Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1931-07-12 / 28. szám
28 szám. RÁKOS VIDÉKÉ 9. oldal. A vasútvonal és a pályaudvar szomszédságában van az erődítés vonalának kezdete, az ut a mólókhoz. Az ut az erődítések vonalán megy keresztül. Látni a nagy kikötői ütegek, ágyuk csöveit és torkait, amint fenyegetően merednek a tenger felé. Itt már nagyon látni a nyomokat, hogy a tenger erre nem valami barátságos, sőt nagyon goromba. A kikötő kimosott partjai a felvágódó hullámok alapos munkáját igazolják. A partokon mindenütt nagy kő- és oem.en.t- tömbök, gerendákkal készenlétben a pusztítás pótlására, kijavítására várva. Szép napos idő van, de a ködös Albion felől nagyon fekete a tenger, a levegő meg olyan sürü, hogy késsel lehetne vágni. A mólón lévő világító-toronyban elhelyezett sziréna is munkában van. Másodpercenkint megszólal és belebőg a tengeri sötét levegőbe, jelzi az utat a hajóknak. Lent a tengerpart fövényén szegény emberek szedegetnek olyan dolgokat, amiket a tenger kidobói, fa, kagylók stb. A jó magas, tarajos hullámok elől ijedten ugrálnak félre, ne hogy besodorják őket magukkal. A kikötő legrégibb városrészében, az úgynevezett matrózvárosban az emberek komor arccal jár- nak-kelnek a piszkos, szűk, sikátorszerü utcákon, csak a gyerekek hangosak, játszanak, golyóznak, csigát hajtanak, őket még a megélhetés küzdelme nem kergette ki a tengerre. Vidámak, egészségesek, nagyokat nevetnek és kurjongatnak, mert a gyermek, ugylátszik, mindenütt egyforma, ők az élet virágai. Lassan besötétedik és a nap is beletemetkezett már Anglia felé a tengerbe, amelynek piszkos, füstös levegője nem engedi át bucsusugarait, pedig búcsút vesz, hogy másnap távol keleten, a felkelő nap országában újból kiteregesse a földre termékenyítő és áldó sugarait. A tenger most már háborog, mozog, mint a vadállat, amely az áldozatát, zsákmányát kaparintotta meg és nem engedi elvenni. Itt is sok áldozatot szed a tenger, és még most is őrzi annak a vizalatti, tengeralatti hadihajónak érckoporsóba zárt áldozatait, akik itt pihennek a mélyben és itt lelték halálukat az elsülyedt hajón. Ezeknek az emlékét őrzi a városban az a szép emlékmű, amit a háború után emeltek. A sziréna bugása is elhallgat és munkáját helyette átveszi a nagy világító-torony, amely ontja minden irányban forgó fénycsóváját, mint útjelző, a tengeren szüntelenül közlekedő hajóknak. Menjünk a Kék Fiaskóba Rákosszentmihály kedvelt szórakozóhelye. Cigányzene. Lakodalmaknak, bankettnek, társaságoknak külön terem. Elsőrangú uradalmi fajborok. — Friss csa- polásu Dréher Szent János sör. — Figyelmes kiszolgálás. Ifjú Rozmanitti János, Rákosi-ut 58. Az összes nyári permetező szerek! JBERKÓ FESTÉKHÍZ Rákosi-ut 41. — (Ügye)|ünk a címre !) Porfestékek Mindennemű Darált olaj festékek Szakszerű háztartási cikkek és Email, lakkfestékek kiszolgálás vegyi anyagok a legjobb minőségben legolcsóbb árban!!! Permetező- és porszivógép kölcsönzés ! Alapítási év 1910. Pártoljuk a tisztes kézműipart Simonits József nói- és férfiszabó műhelyét Budapestről Rákosszent- mihályra Fürdő-utca 10. szám alatti házába helyezte át. Készít nőikabátokat, kosztümöket eredeti modell szerint. Férfiruhát legmodernebb szabással. — Átalakításokat és javításokat elvállal. SASHALMI HÍREK. Rovatvezető : Zagyva József, A polgári iskolai tanulók helyzete. A Budapest felé tájékozódó polgári iskolai tanulók között nagy riadalmat keltett a főváros közoktatásügyi osztályának az a határozata, hogy a főváros környékének ama községeiből, hol polgári iskola van, nem vesz fel tanulót. Eddig mindig azzal okolták meg a szülők gyermekeik pesti iskoláztatását, hogy környékbeli községi vagy hitfelekezeti iskolákban magas a tandíj. Most ez az állítás is megdőlt, mert a főváros azt is kimondotta, hogy szeptembertől kezdve a főváros polgári iskoláiban is évi negyven pengő tandíj fizetendő. A tanulók havi villamos bérlete négy pengő', tehát igy a fővárosi iskolába járás évi 80 pengőbe kerül. Ezzel szemben például a sashalmi róm. kath. polgári leányiskolába járatás költsége az összes mellékdíjjal együtt kitesz évi 57 pengőt. A fővárosi iskolába járás alatt a tanulók testi épségén kívül erkölcsi veszélynek is ki vannak téve. A múlt héten beszámoltunk arról az áldozatkészségről, melyet a róm. kath. egyházközség az iskola tanulóinak érdekében valláskülönbség nélkül hoz. Csak tandíj elengedésében kétezerkilencszázötvein pengőt jelent ez. Bárki bizalommal fordulhat az egyházközség plébánosához, kérelme meghallgatásra fog találni. Mindazok, akik a tanulók érdekét szivükön viselik, győzzék meg a szülőket arról, hogy a helybeli iskoláztatás, úgy erkölcsi, mint anyagi szempontból sokkal előnyösebb, úgy a tanulóra, mint a szülőre. Ami pedig az iskola befogadóképességét illeti, itt is felesleges az aggodalom, mert kétszáz tanulót könnyen befogad az iskola, egyhuzamos tanítás mellett is. Ami pedig az iskola jellegét illeti, az aggodalmaskodókat megnyugtathatja az, hogy ebben az iskolában sohasem, mérték a gyermeket vallása szerint és minden tanuló szabadon gyakorolhatta vallásbeli kötelességét. Ami pedig a fiuk iskoláztatását illeti, ép ilyen bizalommal és szeretettel ajánljuk figyelmükbe és pártfogásukba a közel szomszédságban levő és kiváló tanerőkkel rendelkező rákosszemtmihályi polgári fiú iskolát. A Pöltl »gó/yások« diadalmas útja. A Pöltl család már közel egy évszázada ismeretes mint kiváló érzékű galamb t enyésztő. A szaklapok már évekkel ezelőtt elismerték a Pöltl »gólyás« postagalambok kiváló repülő képességét. A Németország és Magyar- ország postagalambtenyésztői között most folyó versenyben is büszkén tekinthetnek a magyar galamb- tenyésztők a Pöltl testvérek galambjai eredményére. A versenyt a Columbia Postagalamb Sport Egyesület rendezi. Az első indítás Melkből történt, a 2. Linzből, a 3. Passauból. Az első versenyben arany érmet nyert két helyen, a Linz-budapesti versenyben 2. dijat nyert, a Passau—Budapest 450 kilométeres nagy táv-versenyben pedig a Pöltl testvérek galambja érkezett be elsőnek Magyarországra s megnyerte a Columbia tiszteletdiját. A győzelmek értékét növelte az, hogy a frankfurti postagalambtenyésztők nagy
