Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1931-09-05 / 36. szám

XXXI. évfolyam. Rákosszentmihály, 1931. vasárnap, szeptember 5. 36. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Posfatakarékpénztári csekkszámla: 647. sz Főjegyző vála sztás. A vármegyei hivatalos lap vasárnapi száma közli a rákosszentmihályi főjegyzői állásra vonatkozó pályá­zati hirdetést, a mi annyit jelent, hogy szeptember vége felé uj főjegyzője lesz Rákosszentmihálynak, Krenedits Sándor örökébe utódot választ a képviselőtestület. Csaknem mindenütt és mindenkor izgalmas ese­ményt jelent ez az életbevágó fontosságú aktus, a mely­nek jelentősége épen olyan nagy a pályázókra, mint a községre nézve, a melynek irányítása és további sorsá­nak alakulása függ a vezető tisztviselőtől, a kit a maga élére állít. Rákosszentmihály azzal a szerencsével dicse­kedhetik, hogy semmi gondot sem jelent számára a főjegyzőválasztás és nem okoz álmatlan éjszakákat és izgalmas nappalokat a pályázóknak sem, mert ez a ver­seny még a start előtt eldőlt. Dibusz Sándor lesz Rá­kosszentmihály főjegyzője és ha akad is esetleg merész vállalkozó, a ki nem sajnálja az elpocsékolt árkus pa­pirost, — legfeljebb a statiszta szerepére vállalkozhatik az egyhangúlag megválasztott diadalmenetében. Hálával gondolhat Rákosszentmihály a Gondviselő kegyére, hogy ilyen szerencsés helyzettel áldotta meg épen a legválságosabb pillanatokban. Az ilyen nagyje­lentőségű választás ugyanis rendszerint szomorú ajkai­mul szolgál arra, hogy az érdekelt község társadalmát végleg felkavarja és az amúgy is sajnálatos ellentéteket halálos gyűlölködéssé mélyítse el. Nálunk most az a módfelett szerencsés eset fordul elő, hogy főjegyző­jelöltünk a község minden polgára bizalmának egyaránt letéteményese. Dibusz Sándorban nemcsak minden te­kintetben rátermett, kitünően jártas, szorgalmas és pél­dás jellemű vezetőt nyer Rákosszentmihály, hanem az ő megválasztását óhajtja és minden tekintetben helyesli hivatali felsöbbsége, minden árnyalati különbség nélkül egyhangúlag akarja a község képviselőtestülete és egy- értelemmel örömmel fogadja a község egész közönsége. Ezért lesz egyrészt puszta alakszerűség nálunk a főjegyző választás és ezért tekintjük másrészről azt a szokottnál is nagyobb jelentőségű eseménynek, amelytől még talán a társadalmunkban egy idő óta sajnálatosan dúló, de tárgyi okokra egyáltalán nem támaszkodó visszavonásnak is megszűnéséi, vagy talán enyhülését lehet remélni. Mindenesetre itt az alkalom, hogy ki-ki számot vessen a lelkiismeretével és ha a békétlenséget nem csupán mint öncélt gyakorolja, bűnös kedvtelésből, a mindenki számára szimpatikus és mindenkinek bizal­mával egyaránt rendelkező uj vezető személyének kap­csolatában, a személyeskedő gyűlölködést megszüntesse és békés jóakarattal igyekezzék e nehéz időkben a község és ezzel mindnyájunk javának előmozdításán. Az idő sok sebet behegeszt; s akiben csakugyan jóakarat van, szívesen ragadja meg az alkalmai, hogy a pél­dásan szép, egyhangú és minden irányban népszerű választás lelket melegítő fényénél, szive jégkérgét le­olvassza és a rombolás helyett az építő munka harco­sává szegődjék. Dibusz Sándor működésétől sok szépet és jót várunk, de már maga ez az általános bizalom, amely őt körülveszi, egymagában olyan dicsérete működésének és egyéni tulajdonainak, amire méltán büszke lehet, s amelyet gazdag jutalomként könyvelhet el. A pályáján pedig nem fog soha sem irányt téveszteni, mert hiszen Krenedits Sándor oldalán tanulta meg a községi jegyző ezerfelé ágazó, terhes és nehéz, főként pedig igen nagy tapintatot követelő munkálkodásának minden csinját- binját. Jól tanulta meg: ezt bizonyítja az a rengeteg ember, akinek tiz esztendő alatt ügyes-bajos dolga akadt vele a községházán és ezt bizonyítja hivatali felsöbbsége is, midőn a község egyhangú óhajtását méltányolva, megválasztását lehetővé teszi és a képvi­selőtestület ez irányban ismételten kifejezett szándékát örömmel és helyesléssel fogadja. Őszintén kívánjuk, hogy Dibusz Sándor hasonló sikerrel folytassa azt a nehéz munkát, amelyet nagy­szerű elődje három évtizeden át Rákosszentmihályért végzett és a maga szelíd és szeretetreméltó egyénisé­gével a békés, dolgozó társadalom középpontja és vezére lehessen. Aikeiés a BUkkön. Irta: Pillér György. (Folytatás.) Gyönyörű szép részen, de még mindig felfelé ro­hanunk és végre az ut baloldalán egyszer csak nagy területen fenyőfa lesz látható. Csodás Istenem! A magyar bükkben vagyok és fenyőfa. Mi ez kérem? Ez a Bükkbegység itteni legmagasabb pont ja és ügy hívják, hogy »Hollótető« (664 méter magas). Sik területen, kevés-több évszázados fenyőfa kö­rül áll a magy. kir. »Erdőör«-lak. A magyar állam- hatalom egyetlen exponense az erdőör itten. Kedves olvasó, érdemes ezt jól megjegyezni. Mert e helyről és az erdőőr küldi az időjárási jelenté­seket a kulturvilágba. A motor pöfögve-zakatolva fut. Ám egyszer csak elhalkul — majd teljesen elcsendesedik. A kerekek nyikorognak és mi rémültein vesszük észre, hogy gáz nélkül, teljes láb fékkel, nem esünk, de zuhanunk lefelé. Elérkeztünk Lillafüred—Éger-felé tendáló zó­nájához. Előttünk van egy 28—30 kilométeres útszakasz. tHT Lapunk mai száma 12 Gidai*

Next

/
Oldalképek
Tartalom