Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1931-05-10 / 19. szám
2. oldal. ■ RÁKOS VIDÉKE Í9 szám. adhassam ünnepi emlékül. Erre a mennél szélesebb körbe való, mennél tömegesebb támogatásra annál inkább szükségem van, mivel én minden érdekcimbora- ságon kívül állok, a könyvirás és könyvkiadás kockázatát teljesen magam viselem s csupán a beérkezett rendelések alapján tudom kinyomtatni zárolt példányban müvemet. A nyolcadrét alakú, 25 iv terjedelmű újabb „Magyar Sirató“ diósgyőri papíron készül, ízléses kiállításáról a „Stádium“ nagy magyar nyomda gondoskodik. A könyv ára példányonként 8 pengő, az előre megrendelőknek azonban, ha igénylik, 4 pengős fizetési részlet-kedvezményt adok. Fizetni a könyv megjelenése után, a kézhez vételkor kell. Minden 10 rendelés gyűjtőjét egy tiszteletpéldánnyal honorálom, a .Magyar Sirató“ családját, kedves megrendelőimnek névsorát pedig — miként Csokonai Vitéz Mihályék cselekedték — a könyv végén közreadom tanulságos magyar vigaszul, hogy akik együttérezünk, ismerjük meg és tartsuk számon egymást! Rákosszentmihály, 1931. Móricz Pál“ Nyári kiültetéshez virágfélék úgy egynyári, mint évelővirágok, rózsafélék nagy választékban s Kanna indikák, Dáhliák, Muskátlik, Borostyán stb. stb. igen olcsó árban beszerezhetők Bozzay Béla kertészeti telepén Rákosszentmihály (György telep) Gusztáv-u. 11. Zugnak a harangok • • • — . . . Sohasem felejtem el azt a percet, mikor elbúcsúzott tőlem 1 Mintha most is előttem állana! A csukaszürke zubbony simán feszült délceg alakján, oldalán a rózsafüzéres kard, fején a virágos, mokányo- san félrecsapott huszárcsákó. Aggódó anyai szivem tele volt balsejtelemmel. Kezemet az izgalom, vagy az ima... már magam sem tudom mi ... de valamilyen erő összekulcsolta. — Fáradt, könnyes szemem az ő égkék, vidám ... mindig életvidám szemébe mélyedt. Sokszor elgondolkoztam ezen! Mindent megérző anyai szivem már ekkor megsiratta őt, aki akkor is, az utolsó percben is vig volt. Ő talán nem is siratott engem ? De igen 1 Bizonyosan ő is siratott akkor! Épen ez mutatja, hogy szeretett . . . Örömével, mosolyával akarta elviselhetővé tenni nekem az elválást. — Amily hosszú a halálraítélt életében az a tiz perc, mig cellájából a vesztőhelyre megy, épen oly rövid volt ez nekem. Rövid volt, gyorsan eltelt . . . tizenöt éve már ... de nem felejthetem. — Egyszerre éles kürtszó harsan . . . beszállás ... Megfeledkeztem az egész világról, a körülöttem állókról . . . Megöleltem az én drága jó fiamat és . . . ráleheltem utolsó anyai csókomat ... Oh, Istenem! . . . Szegény jó Erzsi néni nem tudta tovább elrejteni a könnyeit . . . hirtelen mély zokogás tört fel mélyéből .. . megindult a legtisztább könnyek árja. Úgy éreztem, hogy az én Mihály bátyám lelke ilyenkor itt van s egyesül drága jó anyja leikével. Utána a kedves Erzsi néni egészen megvigasztalódik ... De talán nem is itt találkoznak, talán Erzsi néni lelke száll a jó Isten mellé, a fiához. Kötőtűim zörgése és Erzsi néni zokogása hallatszott csak a szobában. Majd a zokogás elült s a jó asszony folytatta emlékezéseit . . . — Kedves húgom! A többi már a msgszokott módon történt . . . Minden héten ugyanazon a napon jött a postás. Ha valami