Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1931-08-09 / 32. szám

32. szám. RAK OS VIDÉKÉ 9. oldal. A „Pro Hungária“ Nők Világszövetségének zászlószentelő ünnepélye. A „Pro Hungária“ Nők Világszövetsége augusztus 23-án fogja a Szövetség zászlaját ünnepélyes keretek között felszenteltetni. Zászlóanya dr. Réthey Ferencné lesz. A Szövetség külföldi szervezeteinek számos képviselője Buda­pestre érkezik az ünnepélyre. A youngstowni »Pro Hungária« 8 tagja Zsámboky Ti vadamé elnök veze­tése alatt vesz részt. A hollandiai »Pro Hungária« szervezetek 30 tagú küldöttségét Kunéry Lily főtitkár vezeti. Igen sok magyarországi nőegyesület beje­lentette részt vételét már eddig a magyar nők reví­ziós zászlajának felszentelő ünnepségére. Világjamboree Gödöllőn. A cserkészek nem­zetközi kongresszusát az idén Badenben tartották. Teleky Pál gróf meghívására kimondották, hogy az 1933. évi világjamboree Gödöllőn lesz. A közönség érdeke. A bécsi villamosvasút minden héten ujságközlemények és hirdetés utján értesíti a közönséget, hogy a következő szombaton mely vonalain és mennyi idővel hosszabbítja meg az éjjeli közlekedést, aszerint, amint a közönség ér­deke, az időjárás és egyéb körülmények szüksé­gessé teszik. A bécsi villamos menetrend tehát nem merev dogma, hanem ott mindenkor a közönség érdeke az irányadó és azzal is gondolnak, hogy szép időben a kirándulóknak éjjel is rendelkezésére álljon a villamos, mert tudják azt, hogy a villamos van a közönségért és nem megfordítva. A tanulságos pél­dából okulhatnának mifelénk is. Újpestnek jó ! A fővaros vezetősége és Újpest polgármestere beható tárgyalás után megállapodott abban, hogy a Szent László-utat egyenes irányban meghosszabbítják Újpestig. A fóti és környékbeli gazdálkodók tehát kerülő nélkül juthatnak, még pe­dig járható utón a fővárosba. Mit szóljunk mi? Har­minc év óta nem tudjuk kivivni, hogy a 800 méteres fővárosi utacskát rendbehozzák és igy megközelit- hessük a Kerepesi-utat! Pedig a mi közönségünk naponta Budapestre jár, ott dolgozik, ott költ, ott fizeti kereseti adóját, minden izében fővárosi közön­ség és még sem érdemel annyit, hogy ezzel a cse­kélységgel egyik életfeltételét megadják. A fóti föld­műves megérdemli. Nem irigyeljük tőle, különben is a piac érdekei is közrejátszanak, de a sok évtizedes mellőzés és ridegség mégis jogos háborgást indit a lelkűnkben. Uj terv a haíálsorompó ügyében. Meleghv Gyula és Acsay László közmunkatanácsi mérnökök tervezetet terjesztettek Sipőoz polgármester elé a halálsorompó kérdés megoldásáról. A tervezet sze­rint a ceglédi vonatokat Kőbánya—Kispest állomás után a Vasgyár-utcánál kiágazó és az összekötő vas­úti hid felé vezető vonalra kell irányítani, ahonnan 600 méteres összekötő vágánypár kiépítésével a Kör­vasúién a Keleti-pályaudvarra futhatnak be a vona­tok. A kérdés tanulmányozására kiküldött bizott­ság a tervet beható megvitatás tárgyává teszi. Visegrádra 22 perc alatt. Á'lami érdekeltséggel társaság alakul, amely siklóhajó közlekedést létesít Budapesttől Bécsig. Az uj hajójárattal a fővárostól Visegrádig 22 percig tartana az ut. A siklóhajó je­lentősége azonban nem annyira a gyons személy­szállításban, hanem inkább a romlandó élelmiszerek szállításában nyilvánul. fajtiszta