Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1931-08-30 / 35. szám
XXXI. évfolyam. Rákosszentmihály, 1931. vasárnap, augusztus 30. 35. szám. RÁKOS VIDÉKE tArsadalmi, közigazgatAsi és közgazdasAgi hetilap. rAkosszentmihAly nagyközség és szAmos egyesület hívai amis lapja, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő : BALÁZSOV1CH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztári csekkszámla: 647. sz Három hónapos színházi évad. Elmentek a színészek, elcsendesült a terem, véget ért a rákosszentmihályi színházi évad. Szükséges és hasznos ilyenkor, hogy a rendes gazda mérleget készítsen és számot vessen, vájjon mi és mennyi az .elmúlt időszak nyeresége és ha volt esetleg, veszMielőtt ezt a számvetést megtennénk, őszintén és leplezetlenül rá kell. mutatnunk néhány mozzanatra, amely az idei színházi évadunkat megelőzte. Köztudomású dolog, hogy a főváros szélén fekvő \ Rákosszentmihályt Deák Lőrinc színtársulata hódította meg a vidéki színészet számára. Deák éveken át olyan sikerrel működött nálunk, hogy személyes híveivé tette közönségünk tekintélyes részét. Midőn a legutóbbi évadban uj kerületet kapott, Szabó Ferencet jelölték ki színigazgatónkul. A helybeli szinpár- toló bizottság kérelme ellenére az Orsz. Szinészegye- sület ezt az intézkedést nem változtatja meg, amibe, bár nem könnyen, belenyugodtunk, mert hiszen az érdemes Szabó Ferenc múltja, működése és művészi értéke ismeretes volt előttünk. Ellenben Szabó Ferenc társulata az egész évadban súlyos nehézségekkel küzdött és a vergődő igazgató egyáltalán nem. gondolt a szentmihályi évad előkészitésével, csak április végén jelentkezett azzal, hogy másnap be akar vonulni községünkbe, de ugyanezen a napon a szinész- egyésület Rákosszentmihályt a Kallós József igazgató kerületébe utalta át és Szabóval egyidőben Kallós is jelentkezett, hogy megkezdi előadásainak sorozatát. Nem csodálható, hogy vezető társadalmunkban ez az eljárás visszatetszést keltett. Az a közönség, mely a színészetért annyit tett és a szinpártoló bizottsággal a társulata fogadására szervezetten készül; a rná- ' sík oldalról cserben hagyva és nemi méltányolva, — nemi vállalkozhatott rá, hogy egyik napról a másikra az évadot előkészítse és az érdemes igazgatókkal szemben az ismeretlen társulatot fogadja, mintegy parancsszóra, szerétetébe. Az idő is a legalkalmatla- nább volt: iskolai vizsgálatok, évzáró ünnepélyek, kápolna előadás, képviselőválasztások, a kaszinó termet már öt-hat hétre előre, csaknem minden jobb napra lekötötték. Kallós József színigazgató tehát a termet nem kaphatta meg és minden biztatás és remény nélkül, a saját szakállára, — lesz ahogy lesz —- a Világ mozgót bérelte ki és ott kezdte meg előadásainak sorozatát. Ennyi az előzmény: most következik a mérleg. Kallós József igazgató, szívós, jóakaratu, odaadó ...üzletembernek bizonyult, akinek számítása minden vá rakozáson felül bevált. Nem csak gyökeret tudott verni a nehéz körülmiények között is, — hanem, a mire még nem volt példa községünkben, — három hónapos évadot tudott, saját elismerése szerint is sikeresen eltölteni Szentmihályon, amiolyan eredmény és olyan érdem, hogy mindenki hálás elismerésére méltó. Titka: a közvetlenség a közönséggel és a kisebb méretű és. igényű társulat olcsósága. A mi közönségünk, most már látni kell mindenkinek, a mai nehéz viszonyok között, elsősorban az olcsóságnak örül, mert nincs pénze a drágább szórakozásra. A téli évadban sem volt, s ezért sok budapesti színházi estéről elmaradt, szívesen nézte meg tehát a nem látott darabokat és mulatott néhány habosért idehaza. Nagyobb társulat ezt nem! tehette volna, de Kallós József, szerényebb eszközeivel célt ért. A legnagyobb eredmény, hogy uj színházi közönséget nevelt községünkben. Olyan tömegek látogatták rendszeresen az előadásokat, amelyeket eddig soha, semmivel be nem lehetett a terembe csalogatni. Ez pedig nagy szó, mert azt jelenti, hogy meglelték az utat a közönség szélesebb rétegeinek mozgásba hozására. Ezentúl tehát nemcsak az a társadalmi rész viseli a színészet fentartásának terhét, amely eddig is mindig mindent vállalt, hanem segítségére lesznek a tömegek is. Sőt, Kallós igazgatónak épen a régebbi szinházfentartó közönséget kell még ezentúl megnyerni, mert a fenforgó körülmények között ennek csak kis része látogatta az előadásokat. A mérleg nyereségrovata tehát igen tekintélyes értékkel dicsekedhetik. Ide kell még néhány jobb és értékesebb estét is számitani, a kis társulatból néhány jóravaló, hivatott és hamar nagy népszerűségre emelkedett színészt, sok kitűnő vendégszereplést, Kallós József igazgató feltétlen jóakaratát, ügyességét és buzgóságát, — s elmondjuk, hogy nem csak megélt nálunk, társulatával együtt egy negyed éven át, hanem jó emlékkel távozik és meg tudta magát velünk őszintén szerettetni. A veszteség oldalt a jobb jövő reményében rö- videbbre fogjuk. Itt a legérzékenyebb pont a kétségtelen színvonal csökkenés a Deák-féle előadásokkal szemben. Felületesség a rendezésben, hanyatlás a műsorban, szűkös és szegényes eszközök szinészek- ben és tárgyiakban egyaránt. Kívánnunk kell több gondosságot és szorgalmat, szigorúbb kritikát a darabokkal szemben és főként a jó Ízlés és erkül:si szempontok szigorúbb védelmét. Ha sikamlós darab kerül sorra, jelezzék azt a Szinlapon és akkor senki sem panaszkodhatik, hogy váratlanul került és akarata ellenére nem megfelelő helyzetbe. Ami a darabok gyengeségét és Ízlésbeli hanyatlását illeti, arról különben a fővárosi színházak teLapunk mai száma 12 oldal
