adta nevet elsoroljunk, — ámbár elég érdekes feladatot tűzne maga elé, aki az összegyűjtésére Vállalkoznék, hanem mindezt azért bocsájtottuk előre, hogy elmondhassuk, hogy a napokban elhunyt Csillag Szilárd dr. ügyvédet senki másként nem emlegette ia baráti körben, mint »Csillag koma«. Miként maradt rajta, ki nevezte el, én bizony nem tudom., de az úgy költ, valahányszor a tarokk vagy alsós partihoz hiányzott a szükségeltető partner, a várakozók azzal Vigasztalták magukat és egymást, hogy nem baj, mindjárt itt lesz a Csillag koma. Csillag koma hűségesen meg is érkezett, sok tiz esztendőn át a délelőtti söröző kompániába, a vacsoraelötti sörözésre és a hét különböző napjain más-más helyre kitűzött partira. Me gérkezett, kezében az elmaradhatatlan kézitáskájával, amelyet régi fajta, nagyobb méretű aktatáskának gondolt volna az avatatlan, azonban papirnémű nem igen akadék benne, hacsak nem egy kisebb darabka ujságrész, amely a hirtelen pipatisztitás műveletének lebonyolításában tehet hasznos szolgálatot. Ámde, ha irományféle nem is akadt a rejtelmes táskában, volt abban mindenféle, ami az ilyen társaságbeli, hasznos koma kényelméhez és jólétéhez szükséges. Hát én bizony nem igen tudom pontosan elsorolni ia sok mindenfélét, de annyit tudok, mert be sokszor láttam! hogy Volt benne hosszabbszáru, csutorás tajték »pipa«, meg rövidszáru, kis makra- pipa. Volt kis zacskóban jóféle szüzdohány. Pipa- szurkáló és tartálék gyufa. Pipatisztitó toll és mint mondám, némi ujságpapiros. Okvetlenül volt egy pakli tarokk, m\eg egy pakli magyar kártya. Nem esküszöm meg rá, de bizonyára jól emlékszem, hogy egy skatulya szódabikarbóna és múlhatatlanul, — mert erre már tanúbizonyságra is vállalkozom, — gusztusos vadásziive gben némi jóféle, kisütön- főtt, hamisítatlan papramorgó. Akadt még egyéb más praktikus használati cikk is néhány féle, de ezeket már gyarló memóriám nem tudja közelebbről megjelölni. Természetesen a vadász-felszerelés sokkal nagyobb arányú és komplikáltabb volt; —- ez a kis táska csak a mindennapi szerény partik és csendes kVaterkázAsok céljaira szolgált, az elmaradhatatlan szögedi bicskával egyetemben, amely, mint állandóan szükséges és nélkülözhetetlen, még a jrakkos disz- lakomákon is az ezüst evökést helyettesitő eszköz, csak ritkán tartózkodott a táskában, hanem állandó lakásául a nadrág vagy mellényzsebet tisztelte. Akármire volt szükség, nem kellett külső segítség: — Hadd csak, pajtás, itt van-e, nesze, a tásk faiban. Van ám nékem ilyesmim, mert nem tudja az embör, hogy mikor veszi hasznát, —- szólt a koma, ilyenkor és akkurátos, tempósma gyárosán kinyitotta a kistaskát Vs rövidke kutatás után kiszedte belőle a kívánt holmit. A kistáskában csudálatosképen mindig minden Volt. Fgy életmüvész, életet, pajtást, apró örömöket szerető, derűs, jóizü magyar ember köznapi boldogságának minden kelléke. A kistáska üresen hever a szoba sarkában. Csillag koma nem csillagos, szögedi bicskával szeli már a szalonnát. SASHALMI HÍREK. , Rovatvezető: Zagyva József. Október U. A sashalmi róm. kath. ifjúság műkedvelő gárdája szorgalmasan készülődik az október 4-ki vallásos tárgyú előadásra. Polisó László és Hanuszék Lajos irányítják. Az előadást Kantler György Parkvendéglőjének disztermében tartják. Céllövő verseny. A sashalmi polgári lövész egylet házi céllövő versenyét aug. 29-én délután 4 órakor tartotta meg a polgárság nagy érdeklődése mellett. A gyülekezés már délután fél 4 órakor volt. A vendégeket a lövész egylet agilis vezetője, nemes Készé- gits Fedor alezredes fogadta. A verseny nagy élénkséggel folyt le. A versenyzők legjobb tudásukkal mélyedtek a versenybe. A zsűri tagjai voltak Höfer István ny. tábornok, Mayer Ferenc ezredes, Pawlas Gyula ezredes és Rozlotnik Mihály tisztviselő. Versenyeredmény: az I. csoportban első lett Mayer Ferenc ezredes 95 egységgel, második Riha Gyula isk. igazgató 92 egységgel, harmadik vitéz Kovács Jenő 88, Kovács Tibold 88, Schäfer Gyula 88, Valintsák Ferenc 88, Pawlas Gyula ny. ezredes 87, Mihalik
