Rákos Vidéke, 1931 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1931-03-29 / 13. szám

13. szám. RÁKOS VIDÉKÉ 5. oldal. Ifjúsági előadás. A székesfőváros tanügyi osztá­lyának ifjúsági előadás sorozata tíz éves jubileumát ünnepelte. Majomé Papp Mariska teremtette meg és virágoztatta fel ezt a derék vállalkozást, amely egyre emelkedik nivóban és gyarapodik népszerűségi­ben. Műsora ma már olyan, hogy a városi tisztviselők azt óhajtják, hogy az iskolásoké után egy napon is­mételjék meg az előadást az ő számukra is. Ma úgyis mostoha sors jut a hivatalnokoknak, legalább igy olcsó pénzért hozzájuthatnának a nem minden­napi színházi élvezethez a főváros saját színházában. A jubileumi előadás zajos és meleg ünneplést jutta­tott a népszerű, lelkes főrendezőnek, Majoménak, aki sikerült kis alkalmi játékot is irt az ünnepi alka­lomra. A formás és emelkedett hangulatú allegorikus játékot nagy tetszéssel fogadta a közönség. — Utána Herczeg Ferenc remek színmüvét, az »Ocskay brigá­dé rost« adták elő a Nemzeti Színház művészei, Kiss Ferenccel az élükön és igaz gyönyörűséget szereztek a közönségnek. A mi örömünk méjg nagyobb volt, mert végre mégint tehetségéhez méltó szerepben lát­hattuk, az utóbbi időben mostohán kezelt Szőke Sándorunkat, aki az udvari kamarásból remek figu­rát csinált és sok nyiltsziini tapsot aratott. Majomé Papp Mariska Dili cigányleány szerepében szaporí­totta színészi babérait. — Áprilisban Szigeti József »Rang és mód« cirnü örökbecsű színmüvét adják elő az ifjúsági előadás keretében. — A darabot a Nagy- kaszinó régi műkedvelő gárdájának nevezetes elő­adásából ismeri közönségünk. A Leányegyesület előadása Rákosfalván. A rákosfalvai polgári kör leányifjusága nagysikerű es- estélyt rendezett Rákosfalván. A »Magyar estély« legkiemelkedőbb, része a Hamupipőke cirnü zenés mesejáték volt, amelyet Szvoboda Ödönné irt és rendezett. A bájos színmű már egyszer színre került Rákosfalván, de érdemes volt a felújításra. A darab­hoz a kitűnő zenét ifj Szvoboda Ödön szerezte. A főszerepeket Szvoboda István és Szvoboda Pipi ját­szotta nagy sikerrel. Valamennyi szereplő kiválóan (alakitott s a darab teljes hatását biztosította. Különö­sen kitűnt még Görög Emmi, Maricsek Hona és Schenk Bözsike. Ebben az előadásban mutatkozott be először a kör vegyes énekkara, Szvoboda Béla hozzáértő vezénylete alatt. Az énekkar előtt nagy jövő áll. Nagyon szerették ifj. Szvoboda Ödön saját szerzeményű magyar nótáit, amelyeket a szerző maga adott elő. A nagysikerű szép estély Szvoboda Ödönné önzetlen és fáradhatatlan munkásságának eredménye. A Hév. Otthon uj vezetősége. A cinkotai Hév. otthon tisztujitását most tartották meg példátlan ér­deklődés közepette1. A hivatalos listával a külső szolgálatosok tábora szállt szembe és 166 szó­többséggel győzelmet aratott. Az otthon vezetése tehát uj kezekbe került. Elnök lett Spanyol Sándor igazgató, alelnök pedig a mi lakostársunk, a régi szentmihályi társaság kedvelt tagja, Hijmmel Miklós felügyelő. — A régi elnökség tagjai jelentékeny számban lemondtak, s helyettük az alakuló választ­mányi ül;és a cinkotai napközi otthon elnökévé Himj- mel Miklóst, főtitkárává Sipos Károly dr. titkárt, pénztárossá vitéz Csorba Zoltán intézőt, ellenőrré pedig Wippler Kálmán felügyelőt választotta meg. Az uj vezetőséget Krof finger Ferenc, a Kerepesi-uti állomás pénztárosa üdvözölte lelkes szavakkal, vala- lamint szeretettel köszöntötte Bakonyi János igazgató, miniszteri biztost. Az uj tisztikart támogatásukról biztositotta és hangsúlyozta, hogy a választással nem