Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1931-07-05 / 27. szám
27. szám. RÁKOS VIDÉKE 3. oldal testvérét, Jánost, veszedelmes csatárt, a fáradhatatlan Kovács Jóskát, a hűségesen játszó Zsaludek Antalt és Pornói hatalmas lövéseit. Takács Márton egykor gyakorlott, ügyes futballista rutinját mutatta és mesteri cselezésével, lefutásával és beadásával1 a mérkőzés egyik legszebb mozzanatát produkálta. Nem kisebb elismerést érdemel azonban a csapat többi tagja: Szanyi Ernő, Labbancz Jenő, a kitűnő góllövő, Balogh Sándor és Weinwurm János is. A cserkészek közül a nagyszerű Szénás Lacit már méltattuk, rajta kivül feltűnően kiemelendő volt Mühlbeck Károly, aki sok támadást akasztott meg Pecool Lászlóval. A csatársorban a legveszedelmesebb támadásokat Maros Antal és Olajos; Kálmán irányította. Méltó és megértő társaik voltak László Dezső, illetve Dobrovics Andor, Cudlin Tivadar és Gelle József, mig a védelemben Jandl Mihály, Horváth László és Matyó József a kapus ügyeskedett. A mérkőzés részletes lefolyásáról egyébként a következő sportszerű tudósításunk számol be: Szokatlan előkelő és szépszámú közönség volt vasárnap az RTK pálya vendége. Nem is csoda, mert a Krédó énekkar és a cserkészcsapat fuballis- tái mérkőztek egymással s mindakettő igen nagy népszerűségnek és szeretetnek örvend községünkben. A csapatok méltóknak is bizonyultak a nagy érdeklődésre, mert mindvégig szép, izgalmas és amellett jó sportot is nyújtó küzdelmet vívtak egymással. A mérkőzés folyamán a cserkészek nagyobb fürgesége és technikai tudása jól érvényesült a kré- disták nagyobb testi erejével szemben, melyet azonban ők nem használtak fel durva módon. A cserkészek támadtak többet s legtöbb komért is ők érték el, de a kapuralövésben nem volt szerencséjük. A mérkőzés folytonos cserkész-támadásókkal indul, de .a lövések a kapu mellé mennek vagy a kapusé lesznek. A cserkészek nem csüggednek és néhány perc múlva mégis megszerzik Gelle József révén a vezető gólt. A második félidőben a Krédó erősiti az iramot s mindjárt az első percben kiegyenlit. A cserkészek lankadni látszanak, a Krédó pedig továbbra is erősen támadva, szép lövéssel megszerzi a vezetést, majd a harmadik gólt is belövi (3: 1). Most már mindenki a Krédó nagyarányú győzelmét várja. De nem igy történik, mert a csekész- csapat, most mintegy szárnyakat kapva lendül újra előre, támadást támadásra vezet s kitűnő technikai készséggel dolgozva, pár perccel a befejezés előtt két szép góllal kiegyenlíti az eredményt. A végeredmény tehát 3:3, eldöntetlen. Góllövők: Cudlin Tivadar, Szénás László és Gelle József a cserkészek és Balogh Sándor (2) és Csattogányi Endre a Krédó részéről. Biró: Takács Ferenc. A közönség lelkesen megéljenezte a játékosokat, főleg a cserkészeket, akik lelkes küzdenitudásukkal megfordították az elveszettnek látszó mérkőzés állását. Méltó ellenfelek küzdöttek egymással. Szép vonása volt a mérkőzésnek, hogy nem történt semmi komoly durvaság, vagy sérülés. Az ellenfelek lova- giasan megbecsülték egymást s a közönség örömét nem zavarta meg semmiféle kellemetlen incidens. Ezért hagyta el mindenki azzal a gondolattal a pályát, hogy a legközelebbi Krédó—Cserkész mécsesén újra ott lesz. Addig is —- jó munkát! Schick F. f Erdős Janos dr. Irta: Tóth Pál László dr. (Folytatás.) 