Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1931-03-29 / 13. szám
13. szám. RÁKOS VIDÉKÉ 5. oldal. Ifjúsági előadás. A székesfőváros tanügyi osztályának ifjúsági előadás sorozata tíz éves jubileumát ünnepelte. Majomé Papp Mariska teremtette meg és virágoztatta fel ezt a derék vállalkozást, amely egyre emelkedik nivóban és gyarapodik népszerűségiben. Műsora ma már olyan, hogy a városi tisztviselők azt óhajtják, hogy az iskolásoké után egy napon ismételjék meg az előadást az ő számukra is. Ma úgyis mostoha sors jut a hivatalnokoknak, legalább igy olcsó pénzért hozzájuthatnának a nem mindennapi színházi élvezethez a főváros saját színházában. A jubileumi előadás zajos és meleg ünneplést juttatott a népszerű, lelkes főrendezőnek, Majoménak, aki sikerült kis alkalmi játékot is irt az ünnepi alkalomra. A formás és emelkedett hangulatú allegorikus játékot nagy tetszéssel fogadta a közönség. — Utána Herczeg Ferenc remek színmüvét, az »Ocskay brigádé rost« adták elő a Nemzeti Színház művészei, Kiss Ferenccel az élükön és igaz gyönyörűséget szereztek a közönségnek. A mi örömünk méjg nagyobb volt, mert végre mégint tehetségéhez méltó szerepben láthattuk, az utóbbi időben mostohán kezelt Szőke Sándorunkat, aki az udvari kamarásból remek figurát csinált és sok nyiltsziini tapsot aratott. Majomé Papp Mariska Dili cigányleány szerepében szaporította színészi babérait. — Áprilisban Szigeti József »Rang és mód« cirnü örökbecsű színmüvét adják elő az ifjúsági előadás keretében. — A darabot a Nagy- kaszinó régi műkedvelő gárdájának nevezetes előadásából ismeri közönségünk. A Leányegyesület előadása Rákosfalván. A rákosfalvai polgári kör leányifjusága nagysikerű es- estélyt rendezett Rákosfalván. A »Magyar estély« legkiemelkedőbb, része a Hamupipőke cirnü zenés mesejáték volt, amelyet Szvoboda Ödönné irt és rendezett. A bájos színmű már egyszer színre került Rákosfalván, de érdemes volt a felújításra. A darabhoz a kitűnő zenét ifj Szvoboda Ödön szerezte. A főszerepeket Szvoboda István és Szvoboda Pipi játszotta nagy sikerrel. Valamennyi szereplő kiválóan (alakitott s a darab teljes hatását biztosította. Különösen kitűnt még Görög Emmi, Maricsek Hona és Schenk Bözsike. Ebben az előadásban mutatkozott be először a kör vegyes énekkara, Szvoboda Béla hozzáértő vezénylete alatt. Az énekkar előtt nagy jövő áll. Nagyon szerették ifj. Szvoboda Ödön saját szerzeményű magyar nótáit, amelyeket a szerző maga adott elő. A nagysikerű szép estély Szvoboda Ödönné önzetlen és fáradhatatlan munkásságának eredménye. A Hév. Otthon uj vezetősége. A cinkotai Hév. otthon tisztujitását most tartották meg példátlan érdeklődés közepette1. A hivatalos listával a külső szolgálatosok tábora szállt szembe és 166 szótöbbséggel győzelmet aratott. Az otthon vezetése tehát uj kezekbe került. Elnök lett Spanyol Sándor igazgató, alelnök pedig a mi lakostársunk, a régi szentmihályi társaság kedvelt tagja, Hijmmel Miklós felügyelő. — A régi elnökség tagjai jelentékeny számban lemondtak, s helyettük az alakuló választmányi ül;és a cinkotai napközi otthon elnökévé Himj- mel Miklóst, főtitkárává Sipos Károly dr. titkárt, pénztárossá vitéz Csorba Zoltán intézőt, ellenőrré pedig Wippler Kálmán felügyelőt választotta meg. Az uj vezetőséget Krof finger Ferenc, a Kerepesi-uti állomás pénztárosa üdvözölte lelkes szavakkal, vala- lamint szeretettel köszöntötte Bakonyi János igazgató, miniszteri biztost. Az uj tisztikart támogatásukról biztositotta és hangsúlyozta, hogy a választással