rombolni, hanem építeni akartak és arra törekednek, hogy az intézményben mindenkor a törhetetlen haza­fias irányt biztosítsák és azt igazi rendeltetésének visszaadják. Küzdelem a vasárnapi munkaszünetért. Is­meretes, hogy újabban ismét erőteljes mozgalom in­dult meg a teljes vasárnapi munkaszünet kivívásáért. Ebbe a mozgalomba természetszerűen belckapcsoi- lódott a Keresztény Alkalmazott Kereskedők és Tiszt­viselők Országos Szövetsége is és a maga részéről is mindent megtesz arra nézve, hogy a vasárnapi munkaszünet feltétlen szükségességére az illetékes körök figyelmét felhívja és annak megvalósitását elősegítse. A szövetség elnöki tanácsa a közelmúlt napokban tartott ülésében megállapít ott a azokat az irányelveket, amelyeket a szövetség a vasárnapi mup- kaszünetért folytatott küzdelemben szem előtt fog tartani. Az ülésen általában az a szempont érvényes- sült, hogy a vasárnapi munkaszünet kérdése is olyan probléma, amelynek megvalósítását főnöki oldalról is szorgalmazzák. Világos ugyanis, hogy a teljes vasárnapi munkaszünet semmiféle főnöki érdeket nem sért, ellenben az alkalmazottak szociális és egész­ségügy i helyzetét illetően felbecsülhetetlen jelentőt- ségü. Ezért a szövetség a vasárnapi munkaszünetért, folytatott küzdelemben paralell kíván haladni mind­azokkal a főnöki érdekszervezetekkel is, amelyek ha- sonlóképen a teljes vasárnapi munkaszünet elvi állás­pontján állanak. Egyben ismételten felirattal fordul a magyar püspöki karhoz, amely egy Ízben már fel­emelte szavát a vasárnapi munkaszünet érdekében és ismételten kérni fogja a magyar püspöki kart ha­sonló állásfoglalásra. Képviselőtestületi közgyűlés. Rákosszentmihály képviselőtestülete számadásvizsgáló közgyűlést tar­tott csütörtökön délután. A vármegye a gyűlés veze­tésére Vedres Béla pestújhelyi apát, es per es-plébá­nos, törvényhatósági bizottsági tagot küldte ki. Ved­res apát a jegyzőkönyv hitelesítésére Pálfi Jánost és Balogh Mátyást jelölte ki. Az 1930. évi zárószáini adásokat és vagyonleltárt Décsy Jenő számtiszt ter­jesztette elő, s a képviselőtestület észrevétel nélkül jóváhagyta azokat. A képviselőtestület nevében Pálfi János mondott az elnöknek meleghangú köszönetét, Szentmihály iránt sokszor tapasztalt jóindulatáért. Az apát válaszában az elnöki székből elismerését nyilvánította az elöljáróságnak gondos ügyvezeté­séért, mely még a jelenlegi nehéz időkben is zavar­talan ügymenetet biztosított, mint azt a záros zárd­ád ás ok bizonyítják. Az elnöklést ezután Kecskeméthy Vince biró vette át és Krenedits Sándor főjegyző jelentést tett a harmadik gyógyszertár ügyéről, mely­ben a vármegye megint, — most már negyedízben sürgeti a képviselőtestület érdemleges határozatát'. A közgyűlés előtt a közegészségügyi bizottság fog­lalkozott a kérdéssel, s annak a határozatát fogadta el a képviselőtestület, midőn kimondotta, hogy lakos­ságunk a népszámlálás szerint nem érte el a 15 ezret és a mai gazdasági viszonyok sem teszik megenged­hetővé uj gyógyszertár felállítását, tehát azt kívána­tosnak és szükségesnek nem tartja. Ha azonban a felsőbb hatóság mégis ragaszkodik annak fel állításá­hoz, úgy azt csak az Uj Almásy-teíepen, a Flársfa- utcán kivül tartja megengedhetőnek, mert az a te­lep fejlődik leginkább és a gyógyszertárak fentartá- sát nem szabad kockáztatni. (Gunther a Csömörí- utra, a Szent György-telep számára szeretné a gyógy­szertárat. A főjegyző felvilágosította a gyűlést, hogy az Uj Almásy-telepen 5000 lélek van, a György-tele- pen nincs 1000.) A gyógyszertár, ha már felállít-

Next

/
Oldalképek
Tartalom