nagy dolog készült, előtte írt s kért, hogy imádkozzam érte. Mit nem tettem volna meg az én drága Mihály fiamért! — Egyszer csak elmaradt a szokott levél. Az újságokban olvastam, hogy az ellenség nagy támadásra készül. A fiam nem irt erről semmit ... ez volt az első eset, hogy nem nyugtatott meg és — sajnos — az utolsó is. Tele voltam félelemmel, aggodalommal. Ide-oda szaladgáltam, tudni akartam róla valamit. A katonai irodában egy féllábu, rokkant százados nagy körültekintéssel akart előkészíteni a lesújtó hírre . . . Mutatta a hivatalos harctéri jelentést: „Székely Mihály, 22 esztendős, gépészmérnök, huszárzászlós, március 7-én elesett . . .“ Tovább nem tudtam olvasni ... az írás elhomályosodott előttem ... szivemben egy ütést éreztem . . . Itthon tértem magamhoz ... A te édesanyád volt az ápolóm . . . Épen befejezte a történetet, mikor megszólaltak a harangok. Fél tiz volt, este . . . — Mi az? Mi történt? — riadt fel néném. Igyekeztem gyorsan megnyugtatni, hogy nincs semmi baj: — Drága Erzsi néni! Ez a magyar hősök órája! Ebben az órában a föld összes harangja zug . . . Mindegyikbe egy magyar hős lelke szállott most, hogy a világ minden táján — északon, délen, keleten, nyugaton — hirdessék a magyar katona hősiességét, önmegtagadását, áldozatkészségét . . . Hogy felrázzák a világ lelkiismeretét e maroknyi néppel szemben. És most a föld összes templomában ájtatos lelkek gyűlnek össze . . . Özvegyek, árvák, régi bajtársak ereszkednek térdre a Mindenható előtt, hogy az ottmaradottakért, az igazi hősökért, a vértanukért könyörögjenek . . . Mire Erzsi nénire néztem, ő már boldogságtól zokogva térdelt a sarokban álló imazsámolyon . . . Boldogan, mert most mindenfelé imádkoznak .. . az ő drága fiáért is! . . . Én is boldog voltam, mert láttam, hogy tudnak még emlékeket őrizni, vannak még szivek . . . vannak még igazi nagy anyai szivek . . . ___ //;'. Herkner Nándor. A d ivatos altatószerekröl. Lehetséges-e egyáltalában, hogy az altatószereknek vagy más orvosságoknak divatjuk lehessen ? A tapasztalat azt mutatja, hogy lehetséges, hiszen már alig van család, amelyiknek valamelyik tagja ne használna Veronáit, luminált, vagy más hasonló altatószert. Szomorú jelensége ez idegőrlő korunknak, mert hiszem az altatószerek óhajtása és használata, az altatószereknek ez a nagy divatja azt jelenti, hogy egyre több az álmatlanságban, tehát egyre több az idegkimerülésben szenvedő ember. Mindenki fél az éjszaka álmatlanságától s ha ez az álom nem nyugodt és nem zavartalan, az emberek máris orvoshoz szaladnak és nem nyugszanak addig, amíg valamilyen divatos altatószer receptjét ki nem könyörgik tőle. Csakhogy megkaphassák, sokkal súlyosabbnak festik idegállapotukat, mint amilyen az valójában és ha megkapták, igen sokan ezeket az altatószereket, amelyek egyben halálthozó mérgek is, használják fel az öngyilkosságra. Az a sok visszaélés, ami az altatószerekkel történik, egyre nagyobb óvatosságra készteti az orvosokat is, akik ma már csak tényleg a legsúlyosabb esetekben imák ilyen altató mérgeket. — Az álmatlanságban szenvedőknek — olvassuk az egyik szaklapban — igen jó hatással rendelhetünk lupulint, mely az álmatlanságnak rég ismert, kitünően.