piimuth és orpington jércéket és kakasokat vennék. i£üs»tliy Ferenc áll. tanitó, Pestújhely, Andrássy-ut 38, sz. (Iskola.) Ingatlanforgalmi iroda áthelyezés. Özv. Tóth Jánosné, közismert rákosszentmihályi ingatlanfor­galmi irodáját áthelyezte Budapestre, VIII., Rákóczi­éit 71., III. em. 9. ajtószám alá. Özv. Tóthné egyik legügyesebb ingatlan-ügynökünk, akinek irodája ren­geteg hasznos adattal rendelkezik, s igy budapesti szereplése bizonyára igen kedvező hatással lesz a rákosvidéki ingatlanforgalomra. ííwíi s¥i Ml IMI ÍMi MMM ÍMi iMl ilííl IWI ÍMi ÍMI IMI !M ÍMi ÍMi l!M I ÍMI ilM ! ÍM ÍM ÍMi! Muhi bácsi. (2)- Életkép. ­Irta: Erdős János dr. Kinyitás után első gondja, megnézni: hány a grádus, hogy áll az ablak közt a jövendölő barát csuklyája? Mert ez nagyban emeli tekintélyét, ha egyik-másik nagy jó uramnak felvilágosítást adhat arról az ördöngős barátról,, aki az időjárást előre meg tudja mondani. Valamikor a madár-kitöméshez is értett; de most már reszket a keze; nem tud jól nyúzni. Azok a meredt szemű baglyok is ő rá vallanak ott az állvány tetején. Kenegeti is őket majd minden nap kékkő- oldattal,, hogy pusztulásuknak elejét vegye. Úgy el­szuszog, úgy elpiszmog velők, mintha tulajdon gyer­mekei volnának. Mikor ezzel készen van, felhúzza a korra nézve körülbelül vele egy ivásu patikai órát, mert ahhoz csak ő ért. Pontosan is repetái, csak a mutatója ké­sik minden nap egy fertályt; különben nincs vele sok bay. Ezután megnézi a »defectus-könyvet« s még a nap sem kelt föl, már pattog a szén, izzik a windofen, nyúlik a szörp, csattog a mucilago, hubog a linimen- tum, forr a Vlemingkx-oldat. »Muki bácsi« laborál, sóivá 10 colál, filtrál, infundál, defectál, saturál, extra­hál, digerál, macerái, destillái, triturál, conquassál, concisál, decant ál, despumál, dihiál, concentrál, subli- mál, evaporál, crystallisál, clarificál, pulverisál, clut- riál, elixivál, edulcorál, alcoholisál, saponificál, meg a jó Isten tudná, még mit mindent nem csinál. És mind ezt pontosan, hivatalos rendelet szerint folytatni nem csekély higgadtságot és kézbefi ügyességet kí­ván; de egyebet aztán nem is igen. Kilenc óra felé jár az idő. Kezdődik az ambula- torium, megindul a dolog. Recept jön. Szigora pedantériával, hozzá illő tisztasággal intézi munkáját; a beteg nagyon íiny- nyás. A mozsarat, porkártyát most is úgy csattog­tatja, mintha másképen nem ,is lehetne. Ez is emeli renoméját a praxisban; mert micsoda mulya expe- ditió is volna az, ha nem harangoznának melléje a mozsárral; hogyne! ez olyan ünneplés szint köl­csönöz a dolognak, mint templom előtt az ágyúzás. Ha az orvosságra szép leány várakozik, nem állhatja meg, hogy mig az infusum felforr, próbára ne tegye: »elpirul-e még?« Mert hejh, nagy kale- faktor volt az öreg teljes életében! A szokás ő benne is természetté vált. Máskor meg egész sereg asszony-népség üli tele a patikát; kinek hideglelős, kinek egyéb bajban sínylődő betege van. Mindegyik a maga »receftjét« sürgeti, mert a beteg otthon már nem győzi várni. Szegény Muki bácsi majd szétreped az igyekezettől! Csak akkor hagynak neki békét, mikor ilyenféle apió cselhez folyamodik: — Mióta van rosszul a beteg? (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom