Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1931-06-14 / 24. szám
2. oldal. RÁKOS VIDÉKÉ 24 szám. A végi Sxentmiháiy. XXII. Freisz Károly. Irta: Móricz Pál. Ős-szientmhiályi lakos ... Azzal is kezdhetném, hogy rég’ nyugalomba tett fehér vászon hentes kötőjével, ragyogó fehér hentes zekéjével, bárójával, késeivel a tiszta hentesmühelyből, a kívánatos heo- tescseimegékkel rakott pesti boltjából odaillik Jókaink idegen főkatonából, a császár generálisából Kossuth-kalapos, izzón hazafias magyar földes- urrá átvarázsolódott Ankerschmidt lovagja mellé ... Nem a kastélyos birtok, földesúri jogok és megismerések révén, hanem a tisztes alapozású mestermü- hely, szorgos munka, boldogulás és megbecsültetés kapcsolataival vált hűséges magyar állampolgárrá, sőt a maga életrendjében és körülményei között fanatikus magyarrá az eredendőleg »morva atyafi«, Freisz bátyánk. A lovas-tisztképző iskolájáról egykor oly hires märischweisskirchenbő 1 (Morva-Fehértemplomból) sodródott hozzánk a jókedvű, hentes- iparát elsőrendűen értő, szorgos, dolgos, tisztes szándékú fiatal vándor mesterlegény. Úgynevezett »Roth- wirstler«, azaz »vöröskolbászka készítő«, magyarul »virslis« volt... Talán egyik legnépszerűbb mesterség volt ez, a tormás-virstii, zaftos-virstli étkeikkel kis- és nagyvendéglők vendégelték Ízletesen, olcsón jóétvágyu és leginkább szomjas, kevés igényeik mellett könnyen kielégíthető vendégeiket. Nagy szó volt ez akkor, hiszen Máhrischweiss- kirchenből, a Szepességrőíl é!s! ki tudná még, bonniéit, jöttek szapora rajokban Pest-Budára más jeles »virst- lisek« is, mégis kimondható, hogy Freisz Károly kezdettől mindvégiglen a legelső »Rothwirstler« volt közöttük. No, persze, nemcsak »wirstlijeivel« hires nevezetesség. A disznósajtja, párizsija, szalfaládéja, krinolinwurstja, májas- és vadászkolbásza stb. is mind olyan pompás készítmények voltak, hogy nem csak híressé, ismertté, hanem gazdaggá is tették Freisz mestert. Más kapzsi ember ilyenkor még többet kíván, beletemeti egész életét a vagyonharácso- lásbia és ha idegen eredettel jött, a másik viszont visszatér a szülőföldre, az idegenben szerzett vagyont »otthon« élvezni, életrevalósága szerzett kilincseivel az otthoniak között büszkélkedni. A derék Freisz Károly sem kapzsinak, sem hű telemnek nem bizonyult. Az emberi számításait megtérvén —• hajh, sok ilyen tisztes, bölcs számítást keresztülhúzott majd utóbb a háború és az elkövetkezett temérdek pusztulás —- tisztes szerzeményeivel, a sikeresen végzett nagy munka után, még élete javakorában visszavonult, hogy szeretett családjának, a barátságnak éljen azontúl. S mint egyik legrégibb őslakó, rákosi-uti szépen kiépült portáján, Szentmihályon települt meg végleg... Akkor még az ákácfalombos szép utcán arrafelé poroszkált a csendes »lóvasut«, Freisz bácsi, ez a roppant vidám, eredeti humora, jólelkü »polgár« is fel-felszáliott akárhányszor erre. Le-le- kocsizott még nyári délelőtt is a volt Biróné-vendég- lőhöz, ahol a vadgesztenyefák alatti tarka-abroszos asztalnál már kedves, öreg, nyugalomba vonult barátai, mint az egykori pesti nagymészáros, a daliás Schwertzig bácsi, várták. Itt elbeszélgettek, eltréfál- koztak a múltról-jelenről. A jövő-menő ismerősöket meg-megkinálták a »friss csapolásból.« S ha melegedett a fültő, ott a virágos vadgesztenyék alatt a hamis zuzáju Máriássy Gyula, a »batyuska« unszolására Freisz bácsi el-eldanolta a nápolyi hires, kedves »Santa Lucia« dalt, illetőleg paródiáját — csehül. Nehogy azonban félreértés történjék, megjegyzem, mintahogy a tót-testvér, úgy a morva atyafi sem cseh és épen ezt hozta ki a »Santa Lucia«-ban könnycsor- ditó humorral... Az igaz, hogy »Freisz bácsi« a magyar nyelvet a saját külön furcsa zamattal és áttétellel beszéli, de következetesen mindig magyarul beszél. Még ha németül szólnak hozzá, akkor is magyarul felel. Ilyesmiket mond közben-közben: — Elloptak nekem a libát! Erre jegyezte meg Hauser Gyula, az egykori bíró: — Freisz bácsi, nem baj, ha neked lopták el... Ez akkor jó! Freisz bácsinak, ki idegenből eredő, hü magyarrá vált életével meghatóan példázza közöttünk az »itt élned, halnod kell« átgyuró szent varázsát, sok éven át a kaszinó mellett, a Hausvater-vendéglő is kedves tanyája volt. Itt alapították Lehel Pál székesfővárosi tanítóval a »Ne bántsd a magyart« asztaltársaságot, majd később Rónay Tivadar, Feleky Andor és társaikkal a »Pipa klubot.« Ezekben eredeti nyelvét, vicceit mindig szívesen, szeretettel hallgatták, s a nevetőkkel maga is nagyokat, jói,ziieket nevetett ez az egykori boldog, bőséges Pest polgáréletének történetéből soha ki nem törölhető hires, nevezetes, derék »Rothwirstler.« Az összes nyári permetező szerek! BERKÓ FESTÉKHÁZ Rákosidul 41. — (Ügyeljünk a címre !> Porfestékek Mindennemű Darált olajfestékek Szakszerű háztartási cikkek és Email, lakkfestékek kisz°igáiás vegyi anyagok a legjobb minőségben legolcsóbb árban!!! Permetező- és porszivógép kölcsönzés ! Uránia filmszínház “e0gm’utJ26ZSsz Az esti 8 és 10 órás előadásokon nyitott terem. Há7folim\jplni gyermektelen házaspárt, fel- I laLlvlliljyCIUI; veszek. Jelentkezés Szilágyi Dezső-utca 1. szám. oszkAe temetkező vállalata, Rákosszentmihály. Rákosi-ut 49. Fióküzlet: Mátyásföld. (Középső megállónál.) Elvállal egyszerű és díszes temetések rendezését, hullaszállitást Budapestre, vidékre és külföldre valamint exhumálásokat bármely temetőből. — Viaszgyertyák, síremlékek, sírkeresztek minden nagyságban, sirtáblák ércből és márványból. Élő- és művirág-koszorúk, koszoru- szallagok kaphatók. Telefon Rákosszentmihály 3. Myári kiültetéshez virágfélék úgy egynyári, mint évelővirágok, rózsafélék nagy választékban s Kanna indikák, Dáhliák, Muskátlik, Borostyán stb. stb. igen olcsó árban beszerezhetők Bozzay Béla kertészeti telepén Rákosszentmihály (György telep) Gusztáv-u. 11.