nem rombolni, hanem építeni akartak és arra törekednek, hogy az intézményben mindenkor a törhetetlen hazafias irányt biztosítsák és azt igazi rendeltetésének visszaadják. Küzdelem a vasárnapi munkaszünetért. Ismeretes, hogy újabban ismét erőteljes mozgalom indult meg a teljes vasárnapi munkaszünet kivívásáért. Ebbe a mozgalomba természetszerűen belckapcsoi- lódott a Keresztény Alkalmazott Kereskedők és Tisztviselők Országos Szövetsége is és a maga részéről is mindent megtesz arra nézve, hogy a vasárnapi munkaszünet feltétlen szükségességére az illetékes körök figyelmét felhívja és annak megvalósitását elősegítse. A szövetség elnöki tanácsa a közelmúlt napokban tartott ülésében megállapít ott a azokat az irányelveket, amelyeket a szövetség a vasárnapi mup- kaszünetért folytatott küzdelemben szem előtt fog tartani. Az ülésen általában az a szempont érvényes- sült, hogy a vasárnapi munkaszünet kérdése is olyan probléma, amelynek megvalósítását főnöki oldalról is szorgalmazzák. Világos ugyanis, hogy a teljes vasárnapi munkaszünet semmiféle főnöki érdeket nem sért, ellenben az alkalmazottak szociális és egészségügy i helyzetét illetően felbecsülhetetlen jelentőt- ségü. Ezért a szövetség a vasárnapi munkaszünetért, folytatott küzdelemben paralell kíván haladni mindazokkal a főnöki érdekszervezetekkel is, amelyek ha- sonlóképen a teljes vasárnapi munkaszünet elvi álláspontján állanak. Egyben ismételten felirattal fordul a magyar püspöki karhoz, amely egy Ízben már felemelte szavát a vasárnapi munkaszünet érdekében és ismételten kérni fogja a magyar püspöki kart hasonló állásfoglalásra. Képviselőtestületi közgyűlés. Rákosszentmihály képviselőtestülete számadásvizsgáló közgyűlést tartott csütörtökön délután. A vármegye a gyűlés vezetésére Vedres Béla pestújhelyi apát, es per es-plébános, törvényhatósági bizottsági tagot küldte ki. Vedres apát a jegyzőkönyv hitelesítésére Pálfi Jánost és Balogh Mátyást jelölte ki. Az 1930. évi zárószáini adásokat és vagyonleltárt Décsy Jenő számtiszt terjesztette elő, s a képviselőtestület észrevétel nélkül jóváhagyta azokat. A képviselőtestület nevében Pálfi János mondott az elnöknek meleghangú köszönetét, Szentmihály iránt sokszor tapasztalt jóindulatáért. Az apát válaszában az elnöki székből elismerését nyilvánította az elöljáróságnak gondos ügyvezetéséért, mely még a jelenlegi nehéz időkben is zavartalan ügymenetet biztosított, mint azt a záros zárdád ás ok bizonyítják. Az elnöklést ezután Kecskeméthy Vince biró vette át és Krenedits Sándor főjegyző jelentést tett a harmadik gyógyszertár ügyéről, melyben a vármegye megint, — most már negyedízben sürgeti a képviselőtestület érdemleges határozatát'. A közgyűlés előtt a közegészségügyi bizottság foglalkozott a kérdéssel, s annak a határozatát fogadta el a képviselőtestület, midőn kimondotta, hogy lakosságunk a népszámlálás szerint nem érte el a 15 ezret és a mai gazdasági viszonyok sem teszik megengedhetővé uj gyógyszertár felállítását, tehát azt kívánatosnak és szükségesnek nem tartja. Ha azonban a felsőbb hatóság mégis ragaszkodik annak fel állításához, úgy azt csak az Uj Almásy-teíepen, a Flársfa- utcán kivül tartja megengedhetőnek, mert az a telep fejlődik leginkább és a gyógyszertárak fentartá- sát nem szabad kockáztatni. (Gunther a Csömörí- utra, a Szent György-telep számára szeretné a gyógyszertárat. A főjegyző felvilágosította a gyűlést, hogy az Uj Almásy-telepen 5000 lélek van, a György-tele- pen nincs 1000.) A gyógyszertár, ha már felállít-