1853 november 22- én született Hódmezővásárhelyen, amikor még Csongrád megye legnagyobb tava: a Hódtó nem volt kiszárítva s a környéken még a hosszuszőrü, sötétbarna vagy szürkés színű prémes becses állatok: a hódok tanyáztak. Ez a tó a mostani IV-ik kerület mellett terült el s itt élte le ifjúságának egy részét a gimnazista Erdős János, majd a Vl-ik gimnázium elvégzése után a budapesti egyetemen gyógyszerészhallgató lesz. 1879 szeptembertől 1882 augusztusáig Losoncon, Bártfán, Kassán, Óbecsén és Pécsett gyógyszerészsegédként működik, közben 1878-ban kitűnő eredménnyel szerzi meg a gyógyszerészmesteri képesítést. Mint gyógyszerész- mester tovább tanul, 1881 augusztusában leteszi az érettségit s 1882/83-ban már az orvosi fakultásra iratkozik. 1887-ben orvosdoktorrá, avatják a budapesti egyetemen s diplomáját 1888-ban kapja kézhez. Tudományos munkássága annyira közismert, hogy a budapesti gyógyszerészhallgatók segélyegylete több éven át elnökévé választja meg s a Természettudoi- mányi Társulat is 1883 április 18-án rendes tagjává választja. 1884 szeptembertől 1887 szeptember 1-ig a tudós Thanhoffer Lajos dr. egyetemi orvostanár mellett dolgozik mint praeparatór, ki az éleit, bonctan és szövettan azon időbeli egyik szaktekintélye s ki 1887-ben sajátkezüleg Írja Erdősről, hogy égési alkalmaztatása alatt sokoldalú képzettségének, buzgalmának, megbízhatóságának s buvárlati képességének fényes t amijeiét adta. Közben azonban már 1886—7—8—9 és 1890-ben mint a budapesti II. sz. anatómiai intézet tanársegéde működik a strass- burgi volt magántanár dr. Mihalkovics Géza mellett, aki akkor már az anatómia nyilvános rendes tanára volt a budapesti egyetemen s aki európai him felfedező az anatómiában és a fejlődéstanban ui ösvényeket taposó tudós volt s akitől Erdős János hasonló zsenije csak újabb és újabb impulzust kapott a kutatásban. Itt Írja legszebb önálló kutató fejlődéstani munkáját: »az allantois üreg keletkezése a gyíkféléknél«, mely értekezést a Magyar Tudományos Akadémia előtt közöl és fejlődéstani metszetekkel mutat be. 1885-ben megjelent 170 oldalas könyvét: »Vezérfonal az izmok, szalagok és Ízületek boncolásához« még mint. orvostanhallgató Írja, mely munkája még ma is használható és haszonnal forgatható világos magyarsággal megirt gyakorlati útmutatásai s állandó tudományos értéke miatt. Számos értekezése közül kiválóak a következők: »Eine Vorrichtung am Thoma’schen Mikrotom zum Schnellschneiden«, amelyet szintén mint orvostanhallgató demonstrator irt: »Eine Methode zur Injection der Blutgefässe mit kaltflüssiger Masse«, amelyet mint tanársegéd irt s amely a jénai »Anatomischer Anzeiger«-ban is megjelent; »Hallásvizsgálat phonendoskoppal«, mely az Orvosi Hetilap 1899-ik évfolyamában jelent meg: »Kali hypermanganicum alkalmazása acut phosphor- mérgezés esetében«, mely az Orvosi Hetilap 1892. évfolyamában: »Takarékosság az oltóanyagokkal, mely szintén az Orvosi Hetilap 1915. évfolyamában jelent meg. A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat ' Julius Schwalbenak 1913-ban megjelent; »A TheraF« pia Technikája« c. munkáját Borszéky/Öaknady, Guszman, Halász, Kopies, ifj. LiebermaimjLeó, Lob-, rnayer Géza, Nádory Béla, Picker Rezmg Safytanek I vG'/r ' *s
