Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1931-04-26 / 17. szám
XXXI. évfolyam. Rákosszentmihály, 1931. vasárnap, április 26. 17. szám. rAkos vidéke TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG ÉS SZÁMOS EGYESCLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Szentkorona-utca 37. TELEFON: Rákosszentmihály 31. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre 10 pengő Fél évre 5 pengő. Negyedévre 2 P 50 fill. Egyes szám ára 24 fillér. Postatakarékpénztár! csekkszámla: 647. sz Bethlen István gróf. Nem kenyerünk a politika. A Rákos Vidéke egyformán újságja különbség nélkül minden igaz magyar embernek. Ezekben a napokban az a csuda történik, hogy minden becsületes hazafi egyakarattal ünnepel és egybeforr a hálaimában, hogy az isteni gondviselés, agyongyötört nemzetünknek, mint minden bajában, úgy most is méltó vezért adott, akinek izzó hazaszeretete, államférfim nagysága és lankadatlan, szívós akaratereje napról-napra szemmellát- hatóbb eredménnyel munkálkodik a nemzeti feltámadás előkészítésén. Aki tehát e napokban Bethlen István grófot tiz éves miniszterelnöksége alkalmából őszinte szívvel ünnepeli, az nem politizál, hanem csupán hazafias kötelességét teljesíti. Megnyugtató és felemelő látvány, hogy ebben a jóleső kötelesség- teljesítésben valóban egybeforr az egész nemzet és szószólója, az egész magyar sajtó. Csak lapunkat és önmagunkat tiszteljük meg, midőn Bethlen István gróf nevét tüzzük mai számunk élére és a Mindenható áldását kérjük reá, hogy nagy történelmi küldetését dicsőséggel teljesíthesse. Haitoiia ?... — Ejha, be’ komoly az ábrázata! Inkább tovább megyek, — ma aligha érdemes magával beszélgetésbe egyeledni. Majd inkább akkor, ha jobb kedve lesz. — Téved, barátom. Nincs semmi újabb bajom, az ismerteken kívül, amelyekben mindnyájan egyformán szenvedünk. A komolyságom csak onnan ered, hogy közgazdasági híreket böngésztem. Ha akarja; ilyesmiről beszélgethetünk egy kicsit. —-Ha nem lesz unalmas ... — A közgazdasági rovat nem épen tréfás, de azért talán érdekelni fogják a híreim. Okos ember hasznát veszi az ilyesminek is. — Na jó, ne bókoljon és ne nagyképüsködjék. A magunk fajta ember közgazdasági problémája az üres zsebe. Ezt pedig semmiféle elmélettel nem lehet megtölteni. Tud valamit a mi legégetőbb kérdésünkről, a villamos drágaságról? — Erről is tudok, bár ezúttal nem ez a fő témám. A Bhév. átvételének ügye napról-napra jobban megérik. Kozma elnöklete alatt a kisbizottság már alaposan letárgyalta az újabb, állítólag' most már ötmillióval olcsóbb ajánlatot és javaslata nemsokára a törvényhatósági tanács elé kerül. A főváros uj közlekedésügyi tanácsnoka, Kovácsházy Vilmos dr. az utóbbi napokban is rengeteg adatot gyűjtött, amelyekkel a megváltás ügyét fogja támogatni. A tervnek ma már sem a törvényhatóságban, sem a sajtóban nincs annyi ellensége, mint még csak néhány hónappal ezelőtt is. Figyelemreméltó jelenség, hogy a Wolf-párti »Ujnemzedék«, az átvételnek legkomolyabb ellenzője, a megjavított ajánlattal szemben szintén megváltoztatta álláspontját és most már az ajánlat elfogadása mellett érvel. — Idők jele, kétségtelenül. > — Úgy van. Ha igaz a beavatottak jóslása, úgy még a nyári szünetidő előtt elintézést nyer ez a legéletbevágóbb kérdésünk. Az uj helyzet aztán uj reményeket támaszt, bár nem szabad azt hinni, hogy ha átveszik a helyiérdeküt, mindjárt »dominó« leszünk. Lesz itt még küzdelem elég, de mindenesetre, kedvezőbb lesz már maga a kiindulás alapja. Ebben a percben különben nem rajtunk a sor. Most a gazdák talpra állítása az időszerű kérdés. — Ez sem közömbös ránk nézve sem. Akadnak mifelénk is érdekeltek.-— Hogyne. Épen ezért, hallgassa meg az érdekes adataimat. A Pénzintézeti Központ jelentése szerint 1930. dec. 31-én a csonka hazában 16.1 millió kát. hold területre 1.700 millió pengő adósság esett, — vagyis holdankint 105 pengő. A földteherrendező törvény ezeken az adósokon akar segíteni. Az adósságnak alig negyedrésze bankkölcsön, a többi hitelező magánszemély és gyár. 6100 kölcsönigénylő jelentkezett eddig a terhei rendezéséért. Az állam három pénzintézet utján hajtja, végre a műveletet, 150 holdig terjedő birtokok tulajdonosai a Kisbirtokosok földhitelintézete, a nagyobbak pedig a Magyar földhitelintézet és az Altruista bank utján kapnak kölcsönt. Hivatalosan figyelmeztetik az érdekelteket, hogy közbenjáróra nincs szükség, mert minden folyamodóval közvetlenül tárgyalnak. — Adja Isten, hogy eredménnyel. Legyen igaza képviselőnknek, Szűcs István dr.-nak, aki egyik beszédében rámutatott, hogy fokozatosan miként ment tönkre a nemzet minden rétege és a talpraállitásnak is fokozatosan kell osztályonkint végbemenni. Most a földbirtokosokon kezdik, — aztán következik a tisztviselő, az iparos, a kereskedő és igy tovább ... — Na a tisztviselőkről ezúttal ne beszéljünk. MjT Lapunk mai száma 12 oldal,
